Gulyás Gergely: Nem lesz gyakorlat az átvezénylés, de…
A kormány számára az átvezénylés járványidőben fontos, de az egészségügy normál működése mellett, a mindennapokban ez nem lesz gyakorlat – ígérte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón.
- Horváth Ildikó: Akár háromszorosára is nőhet az orvosok bére 2023-ra
- Orbán: Még nem kell műtéteket halasztani
- MOK: Katonák nem leszünk!
- Kásler: Az állami és a magánpraxis szétválasztása további jogalkotást igényel
- Okafogyottá tették az orvosbéremelés feletti ünneplést
- A háziorvosok bére is kedvezőbb lesz, ígéri a kormány
- Az orvosok többlépcsős béremeléséről döntött a parlament
Ügyesen siklott ki Gulyás Gergely az egészségügyiek jogállásáról szóló kerettörvénybe foglalt, a kirendelés szabályai nyomán felmerülő kérdések elől a Kormányinfón, és nem adott egyértelmű választ arra, hogy a szövegben most általánosságban megfogalmazott kitétel kikerül-e a jogszabályból a módosítások során. Mint a kabinetminiszter fogalmazott, „szerény vita” volt erről, hangsúlyozta, hogy a további részletszabályok kidolgozása folyamatban van, és a Magyar Orvosi Kamara egyetértésével történik. A hivatásrenddel az emberi erőforrások minisztere valamint a belügyi tárca vezetője egyeztet majd. Ahhoz, hogy a rendeletekben foglaltak bevezetésére megfelelő idő álljon rendelkezésre, azoknak novemberben legkésőbb meg kell születniük. Lassítja az elvándorlást, sőt, a külföldön dolgozó orvosok hazatérését is ösztönzi a kabinetminiszter szerint a hálapénz kivezetéséről és az orvosbérek emeléséről szóló jogállási törvény.
Az átvezényléshez hasonló rendkívüli eszközökre most és a jövőben is szükség lesz, de a mindennapokban ez nem lesz gyakorlat – emelte ki beszámolójában a politikus, aki a kedden, a kivételes eljárás keretében elfogadott jogállási törvényről azt mondta, történelmi jelentőségű, hogy úgy az orvosszakmával mint a politikával sikerült teljes konszenzusra jutni, a parlamenti pártok ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el azt.
Nem szeretnénk tiltani a magánpraxist, biztosítani fogjuk ennek lehetőségét azoknak, akik így kívánnak dolgozni – tért át Gulyás Gergely az új jogszabály összeférhetetlenségről szóló kitételeire, és azt mondta, ennek részleteit ugyancsak a rendeleti részletszabályokba foglalják bele. Azt is hozzátette, a törvények már most is lehetőséget adnak arra, hogy a munkáltató korlátozza a másodállás vállalását. A törvény célja ezen a területen az, hogy megakadályozzák, hogy egy-egy orvos naponta három helyen rendeljen. Bár ez a gyakorlat az eddigi orvosi bértábla mellett tolerálható volt, ám úgy látják 10-12 óránál többet nem lehet felelősségteljesen orvosi munkát végezni.
A koronavírus-járvány miatt nagyobb teher és felelősség hárul az ápolókra és orvosokra, ezért is indokolt, hogy az egészségügyben emelkedjenek a bérek – folytatta a beszámolót Gulyás Gergely, elsorolva, hogy a szakdolgozók bére novemberben 20 százalékkal, 2022-ben pedig további 30 százalékkal emelkedik, ami összességében ebben a ciklusban 72 százalékos többletet jelent számukra.
Jövő év januárjától jelentős, az orvosi bértábla számaihoz viszonyítva 125 százalékos béremelést kapnak az orvosok – mondta Gulyás Gergely, jelezve, hogy az egészségügyben egyelőre mintegy 12 jogviszonyban foglalkoztatják a gyógyítókat, ezért nem egyszerű átlagbért meghatározni az átlagkereseteket. Példaként felsorolta, jövő januártól egy rezidens bruttó 613 ezer forintot keres majd, egy 41 éve dolgozó orvosnak pedig bruttó 1,7 millió forint lesz az alapfizetése, ami 2023-tól 2,4 millió forintra emelkedik, ügyeleti díj nélkül.
A háziorvosokra vonatkozóan új szabályozás születik, amely garantálja majd, hogy 2021. január 1-jétől az alapellátásban dolgozók se kereshessenek kevesebbet, mint ami a most elfogadott orvosi bértáblában áll. Bár a részletek kidolgozása majd most kezdődik, annyi azonban rögzíthető, hogy az állam kipótolja azt az összeget, ami a kívánt szint eléréséhez szükséges.
Járványinfó
Jelenleg 36 járványkórház működik országszerte, ez indokolja a dolgozók mostani átvezénylését – tért át a napi ügyekre a miniszter, hangsúlyozva, hogy ez mindössze a dolgozók egy százalékát érinti.
A koronavírus-járvány Európában is felfutóban van, Magyarország a második hullámban is a legjobban védekező országok közé tartozik – folytatta a politikus, aki szerint a védekezés eredményességét tekintve számos nyugati ország marad el mögöttünk. Hazánk a közép-európai átlagot hozza, míg Spanyolországban 700, Olaszországban 596, Romániában 268 halott jut egymillió lakosra, nálunk ez a szám mindössze 90, ami a cseh és az osztrák adatokhoz hasonló – hozott példákat Gulyás Gergely.
A tesztelések bővítését is tervezi a kormány, amelyre a gyorstesztek alkalmazásával látnak lehetőséget, várhatóan néhány héten belül beszerzik ezeket – válaszolta kérdésre a miniszter, aki azt is elmondta, a védekezéshez szükséges valamennyi eszköz az egészségügy rendelkezésére áll, a lélegeztetőgépek mellett a személyzet biztonságát szolgáló védőfelszerelések is adottak az intézményekben.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a szabályok betartása az egyetlen garancia arra, hogy az adatok ne romoljanak, és a lehető legkevesebben betegedjenek meg. Úgy vélte, jó esély van arra, hogy a választópolgárok be is tartsák a védekezésre vonatkozó utasításokat, mert maguk is egyetértenek azokkal. A nemzeti konzultáció során kitöltött kérdőívek tanúsága szerint a válaszadók 83 százaléka a maszkviselést ítélte a legfontosabbnak, 78 százalék értett egyet a távolságtartással. A rendezvények korlátozását 79 százalék pártolta, a védekezéshez szükséges eszközök kivitelének tiltását 64 százalék.
