Oroszi Beatrix: A járványnak nincs vége, új oltóanyagok kellenének

A koronavírus járvány folytatódik – szögezte le az IME egészségügyi szaklap minapi konferenciáján elhangzott előadásában Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ Egészségbiztonság Nemzeti Laboratóriumának igazgatója, aki arra hívta fel a figyelmet, egyelőre a WHO nem jelentette be a pandémia végét. – A változékony, sok szempontból kiszámíthatatlan Sars-Cov-2 fertőzés kezelésére specifikus terápia nem áll rendelkezésre, a betegek csak tüneti kezelésben részesülhetnek. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy a Covid-vakcinák hatása idővel csökken, ezért szükség van az emlékeztető oltások felvételére , annál is inkább, mert egy szezonban akár többször is elkapható a fertőzés – hívta fel a figyelmet az epidemiológus. 

Nem tudjuk milyen jelenlegi a járványügyi helyzet Magyarországon, ugyanis nem ismerjük a survillance adatokat, az intenzív osztályokon kezelt Covid-betegek számát, így azt sem, hogy az újabb vírusvariánsok súlyosabb vagy enyhébb tüneteket okoznak-e. Mivel a vírussal szembeni fogékonyság egyéni, és a hazai átoltottság is heterogén, nem ismert a populációs immunitás, így annak változása sem mérhető – ismertette a „sokismeretlenes” járványügyi helyzetet az igazgató, aki szerint a legjobb járványkezelési stratégia a kockázatok csökkentése és az alkalmazkodás az újra és újra megjelenő járványhullámokhoz, hiszen a kettő kombinálásával előzhető meg legnagyobb eséllyel az ellátórendszer túlterhelődése. 

Legalább egy oltással rendelkezik a magyar lakosság 60 százaléka, az alapimmunizáláson 63 százalék esett át, ami tíz százalékkal marad el az uniós átlag mögött, és még hátrébb sorolódunk a booster oltások számában. Négy oltást mindössze a magyarok 1,4 százaléka vett fel. Az összes beadott vakcina háromnegyede mRNS típusú volt. Hogy mégis mekkora védelmet remélhetünk, figyelembe véve az oltások utáni időmúlást, a variánsok immunelkerülő képességét és a fertőzés átvészelése során megszerzett természetes védelmet, azt egy nemzetközi kutatóhálózat vizsgálja, amelynek az SE Survillance Központja is tagja.

A védőoltások eredményességének vizsgálatában 2000 fő vett részt, közülük 355-en már átestek a fertőzésen.  A 18-59 éves korosztálynál nem volt kimutatható immunitása, és egyre sürgetőbb lenne a 60 év felettiek újraoltása is, mert náluk is erős csökkenés mutatkozik a vírus elleni védekezőképességben. Ebben a korosztályban 60 százalékban védettnek bizonyultak azok, akik az alapimmunizálást követően két emlékeztető oltást is felvettek. 

A védőoltással megszerzett immunitás korosodik, és egyáltalán nem nyújt védelmet a korábbi Covid-fertőzés sem. Az oltás és a megfertőződés viszont kiszélesíti az immunválaszt: a hibrid védőhatás 86 százalékosnak bizonyult, ezzel szemben a csak Covid-vakcinával védettek esetében ez mindössze 9 százalék – foglalta össze az eredményeket Oroszi Beatrix.

Pete Linforth képe a Pixabay-en

Variánsleves van, amelyben az omikron alvariánsai vegyesen és sokszínűen érkeznek. A kutatásban végzett PCR-pozitív minták emellett arra is rámutattak, hogy ezek a variánsok egyre jobb immunelkerülő képességgel rendelkeznek – ismertette az epidemiológus, aki szerint továbbra is az omikroné marad a főszerep, ahogyan azt az elmúlt szezonban is tapasztalták. Az omikronnal és variánsaival szemben közepesen magas a védőoltások hatása, ezért is javasolja a WHO az oltóanyagok módosítását.

A következő járványszezonra Magyarországon is szükség lenne egy frissített összetételű oltóanyagra, amelynek felvétele az alapimmunizáláltaknak és a fertőzésesen átesetteknek egyaránt javasolható.