Takács azt ígéri, megyünk tovább az eddigi úton, Sinkó szerint rossz tracken vagyunk

Jobb helyzetbe hozta a járóbeteg-szakellátókat a 6,6 százalékos alapdíjemelés és az ultrahang-vizsgálatok HBCS-súlyszámemelése, a Medicina 2000 szövetség 37 intézményt érintő gyorsfelmérése szerint átlagosan 11,5 százalékkal nőtt az önálló járóbeteg-szakellátók bevétele – összegezte felvezető előadásában Pásztélyi Zsolt a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke a három napos balatonfüredi konferencia szerdai megnyitóján. Bár a díjtételemelés nyomán remélhető, hogy csökken a járóbeteg-szakellátásban végzett UH-vizsgálatoknál jellemző, 30 napot meghaladó átlagos várakozási idő, ám az elnök szerint a rendelőben dolgozó radiológusok „kezdenek kikopni”, bár a szakorvoshiány nem csak ebben a szakmában jellemző. A szövetség nemcsak a hiányszakmás rendelések feltöltésében sürget központi segítséget, hanem az Eszjtv. enyhítését is szorgalmazza, ami jelenleg nehézséget okoz – főleg a kisebb rendelők számára – a helyettesítések biztosításában. Felhívta a figyelmet arra is, hogy rendelések szüneteltetését sok esetben nem az orvos, hanem a szakasszisztensek hiánya okozza, a nyugdíj utáni visszafoglalkoztatás ügymenete pedig továbbra is lassú.

Jelentős problémát okoz a rendelők működésében, hogy a többhetes előjegyzési idő miatt a betegek 20-25 százaléka inkább a magánszektorban keres megoldást a problémáira, ezért célzott „várólista” csökkentési programot is javasolnak.

A finanszírozási problémák jelentősen rontják a járóbeteg-szakellátás hatékonyságát, és bár a rendelők – az önkormányzati támogatásoknak köszönhetően – jellemzően tartozásmentesek, de a jubileumi jutalmak kifizetése – ami egy régóta dolgozó orvos esetében akár 12 millió forint is lehet –továbbra is nagy terhet jelent számukra. Ugyancsak nehézségeket okoz, hogy a járóbeteg-szakellátókhoz csatolt egészségfejlesztési irodáknak nincs előre kiszámítható finanszírozása, általában csak az év végén kapnak utófinanszírozást. (Később szakértői hozzászólásból kiderült az is, hogy az efi-k 2019 óta mindössze 21 millió forint fenntartási díjat kapnak évente, miközben a szakértők szerint ennek 40 millió forint körül kellene lennie. Ráadásul a finanszírozásban nem tesznek különbséget 20 ezer és 200 ezer fős járások között.)

Visszafoglalkoztatás, jubileumi jutalmak: megismételt ígéretek

Sajnos a radiológusok ma már otthon, a lábukat feltéve egy nagy monitor előtt szeretnek leletezni – csapta le a radiológushiányról szóló felvetést Takács Péter egészségügyi államtitkár, de jelezte, hogy az UH-többletfinanszírozás 60 százalékának a dolgozónál kell „landolnia”. A várakozási idő is csökkenhet a jövőben, amikor a háziorvosok kompetenciáit bővítik a „bajmegállapító ultrahang” elvégzésének lehetőségével. Megemlítette, hogy 22,6 milliárd forintot költ a kormány képalkotó eszközök beszerzésére, és 16 milliárd forint kiadást jelent csak az UH-berendezések karbantartása. Itt szólt arról is, hogy a kórházak többsége egyelőre tartja a tolerálható adósságszintet, az egyetemi klinikák is felzárkóznak majd ebbe a sorba, ha megkapják a rezsikompenzációt.

Nem 8-9 hónap a visszafoglalkoztatási engedélyek kiadása, hanem három, már ha a munkáltatót nem kell hiánypótlásra felszólítani – jelentette ki Takács, mire halkan morajlani kezdett a közönség.

Bár az államtitkár már a tavalyi járóbeteg konferencián is ígéretet tett arra, hogy kiköszörülik a késlekedést okozó kodifikációs hibákat, most arról beszélt, hogy jövő hét kedden ül össze az a munkacsoport, amely a nyugdíj melletti továbbfoglalkoztatás ügyét hivatott rendezni. „Van arra szándék, hogy valódi nyugdíjasként foglalkoztassák az egészségügyieket” – mondta. Ugyancsak ez a munkacsoport – amelyben az Országos Kórházi Főigazgatóság mellett a nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, a belügyi, a gazdasági és az egyetemeket felügyelő kulturális minisztérium is képviselteti magát – határoz majd a jubileumi jutalmak kifizetésének jövőjéről – ígérte a politikus, bár már tavaly is azt mondta, hogy „erről már folynak a tárgyalások a Pénzügyminisztériummal”.

Nem túráztatják a betegeket

A területi ellátási kötelezettség kapacitáshiány esetén is fennáll, a háziorvos pontosan tudja, hová kell utalnia a betegét, az online időpontfoglaló kinyitása ezen nem változtatott – szögezte le Takács a betegirányításra, beutalásra vonatkozó kérdések nyomán. Elmesélte azt is, hogy őt volt kollégiumi társa látja el az Uzsoki utcai kórház kardiológiáján, annak ellenére, hogy lakhelye szerint nem oda tartozik. „De nem küldtek el, mert volt szabad kapacitás” – jelentette ki, mire a teremben kitört a hangos nevetés.

15 másodpercig tart az időpontfoglalás – hangzott a következő, derültségre okot adó államtitkári kijelentés, mire Takács Péter megjegyezte: „akinek ez tovább tart, annak gyakorolnia kell”. Arra a felvetésre, hogy a 90 napig érvényes beutalókkal nem tudják a pácienst a 6-12 hónappal későbbi kontrollvizsgálatra előjegyezni, azt ígérte, megvizsgálják, van-e lehetőség speciális kontrollidőpontok előírására. Ha ez informatikailag orvosolható, akkor gyorsan lesz megoldás – mondta. – Nem a betegtúráztatás a célja a kontrollbeutalók kiadásának kötelezettsége, hanem a digitális beutalószám generálása, ami alapján időpontot lehet később egyeztetni online vagy telefonon – jelentette ki az államtitkár.

A lakosság a lakóhelye közelében elérhető legkorábbi időpontot foglalja le, nem jellemző, hogy a betegek keresztbe-kasul utaznak az országban – jegyezte meg az időpontfoglalási anomáliákkal kapcsolatos felvetések nyomán Surján Orsolya országos tisztifőorvos, aki azt kérte a szolgáltatóktól, a „megjegyzés” rovatot is töltsék ki a JIR-ben, ha van speciális (pl. kézsebészeti) ellátásuk, mert ezzel specifikálni lehet a betegeket is a megfelelő szakorvoshoz. A területi ellátási kötelezettség kapcsán azt mondta, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ honlapján ki lehet keresni, hogy az adott beteg hova tartozik, a területi ellátási kötelezettség az ellátók működési engedélyében is szerepel, de kérésre a központ el is küldi az adatot mailben. Arra a megjegyzésre, hogy Budapest és Pest megye esetében a honlapon csupán annyi szerepel, hogy „nem lépett hatályba”, azt a magyarázatot adta, hogy itt a szolgáltatók nem tudtak megállapodni egymással.

Nem lett kétszer annyi beteg – hivatkozott a betegforgalmi adatokra a Takács Péter, amikor jelezték, hogy megduplázódott a betegszám egyes nem beutaló köteles szakrendeléseken a sürgősségi ellátást igénylő páciensek növekvő száma miatt. Úgy vélte, ezek egyedi problémák, ezért az érintett intézmény(ek) megjelölését kérte, hogy intézkedni tudjon.

Három éve készülnek a kompetencialisták

A járóbeteg-ellátást is nehezítő szakdolgozóhiányt az ápolói kompetencialisták kidolgozásával orvosolná az államtitkár, aki emlékeztetett, hogy a szakdolgozói kompetenciák törvényi kerete már összeállt, a kiemelt kompetenciájú praxisnővérek, sürgősségi szakápolók és a képalkotó diagnosztikában foglalkoztatottak kompetencialistáit készítik el elsőként, amelyeket hirdetményben tesznek majd közzé az Egészségügyi Szakmai Kollégium honlapján. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke hozzászólásában jelezte, hogy bár az alapellátás területén érzékelnek mozgolódást, de szakmai testületüket egyelőre senki nem vonta be a politikus állítása szerint a kollégiumi tagozatokban már zajló előkészítő munkákba. Erre az volt az államtitkári válasz: „Legyetek proaktívak! Az elsőt (ti. praxisnővérek) csináljuk meg jól, ha azt leütöttük, annak mintájára a többit már könnyebb lesz.” Takács egyébként 2023 novemberére ígérte, hogy elkészül a képalkotó diagnosztika, a sürgősségi-, valamint az alapellátásban foglalkoztatható APN-ek kompetencialistája.

Fogadókész a kormány Takács unortodox ötleteire

Megyünk tovább azon az úton, amin eddig, igyekszem „átverni” a döntéshozókon mindazt, amiben a szakmával megállapodunk – jelentette ki Takács Péter, aki arról is beszámolt, hogy az őszi törvénykezési ciklusban néhány nagyobb csomagot visz a parlament elé, ami a szakrendelőket is érinti. Ebben szerepel például, hogy a háziorvosok olyan jogosultságokat kapnak, amellyel eddig csak a rendelők szakorvosai rendelkeztek, és lazítanak a szakorvosi ajánlások rendszerén is. Mindez érezhető enyhülést hoz a járóbeteg-ellátók leterheltségében – ígérte az államtitkár, jelezve azt is, hogy a rendeletcsomag már közigazgatási egyeztetésen van.

Kérdésre elárulta, hogy az Eszjtv-t ebben a kormányzati ciklusban már nem vizsgálják felül, de a következőben viszont már ő is szeretne néhány ponton hozzányúlni – célzott a jövő évi választások általa várt eredményére a politikus azzal a megjegyzéssel, hogy „ha a nép is úgy akarja”. Az orvosi bértáblával kapcsolatos kérdésekre jövő májusban térne vissza úgy, hogy teljesítményelemek is megjelenjenek a fizetésekben. Végül az efi-k finanszírozása kapcsán azt is megjegyezte:

Egyszerre mindent nem lehet átnyomni a kormányon, bár az unortodox gondolataim többségét eddig is pozitívan fogadták, még azokat is, amelyek nem tartoznak szigorúan az egészségügyi kérdések körébe, mint például az iskolai egészségtan bevezetése.

Sinkó Eszter finanszírozásról, bérbeépítésről, hozzáférési problémákról

Rossz tracken vagyunk, és ebből nem lehet visszajönni változtatás nélkül – ezekkel a szavakkal összegezte a véleményét Sinkó Eszter, az Egészségügyi Menedzserképző Központ gazdasági dékánhelyettese, legalábbis ami a HBCS-bérbeépítést és a túlzott centralizációt illeti.

Az önálló szakrendelők sorsa még mindig nem dőlt el a szakpolitika szintjén, pedig indokolt lenne, hiszen a 100 ezer főre eső kórházi ellátások magas száma még mindig arra utal, hogy még mindig nem vesznek le terhet a fekvőbeteg-ellátásról. Mndeközben a gödöllői példa is arra utal, hogy az önkormányzatok kezdenek kivonulni a szakrendelők működtetéséből.

A kórházon kívüli világot azzal lehetne erősíteni, ha a szakrendelők közelednének a háziorvosi praxisokhoz, és sokkal szorosabban működne együtt az alap- és a járóbeteg-ellátás – mondta Sinkó Eszter, aki amellett, hogy a csoportpraxisok bevezetését is pártolná, megjegyezte, az említett kooperáció logikáját kellene újragondolnia a jövő évi választások után hatalomba lépőknek.

Formálisan működő praxisközösségek jellemzik az alapellátást, amelyeket egyelőre nem sikerült megtölteni szakmai tartalommal – kezdte a hazai ellátórendszer áttekintését az egészségügyi közgazdász. – A praxisközösségek megalakítása egyelőre nem, viszont az alapellátás indikátor alapú finanszírozása hozott eredményt a betegek gondozásában is, ugyanakkor hozzáférési nehézségeket okoz, hogy a praxisok 15 százaléka betöltetlen.

A betegek ellátásra várnak, durva hozzáférési problémák vannak – folytatta az elemző. – Bár a háziorvosoknál januárban több mint 7 millió orvos-beteg találkozás történt, a lakosság mégis úgy érzi, nem fér hozzá az alapellátáshoz, aminek oka talán az lehet, hogy számos kapcsolat az online világba tevődött át. Megjegyezte, hogy az időpontfoglalási rendszer bevezetése leginkább az önálló járóbeteg-ellátóknál eredményezett jobb kihasználtságot, a kórházhoz integrált rendeléseknél kevésbé.

A vármegyei kórházak primátusa tovább növelte a sokat kritizált kórház-centrikusságot, és jellemzően nem szolgálja a megfelelő munkamegosztást a megye intézményei között. Mivel a városi kórházak lecsupaszított portfolióval működnek, a betegek az irányító intézmények sürgősségi osztályain igyekeznek ellátáshoz jutni, ami túlzsúfoltságot eredményez. A krónikus munkaerőhiány szinte mindenütt jellemző, kivéve talán az egyetemi klinikákat.

Küzd az elemekkel a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF), amelyet az üzemeltetési feladatokkal bízott meg a kormány, magára rántva ezzel a leromlott állapotú intézményi kubatúrát. Mindezt most a korábbihoz képest hatszoros költségszinten igyekszik rendben tartani, tavaly 160-180 milliárd forintot költöttek erre – egyelőre kevés eredménnyel.  

Míg az államtitkárság nagyjából 80 milliárd forintban határozta meg az év végéig a kórházak tolerálható adósságszintjét, Sinkó Eszter szerint a végösszeg közelebb lesz a 120 milliárd forinthoz. Az elemző emlékeztetett arra, hogy 2012-ben éppen azzal az indokkal vonták állami gondoskodás alá az intézményeket, hogy az önkormányzatok nem tudják kézben tartani az eladósodást.

Az egy főre jutó egészségügyi kiadásban az utolsó előtti helyen állunk az Európai Unióban, a lakossági magánkiadásokkal együtt 6,4 százalékot költünk az egészségügyre (a magánkiadások aránya tavaly tovább növekedett), a közkiadások mértéke 4,7 százalék GDP arányosan – sorolta a számokat a szakközgazdász.

Új pálya kell a választások után

Felejtsük el, hogy nem építjük be a finanszírozásba a béreket, ez ugyanis egy olyan eszköz a menedzsmentek kezében, ami a minőségi ellátást erősíthetné – fogalmazott Sinkó Eszter. Javaslata szerint a választások után kezdődő új érában a centralizált intézményi működésen kellene lazítani, mert „ez megfojtja a rendszert”. A túl hosszú idő telik el a döntésekig, ami hatékonyságvesztéssel jár, és egyre több forrást igényel, ugyanakkor a betegellátás eredményessége nem javul.

Rossz tracken vagyunk, és ebből nem lehet visszajönni változtatás nélkül – szögezte le az elemző, megjegyezve, hogy az nem jó politika, ha innentől a BM egyes finanszírozási technikák további kiüresítésén fáradozik, ami a HBCS megszűnését eredményezi, holott az jól is működhetne, ha lenne rendszeres kódkarbantartás.