Kijelölték az új vaszkuláris centrumokat, a fejlesztések azóta sem indultak el
Megint baj van a fővárosi érsebészeti ellátással
Csupán néhány hónapja dolgozik a Péterfyben a június végén elhunyt érsebész utóda, és mellette egy rezidens, így továbbra is másoknak kell ellátniuk a készenléti ügyeletet Budapesten.
A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikának, valamint a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetnek és a többi fővárosi érsebészetnek kell ellátnia a készenléti ügyeletet a Péterfy Sándor utcai Kórház Baleseti Központja (volt OBSI) helyett szeptembertől, ahogyan tették azt egész nyáron.
A fővárosi érsebészeti ellátásban júniusban okozott utoljára fennakadást a Péterfy egyetlen érsebész szakorvosának halála – írtuk meg elsőként a MedicalOnline-on. Amikor sikerült pótolni az elhunyt orvost, a helyzet rendeződni látszott, azonban az intézmény, amely a haláleset után lemondta az akut ügyeletet szeptemberig, most „hosszabbítást” kért, mert egyetlen érsebész szakorvossal és a mellette dolgozó rezidenssel egyelőre nem tudják vállalni a feladatot. A budapesti érsebészeti ellátás kritikus helyzete a krónikus, és folyamatosan tovább romló munkaerőhiányból ered, országszerte kevés a Péterfy profiljának megfelelő gyakorlattal rendelkező érsebész.
Kijelölték, de nem fejlesztik
Ez mutatkozott meg akkor is, amikor tavaly ősszel, a nemzeti szív- és érrendszeri programban megfogalmazottak szerint, miniszteri jóváhagyással a korábban érsebészeti profillal nem rendelkező GOKI-ban elkezdték kialakítani a III. progresszivitási szintű érsebészetet.
Ennek jegyében idén márciusban a Péterfyből két szakorvos és egy rezidens, Sopronból egy gyakorlott érsebész főorvos, Veszprémből ugyancsak egy főorvos, valamint egy szakvizsga előtt álló rezidens érkezett a GOKI-ba. Így már akkor megmutatkozott, hogy ha bármilyen okból, akár csak egyetlen orvos kiesik a munkából az ország bármelyik intézményben, ott azonnal ingataggá válik, vagy akár meg is szűnik – elsősorban az akut – ellátás.
Az országban 25 érsebészet működik, ezek többsége II. progresszivitási szinten, a hét III. szintű centrum az ország négy egyetemének klinikáin, a Honvéd-, valamint a győri és a miskolci kórházban érhető el, de a speciálisabb ellátást igénylő betegeket valamennyi központ a Városmajori Szív- és Érgyógyászati klinikára küldi. Bár korábban valamennyi megyei kórházban volt érsebészet, néhány évvel ezelőtt, az ellátás átszervezése során több helyen megszűntek az osztályok, köztük néhányat kifejezetten a szakorvoshiány miatt kellett bezárni. A most működő centrumok között is van, amelyik nem felel meg a minimumfeltételeknek, elsősorban az orvosok, másodsorban pedig az eszközök hiánya miatt. Vagy CT nincs, vagy érfestési lehetőség, másutt pedig a szakorvosra várnak a betegek.
A szakma üdvözölte Kásler Miklós erőforrás miniszter programba foglalt terveit, a minisztérium márciusban közleményben is tudatta, hogy „az Egészséges Budapest program keretében a centrumokban fog koncentrálódni az érsebészeti betegellátás, ahol biztosíthatóvá válik a magas szintű technológiai háttér és a magas szakmai tudást igénylő szakembergárda”.
A szakembergárda valóban megérkezett a miniszter által országos központként kijelölt GOKI-ba, ám más fejlesztés az érsebészeti centrum kialakításával kapcsolatban nem történt. Az intézményben egyelőre a szívsebészeti kapacitások terhére kapott ágyakat az érsebészet. Az elektív betegek CT-it más budapesti szolgáltatóknál készítik el, a Szent István Kórházban csak az akut esetek képalkotó-diagnosztikájára van lehetőség – osztozva a kapacitásokon az intézmény más osztályaival.
A technológiai háttér egyelőre a GOKI-ban – ahogyan egyébként az OBSI-ban sem – nem adott az akut érsebészeti beavatkozások III. progresszivitási szintű ellátására. A GOKI érsebészetének tényleges fejlesztése annak ellenére sem indult el, hogy Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár idén februárban úgy fogalmazott: „folyamatban van a fejlesztés, fontos egészségpolitikai cél az érsebészet centralizálása. Ennek érdekében elindult a Szent Imre Kórház és a GOKI érsebészete”. A budai intézményben egyébként valóban újabb modellekre cserélték a régi CT-, MRI-, és DSA készülékeket, a kardiológiai intézetbe viszont továbbra sem jutottak eszközök, annak ellenére, hogy az országban egyedül itt végeznek például gyermekeknél szívtranszplantációt. Most mégis nekik kell „beugraniuk” a törölközőt (ismét) bedobó Péterfy helyébe.
Miközben a személyzet az elégtelen feltételek, és helyenként a műtői klímák hiánya miatt szó szerint izzadva igyekszik gyógyítani az érbetegeket, Kásler Miklós miniszter arról beszél, hogy „minden egyes beteget, aki ilyen ellátásra szorul, megfelelően ellátnak”.
Ahogyan az a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság (MÁÉT) májusi kongresszusán elhangzott: Budapesten az összedőléssel fenyegetett rendszert a szakma tartja a hátán azzal, hogy a bér-, szakember-, és eszközhiány ellenére ellátja a pácienseket.
Már ameddig még bírja…
