Semmelweis-napon a betegek biztonságáról

A Semmelweis 200 – Tiszta kézzel a jobbulásért! kampány volt az első akciója a 2018-ban életre hívott Jobbulást! Alapítványnak tavaly, hiszen az alapítók – orvosok és egy egészségügyi menedzser – akkori deklarációja szerint a Semmelweis Emlékév középpontjában a kórházhigiénének kell állnia. A lakossági és vállalati támogatásnak köszönhetően összesen ezer liter kézhigiénés terméket és egyéb eszközöket tudtak átadni az intézményeknek 2018-ban, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy minden betegágy mellett legyen kézfertőtlenítési lehetőség.

Minden milliliter a legjobb helyen

– Az adományokat mindenütt nagy örömmel fogadták, ám azt láttuk, hogy óriási igény lenne lényegesen nagyobb mennyiségekre is, mint amennyit a mi maroknyi, lelkes csapatunk a szabadidejében össze tud gyűjteni – foglalta össze a tapasztalatokat Pákó Judit, aki szerint minden fillér és minden milliliter a lehető legjobb helyre került az akció során. Ugyanakkor hozzátette, alapítványuknak továbbra is kiemelt célja, hogy Magyarországon is Semmelweis nevéhez méltó színvonalú legyen a kézhigiéné, ezért remélik, hogy a jövőben is számíthatnak akár az eddigieknél nagyobb felajánlásokra is, azaz egyre többen lesznek, akik egyetértenek a törekvéseikkel, és segítik a munkájukat.

– Az adatok, és saját nemzetközi tapasztalataink is azt mutatják, hogy bőven van még hova fejlődnünk a kézhigiéné területén. Bár a tavaly ősszel megjelent infekciókontroll-rendelet előírja, hogy minden belépési- és betegellátási ponton rendelkezésre kell állnia a kézhigiénés eszközöknek, az adományok átadása, vagy más látogatásaink során olyan visszajelzéseket kaptunk, hogy az intézmények a legjobb szándék mellett sem tudnak teljes mértékben megfelelni az előírásoknak – mondja a kuratóriumi elnök.

– Egy, a betegmosdókba felszerelhető, zárható karos adagoló például negyvenezer forint, egy egyszerű műanyag, amely a kórterem ajtaja mellé, vagy az ágyak közé feltehető, 12 ezer. A rendelet szövege szerint ezeket betegellátási pontonként kell kihelyezni, ami azt jelenti, hogy egy, maximum két ágyra kell jusson egy-egy adagoló, ami nemcsak egy nagy, de egy kisebb intézmény számára is tetemes költséget jelent. Ehhez képest az utántöltés már lényegesen olcsóbb, egy literes flakon ára ezer forint.

Érdemi eredményeket, fejlődést Pákó Judit szerint csak akkor lehet elérni, ha ahhoz a fenntartó biztosítja a feltételeket is, aminek első, célzott lépése lehet az a napokban megnyílt pályázat, amely az eszközök beszerzését hivatott támogatni a kórházakban. Ám a kórházanként maximum 60 millió forintos keretre csak a vidéki, a közép-magyarországi régióban pedig csak az országos hatáskörű fekvőbeteg-ellátók pályázhatnak, miközben sokkal szélesebb körben lenne igény az eszközökre. A Jobbulást! Alapítvány felhívása nyomán közel nyolcezer liter kézfertőtlenítőre mutatkozott szükséglet, a kórházak mellett járóbeteg-szakellátók, alapellátási egységek, és szociális intézmények is jelentkeztek.

Az alapítvány pályázati adatlapon igyekezett felmérni az aspiránsokat, figyelembe véve az intézmények saját, addigi erőfeszítéseit, és a jövőben megvalósítandó terveit a kézhigiéné terén – magyarázza Pákó Judit, hozzátéve, hogy amennyiben lehetőségük adódik újabb eszközök, szerek kiosztására, előnyt élveznek majd azok a szolgáltatók, akiknek az igényeit korábban nem sikerült kielégíteni.

Poszterek a mosdókban

Ne csak az intézmények, hanem a betegek számára is legyen kulcskérdés a kézhigiéné – fogalmazta meg az alapítvány, és hogy a szemléletváltozásra mekkora szükség lenne, azt ugyancsak alátámasztották a kézhigiénés pályázat résztvevőinek visszajelzései.

– Visszatérő panasz volt a kórházakban, hogy amikor végre jutott keret arra, hogy a betegmosdókban is kihelyezzék a kézmosáshoz szükséges eszközöket, szappanokat, azok néhány napon, vagy akár órán belül eltűntek. Emiatt – hiába volt erre figyelem – sok helyütt egy idő után feladták a szélmalomharcot. Különösen fontos lenne tehát, hogy a betegek, hozzátartozók figyelmét is felhívjuk arra, hogy a kézhigiéné az ő biztonságukat is szolgálja, ezért azt tervezzük, hogy plakátokon hívjuk fel a figyelmüket erre. Bár ez a kezdeményezésünk még gyerekcipőben jár, elképzeléseink szerint a posztereken higiénés edukációs tartalom mellett szerepelnie kell annak is, hogy mindannyiunk közös érdeke, hogy ott is maradjon a mosdókban a kézmosó.

Betegvélemény mint minőségi mutató?

Nemcsak edukálni, kérdezni is szeretné az alapítvány a pácienseket, ezért hozzák létre azt az internetes portáljukat, ahol a betegek hangja, tapasztalata, véleménye is megjelenhet.

– Azt reméljük, ezáltal javítani lehet az ellátórendszer hatékonyságát és betegközpontúságát, hiszen a gyógyítás középpontjában a beteg áll. A nyilvános portálon minden egyes ellátási esemény után, történjen az akár fekvő- vagy járóbeteg-ellátónál, strukturált kérdőív segítségével, illetve egy szabadon kitölthető szövegdobozban mondhatják el a véleményüket a betegek – vázolja a terveket Pákó Judit.

– A visszajelzések 70 százaléka pozitív, legalábbis a nemzetközi tapasztalatok ezt mutatják – üti el a hazai panaszkultúrára vonatkozó megjegyzést a kuratóriumi elnök, bár azt elismeri, hogy idehaza picit túlsúlyban vannak a negatív tapasztalatok. – Azt reméljük, hogy egy idő után kiegyensúlyozottabban jelennek majd meg a vélemények a portálon, hiszen a pozitív visszajelzésekből is táplálkozhat az intézmény, megerősítést nyerve, hogy mi az, amiben jól teljesít. Ugyanakkor visszacsatolást kapnak arról is, hogy melyek azok a pontok, ahol erősíteniük kell az ellátási folyamatokat – magyarázza Pákó Judit, jelezve, hogy az intézmények is reagálhatnak majd az észrevételekre, hiszen a szolgáltatókat nevesítik az egyébként moderált bejegyzéseknél.

– Nem célunk senkit elmarasztalni vagy dicsérni, hanem az itthon egyelőre túlnyomórészt honos hibáztató szemléletet szeretnénk a megoldást kereső megközelítés irányába billenteni. Egyébként hosszabb-rövidebb betegelégedettségi kérdőívet sok kórház alkalmaz már most is, mi, alapítványként ehhez annyit tudunk hozzátenni, hogy egy helyen gyűjtjük össze a véleményeket. A visszajelzések jelentik ugyanis a fejlődés alapját a minőségi ellátás irányába. A helyi problémák mellett ezek a visszacsatolások az ellátórendszer hiányosságaira is rámutathatnak, lehetőséget adva a döntéshozóknak a szükséges beavatkozásokra.

A Jobbulást! Alapítványt tavaly hívták életre. A képen balról jobbra: dr. Hegedűs Zsolt kuratóriumi tag, dr. Pákó Judit kuratóriumi elnök, Kalmár István kuratóriumi tag