Halálra esszük magunkat
Az elhízottak és túlsúlyosak 60-70 százaléka nem ismeri fel, hogy túl sokat eszik. Az obezitás következtében mintegy 200 féle szövődmény alakulhat ki, 5-7 évvel megrövidítve az érintettek várható élettartamát.
Az elhízás népegészségügyi probléma, valamennyi civilizációs betegség rizikófaktora – hangzott el azon a keddi sajtóbeszélgetésen, ahol a kardiovaszkuláris és endokrin problémák, a daganatos és mozgásszervi betegségek obezizással összefüggő kockázataira hívták fel a figyelmet a szakemberek a budapesti Semmelweis Szalonban.
Az elhízás – amely a 2-es típusú cukorbetegség (T2DM) egyik fő rizikófaktora – komplex, progresszív kórkép, amit kóros zsírfelhalmozódás jellemez. Magyarországon a populáció 26 százaléka 30 feletti BMI értékkel bír, a zsírszövet mediátorai pedig krónikus gyulladást tartanak fenn a szervezetben. Nemcsak a subcután, hanem az egyéb szervek elzsírosodása is negatív következményekkel jár.
A BMI emelkedésével párhuzamosan számos betegség kockázata nő. Az elhízottaknak 50 százalékkal nagyobb az esélye a cerebrovaszkuláris betegségek kialakulására, és 100 százalékkal magasabb a szívelégtelenség kockázata – magyarázta Merkely Béla kardiológus professzor, a Semmelweis Egyetem rektora, hozzátéve, hogy minden 5 pontos BMI emelkedés mintegy 30 százalékkal növeli a szív- érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
Az elhízás kezelése életmódváltással, gyógyszeres vagy műtéti beavatkozással, illetve ezek kombinálásával nemcsak a testsúlyt, hanem az összes kardivaszkuláris rizikót és az ezekhez köthető halálozást is mérsékli – hívta fel a figyelmet Merkely Béla.
Az elhízottak 60-70 százaléka nem ismeri fel, hogy sokat eszik, elsősorban ezzel kell szembesíteni a betegeket – monda Bedros J. Róbert belgyógyász, obezitológus, az Országos Obezitológiai Centrum alapító-elnöke, hozzátéve, hogy 1975 óta háromszorosára nőtt az obezitás a még a fejlődő országokban is. Az elhízással összefüggésbe hozható betegségek kezelése mintegy 30 milliárd forintba kerül évente. Az obez betegek kezelése multidiszciplináris ellátást igényel, amit obezitológiai centrumokban lehet biztosítani, ahol pszichológiai támogatást is kapnak a betegek – tette hozzá a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság elnöke.
Kevés betegség okoz túlsúlyt, a túlsúly viszont endokrin megbetegedések kialakulásához vezet – oszlatta el a közkeletű tévhitet Takács István, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgató professzora.
A Cushing-szindróma 100-300 beteget érint évente, az érintettek túlnyomó többsége normál BMI-vel rendelkezik. A 60 év feletti nők 4-6 százalékát, a teljes lakosság négy ezrelékét érintik a pajzsmirigy alulműködésének zavara, ami erős összefüggést mutat a testsúlykontrollal, ám a TSH érték visszaállítása orvosolja a problémát. A nők 6-10 százalékánál jelentkező policisztás ovárium szindróma alapja az inzulinrezisztencia, ami szintén hajlamosíthat az elhízásra, de a betegséget nem a túlsúly okozza magyarázta a professzor, hozzátéve azt is, hogy 30 feletti BMI háromszoros kockázatot jelent a T2DM kialakulására.
Igazolták az obezitás szerepét 13 daganatos betegség kialakulásában is: a hasűri daganatok megjelenését 60 százalékban az elhízásnak tulajdonítják, az onkológiai betegek 40-60 százaléka elhízott. Erről már Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója beszélt, hozzátéve, hogy a halálokok sorában az elhízásra visszavezethető halálozás már a 2. helyen áll a dohányzás mögött. Az onkológus professzor felhívta a figyelmet arra is, hogy normál testsúllyal rendelkező daganatos betegeknek nagyobb esélye van a túlélésre is, ahogyan egyes szűrési eredményeket is befolyásol a páciens obezitása. Az elhízás nemcsak a zsír-anyagcsere folyamatokban, hanem a hormontermelésben is változásokat okoz, a hasi zsírból eredően termelődő extra ösztrogénnek pedig szerepe van az emlőrák kialakulásában.
Büntetéssel, stigmatizációval senkit nem lehet motiválni – szögezte le az onkológus professzor, aki az edukáció és a prevenció fontosságára hívta fel a figyelmet. Szerinte már kisgyermek korban ki kell alakítani az egészségtudatosságot, ismertetve az elhízás káros hatásait. Hozzátette: az egyéneknek saját anyagi és szociális helyzetükhöz képest kell egyénre szabottan tanácsokat adni az optimális életmód tekintetében úgy, hogy az számukra kivitelezhető legyen.
A testmozgás olyan terápia, amit bárki bármikor végezhet, nagyon kevés mellékhatása van, de valamennyi szervrendszer tekintetében jótékony hatású – fogalmazott Vágó Hajnalka kardiológus, sportorvos. A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Sportorvostan és Kardiológiai Tanszékének egyetemi tanára szerint az ajánlások azt mondják, heti 150 perc közepes vagy 70 perc nagy intenzitású mozgást 2-3 alkalommal erősítő edzéssel is érdemes kiegészíteni az egészség megőrzése érdekében, ennek ellenére az Európai Unióban a lakosság 45-60 százaléka szinte soha nem mozog rendszeresen, a magyarok 12-25 százaléka pedig csak néha vagy ritkán edz.
A mozgásnak fogyás nélkül is számos pozitív hatása van – hívta fel a figyelmet a professzor, azonban hozzátette azt is, az obez betegek szakmai támogatást igényelnek, mert a hirtelen kezdett intenzív edzés a váz és izomrendszer sérülését okozhatja, és szükség lehet szív- és érrendszer állapotának előzetes felmérésére is.
| A nőket fokozottabban érinti a túlsúlyhoz kapcsolódó társadalmi megbélyegzés |
|
A krónikus betegségként elismert obezitás társbetegségei gyakran már akkor megjelennek, amikor a súlytöbblet még nem tekinthető extrémnek. Az elhízás a napjainkban egyre nagyobb kihívásnak számító termékenységi problémákkal is kapcsolatba hozható. Évente több mint 5 millióan halnak meg túlsúly és elhízás következtében megjelenő betegségek miatt. A szervezetben okozott károk mellett az obezitás súlyos lelki terhet ró az érintettekre: az előítéletes médiatartalmak, mint például a sovány testalkat túlreprezentáltsága, a testsúlyhoz kapcsolódó humor vagy az elhízás okairól szóló téves információk mind hozzájárulnak a téma stigmatizálásához. Mindez fokozottan érinti a nőket, akik gyakrabban válnak negatív kommentek célpontjaivá a közösségi médiában, a társadalom szigorúbb szépségideálokat állít fel velük szemben, ráadásul még a várandósságuk idején és szülés után is megbélyegezve érezhetik magukat a testsúlyukra vonatkozó „elvárások” miatt. Az obezitás szövődményei megnehezítik a komplex, páciensre szabott terápiák kialakítását. Az elhízással élő betegek hatékony kezelése több terület – így a háziorvosok mellett például endokrinológusok, dietetikusok, mozgásszervi betegségekkel foglalkozó és mentálhigiénés szakemberek – értő együttműködését igényli, és magában foglalhatja a megfelelő táplálkozásra és a rendszeres fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatást, átfogó viselkedésterápiát, valamint szükség esetén gyógyszeres és műtéti lehetőségeket. |
