hirdetés
2024. március. 19., kedd - József, Bánk.

Elsőként a betegekért és az átláthatóságért

A betegek érdekeit védő, és a szektor átláthatóságáért tevékenykedő egyesületet hoztak létre hazai magánszolgáltatók. Nem titkolt céljuk, hogy rávegyék a politikát egy egyértelmű szabályozás kidolgozására, azt remélik, ha saját magukon kezdik a kifehérítést, a kormány bizalmát is elnyerik.

440 ezer orvos-beteg találkozó, ötmillió diagnosztikai vizsgálat, 4,5 milliárd forint befizetett adó, 3300 alkalmazott – számokban ez a mérlege annak a 12 magán egészségügyi ellátónak, amelyek tagjai a Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesületének, lefedve a mintegy százmilliárd forintos piac egyötödét. Bár a Primushoz szabadon lehet csatlakozni, és vannak, akik még fontolgatják a lehetőséget, egyes nagy cégeket eleve meg sem hívtak a grémiumba, mások pedig nem kívántak csatlakozni hozzá.

Pedig a Primus célja többek között a szektor átláthatóságának megteremtése és a piac kifehérítése – derült ki Leitner György, az egyesület ügyvezető igazgatójának szavaiból. Az Affidea Diagnosztika magyarországi vezetője a megalakulást elsőként azzal indokolta, hogy immár többségbe kerültek azok a betegek – 2016-ban arányuk Budapesten elérte a 60 százalékot –, akik igénybe veszik a magánellátásokat. Az ő érdekükben is kívánatos lenne az állami és a magánszektor együttműködése és békés egymásmellet élése, valamint a magánellátás transzparens működése.

Online kassza, védjegy, partnerség

Valamennyi magán egészségügyi szolgáltató – ide értve a lakásrendelőket is – legyen bekapcsolva a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszerébe, használjanak online kasszát és adjanak e-számlát – ez lenne a szektor kifehérítésének első lépése a Primus szerint, ezért ezzel a javaslattal hamarosan megkeresik a döntéshozókat is.

Tervezés alatt áll az a védjegy, amelyet azok a magánellátók kaphatnának meg, amelyek vállalják, hogy egy külső auditor cég átvilágítsa a működésüket. Mindezt saját magukon kezdik: a jelenlegi tagok ez év őszéig kivétel nélkül átesnek ezen a folyamaton. A védjegy a betegek számára jelentene garanciát arra, hogy az ezzel fémjelzett szolgáltatóknál magas szakmai minőséggel és biztonságos ellátással találkozik. Az auditálás azonban nem elég, a tagoknál próbavásárlásokkal ellenőrzik majd a működést, a mindennapi gyakorlatot, többek között a kommunikációt és a számlaadási kötelezettséget. Ha ebben mégis hibát találna a páciens, panaszával az egyesülethez is fordulhat, ugyanakkor Leitner György hangsúlyozta, a szervezet nem betegjogi képviseletet lát el, hanem garantálni szeretné a legjobb ellátásokat. Lapunknak elmondta azt is, érdemes elgondolkodni néhány egyszerű, közös indikátor bevezetésén is, ilyen lehet például egy egységes betegelégedettségi kérdőív, ami az egyik érdemi mutatója lehet a minőségmérésnek.   

Hatékony párbeszéd és partnerség – ezzel a felajánlással nyitna a kormányzat felé az egyesület, hogy részt vehessenek a jogalkotásban annak érdekében, hogy egyértelmű és élhető szabályozás szülessen a magánszolgáltatók működéséről, lehetővé téve az állami szektorral való gördülékeny kooperációt.

A Primus megalapítási céljai között szerepel a kormányzati bizalom erősítése, amelyet első lépésként magánellátások piacának kifehérítésével szeretnénk elérni – magyarázta Leitner György a MedicalOnline felvetésére, miszerint a kabinet jelenlegi álláspontja, hogy az egészségügy nem üzlet, és ez ideig semmiféle szakpolitikai vagy politikai törekvés nem látszik arra, hogy rendezzék a magán és az állami szolgáltatások viszonyát, az együttműködési lehetőséget pedig szinte kizárták.

Nem mindenkit invitáltak

Az egyesület megalakulása viszonylag gyors és egyszerű volt – számolt be az elmúlt hetek eseményeiről Leitner György, és elmondta azt is, számos nagy magánellátót invitáltak a Primusba. Akad, aki még hezitál, mások pedig egyáltalán nem kívántak csatlakozni a transzparenciát zászlóra tűző szövetséghez. Ugyanakkor olyan szolgáltatók is akadtak, akiket „működése miatt” meg sem hívtak az egyesületbe, mert „kicsi a hazai piac, és viszonylag jól ismerjük egymást” – magyarázta az ügyvezető.

Alapítók

A magyar magán egészségügyi szolgáltatókat tömörítő szakmai egyesületet az ágazat vezető tagjai közül tizenkettő alapította meg: az Affidea Diagnosztika, a Budai Egészségközpont, a Centrum-Lab, a Da Vinci Klinika, a Duna Medical Center, a Doktor24, a Főnix-MED, a Premed Pharma, a Pozitron-Diagnosztika Központ, a Róbert Károly Magánkórház, a Rózsakert Medical Center, a Synlab Hungary, és pártoló tagként a Quercus Consulting Group.

Hitek és hiedelmek helyett még több kutatással és adattal alátámasztott tény az egészségügyről és a magánellátásról – ez szerepel még a Primus tervei között. Példaként Leitner György kiemelte: mivel az egészségüggyel kapcsolatos üzenetek 90 százaléka a nőket célozza, nyitnának a férfiak felé, és vizsgálnák a szűrésekhez kapcsolódó attitűdjüket. Az ügyvezető elmondta azt is, a magánszektorban az árak várhatóan nem csökkenni, inkább emelkedni fognak, ennek elsődleges oka az állami szektorban végrehajtott jelentős béremelés, amelyet a privát szolgáltatóknak is követniük kell. Ugyanakkor hozzátette, a hazai magánszolgáltatások árszintje messze elmarad a környező országokkal összevetve.

Sokan fizetnének
Szignifikánsan nagyobb arányban vesznek igénybe magánszolgáltatásokat azok a betegek, akik egyidejűleg az állami egészségügyben is gyógyulnak – derült ki többek között a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. elmúlt években végzett, a magánellátást górcső alá vevő felméréseiből. Kun Eszter, a Szinapszis kutatási igazgatója a korábbi adatokat ismertetve a sajtótájékoztatón elmondta, a páciensek legnagyobb arányban a szakorvosi ellátásért (49 százalék) és a diagnosztikáért (34 százalék) fizetnek saját zsebből amellett, hogy társadalombiztosítással is rendelkeznek. Azt viszont már lényegesen kevesebben (1,9 százalék) vállalják, hogy a fekvőbeteg ellátást is a magánszektorban vegyék igénybe. A betegek többsége azért fordul magánorvoshoz, mert ott nincs várólista, betartják az időpontokat, és megfelelő felvilágosítást nyújtanak állapotukról. Míg korábban jellemzően a magasabb státuszúak fordultak magánellátókhoz, egyre növekszik a kevésbé tehetősek száma is, a szolgáltatóknál megforduló páciensek 28 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. A budapestiek 60 százaléka vett már igénybe olyan egészségügyi ellátást, amelyért fizetett. Mindez annak is köszönhető, hogy az állami egészségügy megítélése 2008 óta folyamatosan romlik, így immár a betegek 70 százaléka lenne hajlandó erőfeszítéseket tenni azért, hogy a társadalombiztosítás mellett más formában is fizessen gyógyulásáért. Ezzel azon páciensek 41 százaléka is egyetért, akik soha nem vettek igénybe magánellátást.
Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Könyveink