Konszenzuskonferencia: összefogtak a vesék megmentéséért
Olcsó és egyszerű laborvizsgálattal kimutatható, korai stádiumban a rendelkezésre álló gyógyszerekkel jól kezelhető, ám a krónikus vesebetegek 70 százaléka mégis „az utcáról esik be” a dialízis programba – derült ki a Magyar Nephrologiai Társaság (MANET) vese világnapi konszenzuskonferenciáján.
A szakma és társzakmák számára a legnagyobb kihívás a krónikus vesebetegség (chronic kidney disease, CKD) aluldiagnosztizáltsága, aminek következtében a betegek nem jutnak időben megfelelő ellátáshoz – foglalta össze a vese világnapján Ladányi Erzsébet, a Nemzeti Dialízis Központ – Miskolci Nefrológiai Központ osztályvezető főorvosa, a MANET elnöke. Hozzátette, hogy a diagnosztizált végállapotú vesebetegek fele 34 hónapon belül meghal, a nem felismertek 50 százalékánál pedig csupán három hónap túléléssel számolhatunk.
Magyarországon minden 10. lakosnak van valamilyen mértékű vesebetegsége, a krónikus vesebetegek számát 4 évvel ezelőtt mintegy 1,5 millióra becsülték – sorolta a számokat az elnök. – A CKD-s betegek 70 százaléka „az utcáról beesve” azonnali vesepótló kezelésre szorul, hemodialízis, peritoneális dialízis vagy transzplantáció vár rá. Mindez nemcsak a klinikumot terheli, hanem komoly nemzetgazdasági következményei is vannak, mert a dialízis és a transzplantáció egyaránt drága beavatkozás. Éppen ezért a MANET arra törekszik, hogy a társszakmák proaktívan vegyenek részt a betegek korai felismerésében, ám ebben a szakmapolitikának is szerepet kell vállalnia.
A becslések szerint 2040-re az ötödik leggyakoribb halálok lesz a CKD, egy hazai mikruszimulációs vizsgálat eredményei pedig arra is rámutattak, hogy a betegszám 24 százalékkal, míg az ellátásukra fordított költségek 34 százalékkal emelkednek majd 2027-ig – ismertette a nefrológus. – Nem számíthatunk változásra a korai felismerésben sem, az idült vesebetegek 73 százalékát három év múlva sem fedezik fel időben. Nem számíthatunk javulásra a mortalitási mutatókban, és a vesepótló kezelésre szorulók aránya is nőni fog 2024-hez képest.
A vesebetegség előszobája a diabétesz
A CKD kiemelkedő rizikótényezője a diabétesznek, az összes CKD eset 50-60 százalékát a diabétesz és a prediabétesz okozza. A cukorbetegeknek 7,5-szörös esélye van arra, hogy krónikus vesebetegség alakul ki náluk – derült ki Wittmann István, a Pécsi Tudományegyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrum vezetője, a Magyar Diabetes Társaság elnöke, a MANET alelnöke előadásából.
A CKD korai felismerésében kiemelkedő szerep jut a háziorvosoknak, a bGFR (becsült glomeruláris filtrációs ráta) érték a legtöbb, az alapellátásban kért laborleleten fellelhető – mutatott rá a professzor, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az 50 év feletti, túlsúlyos, hipertóniás, diabéteszes páciensek esetén mindig gondolni kell vesekárosodás lehetőségére. A CKD-s betegek 80 százalékának gondozása a háziorvosi praxisban is megoldható.
Mivel a veseproblémák nem okoznak fájdalmat – sokszor a páciensek késleltetik a korai diagnózist és a gondozás mielőbbi megkezdését. A sötét színű vizelet, vagy annak kiugró mennyiségi változása már végstádiumú állapotra utal. Pedig a korai felismerésnek döntő szerepe van, mert rendelkezésre áll olyan készítmény, amely nemcsak lassítja a vesefunkció romlását, hanem vércukorszint-csökkentő hatással is bír – hívta fel a figyelmet az MDT elnöke.
Hipertónia: ok és okozat egyben
Minél súlyosabb a hipertónia, annál nagyobb valószínűséggel vezet krónikus vesebetegséghez – összegezte Járai Zoltán, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Kardiológiai Profiljának profilvezető főorvosa, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke, a Magyar Kardiológusok Társaságának (MKT) főtitkára, hangsúlyozva azonban, hogy már enyhe vérnyomás emelkedés esetén is nő a CKD kockázata, de számos más szervet – szem, szívartériák, mikrokeringési rendszer – is károsít.
Bár a hipertónia diagnosztizálása egyszerű vérnyomásméréssel megvalósítható, világszerte problémát okoz: férfiak 51, míg a nők 41 százalékánál nem ismerik fel. Magyarországon magas a hipertónia prevalenciája, a magay vérnyomásbetegek aránya 39,5 százalék. A diagnosztizált betegek kétharmada ismert, azonban a célértéket csak 37 százalékuknál sikerül tartani.
Az albumin és kreatinin szint gyors és megbízhatóan információt nyújt a vesék egészségi állapotáról, ezt a vérvizsgálatot ezért minden hipertóniás beteg esetében a diagnózissal egy időben el kell végezni – emelte ki a professzor, hozzátéve, hogy ez normál vérnyomásérték esetén is javasolható időnként. Felhívta a figyelmet a betegkövetés fontosságára, társbetegségek esetén pedig különösen szoros gondozásra van szükség.
Két betegség, amelyek növelil egymás prevalenciáját
Nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek növelik a CKD kialakulásának kockázatát, hanem az idült vesebetegség is rontja a kardiovaszkuláris (CV) betegek esélyeit – mondta Nyolczas Noémi, az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház Kardiológiai Osztályának főorvosa. – A CV betegségek mortalitása a vesebetegség súlyosságával növekszik, a szívelégtelenség valamennyi fenotípusában szignifikánsan magasabb azoknak a betegeknek a mortalitása, akiknek CKD-je is van. A vesebetegnél jelenlévő krónikus gyulladás CV betegségek kialakulásához vezet és hozzájárul a szívbetegségek progressziójához.
A betegségek közötti patofiziológiai átfedések kijelölik a terápiát – fogalmazott a kardiológus. – CKD és CV betegségekben a morbiditásra és mortalitásra egyaránt kedvező hatással bírnak a RAS antagonisták, hasonlóan az SGLT2 gátlókhoz ateroszklerózis, vagy a GLP1 agonistákhoz 2-es típusú diabétesz esetén. – sorolt a professzor, hozzátéve, hogy bár a gyógyszerek hatékonyságát számos klinikai vizsgálat igazolta, azonban a korai felismerésnek és az időben elkezdett kezelésnek kiemelt szerepe van. Ennek kapcsán megemlítette, hogy a szívelégtelenség regiszter adatai szerint a betegek 23 százaléka jelzi az orvosának, hogy CKD-je van, azonban ezt követően csak 27 százalékuknál történik GFR (glomeruláris filtrációs ráta) érték mérés. A hospitalizált szívbetegek mindössze 20 százaléka volt diagnosztizált CKD-s, ám a felvételkor 60 százalékuknál igazoltak veseelégtelenséget laborvizsgálattal.
A világszerte 523 millió CV beteg 40 százaléka CKD-s, míg az idült vesebetegek fele szív- és érrendszeri betegséggel él. Bár rendelkezésre állnak az olcsó és könnyen hozzáférhető laborvizsgálatok és a közös terápiás targetek, mégis jelentősen aluldiagnosztizált CKD Magyrországon – összegezte Nyolczas Noémi.
CKD a praxisban: tűzoltás helyett megelőzés
Az 50 év feletti, túlsúlyos, hipertóniás, diabéteszes páciensek esetén mindig gondolni kell vesekárosodás lehetőségére, a szakma készen áll, hogy megmentse a magyar lakosság veséit – szögezte le Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára.
A CKD korai felismerésében kiemelkedő szerep jut a háziorvosoknak, és bár a GFR érték bevezetése jelentősen megkönnyítette a családorvosok munkáját, ám az új indikátorrendszerben ez nem, csak a hipertóniások kreatinin értékének laborvizsgálata szerepel – mondta el a professzor, jelezve, hogy az indikátor módosítására, valamint a diabéteszese betegek ebbe a körbe való bevonására már ígéretet kaptak az államtitkárságtól. A veseműködés stabilitásának megőrzéséhez a laborvizsgálatok mellett a gyógyszeres terápiák rendelhetőségét is biztosítani kell a háziorvosok számára.
A non-szteroid gyulladáscsökkentők vagy a CT-vizsgálatok során alkalmazott kontrasztanyagok is jelentős vesekárosító hatással bírhatnak, így a páciensek gondozása során mindig át kell tekintenie a háziorvosnak a gyógyszeres kezeléseket, feltárva ezzel a vesebetegség kialakulásának kockázatát. A CKD betegek gondozása a korai, 3. stádiumig háziorvosi kompetencia, , ám a 3b-5 stádiumban már komoly problémákat okoz a betegség, ezért ilyenkor már nefrológust is be kell vonni a kezelésbe.
A CKD-s betegek menedzselését nagyban megkönnyítené, ha valódi tartalommal tölthetnék fel a szoros praxisközösségeket (jelenleg a háziorvosok fele tömörült szoros praxisközösségbe, a feladatkörök bővítéséhez azonban szükség lenne az uniós forrásokra), ahol a szűrésben és gondozásban helyben vehetne részt dietetikus és mentálhigiénés szakember. Ennek azért is nagy a jelentősége, mert korai stádiumban életmódváltással megállítható a vesebetegség további romlása. A praxisközösségek munkájába havi két alkalommal – akár online – be tudna kapcsolódni nefrológus szakorvos is.
Tűzoltás helyet a megelőzés fontosságára hívta fel a figyelmet Torzsa Péter, ami felé például a Mozgás receptre programmal már sikerült elmozdulni. A prevenció és a gondozás során a háziorvosnak a vérnyomás- és lipidcsökkentés mellett fel kell hívnia figyelmet a szénhidrátháztartás- és testsúlykontroll fontosságára, valamint a gyermekek körében terjedő elhízás káros hatásaira.
