2021. május. 10., hétfő - Ármin, Pálma.
hirdetés
hirdetés

Az elhízás betegség, itt sem opció az öngyógyítás

Az elhízottak nem betegségként tekintenek az állapotukra, így nem is fordulnak orvoshoz; és bár ez a populáció rendkívül heterogén, kezelésükre jellemzően meglehetősen homogén módszereket alkalmaznak – hangzott el az elhízás világnapja alkalmából tartott sajtóbeszélgetésen.

Miközben az elhízás súlyos betegség, és Magyarországon a felnőtt lakosság 30 százaléka elhízott, a túlsúlyosak aránya pedig ennél is magasabb, mégis meglehetősen kevesen fordulnak orvoshoz a problémájukkal. Inkább maguk igyekeznek étrend-kiegészítők, gyógynövények, recept nélkül kapható készítmények segítségével lefogyni.

Az elhízottak többsége saját magát hibáztatja a túlsúlyáért – a többi között ez is kiderült a Novo Nordisk és a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) közös, obezitás felméréséből, amelyet szerdán, sajtóbeszélgetésen mutattak be. Heller József, a Novo Nordisk orvosigazgatója szerint, ha ezek az emberek betegségként tekintenének az állapotukra, sokkal inkább fordulnának orvoshoz ezek a páciensek.

Soha nem szedett orvos által felírt súlycsökkentő szert a felmérésben választ adók 95 százaléka, hasonló az aránya azoknak, akik nem vettek részt orvosi felügyelet alatt zajló súlycsökkentésben (96%) és dietetikus tanácsát sem kérték (93%). Pedig a betegek kezelése meglehetősen összetett, az abban résztvevő teamek az orvos mellett dietetikus, mozgásterapeuta és pszichológus is tagja.

A betegeket segíteni kell abban, hogy rájöjjenek: miért esznek többet – magyarázta Lukács Liza, evészavarokkal foglalkozó szakpszichológus, aki azt mondta, a túlevés hátterében legtöbbször az önmegnyugtatás szerepel okként, hiszen az evés könnyen elérhető eszköz a feszültségek csökkentésére. Megfigyelték azt is, hogy az elhízott emberek nincsenek tisztában saját szükségleteikkel, azzal, hogy mennyi ételre van szükségük ahhoz, hogy jóllakjanak. Az evéshez való viszony tekintetében nem látni különbséget a férfiak és a nők között – folytatta a pszichológus. – Míg a férfiak fogyókúrája „végletes” – vagy nagyon jól tudnak fogyni, vagy egyáltalán nem –, addig a nők nyitottabbak a háttértényezők feltérképezésére. Szerinte külön csoportba kell sorolni azokat, akik gyermekkoruktól elhízottak, náluk különösen nagy szerepe van a családi kapcsolódásoknak.

Teammunkával biztosítható a komplex kezelés

Az elhízás komplex betegség, amelyet ezért komplex módon kell megközelíteni, ennek során szükség lehet gyógyszeres terápiára is – hangsúlyozta Simonyi Gábor, a MOMOT főtitkára. A Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Anyagcsere Központjának vezető főorvosa szerint önmagában a diéta és a testmozgás csak az esetek kis részénél okoz tartós fogyást, a holtponton gyógyszeres terápiával kell átsegíteni a pácienseket. Azt is elmondta, klinikai vizsgálatokból kiderült, hogy az aktív hatóanyagot szedő pácienseknél a platóérték elérése és a gyógyszer szedésének abbahagyása után megindul ugyan a visszahízás, de nem éri el a kiindulási értéket. A gyógyszeres kezelés leginkább azt célozza, hogy annak során sikerüljön változtatni az életmódon, más étkezési szokások kialakításával, nagyobb mértékű testmozgást beépítésével. A súlyos eseteknél szükség lehet sebészeti beavatkozásra is.

A fogyás erősen befolyásolja a kísérőbetegségeket. Megszűnik a 2-es típusú cukorbetegség az egy év alatt 15 kilogrammot vagy annál többet leadó páciensek 83 százalékánál. Szelídülhet, vagy el is tűnhet a magas vérnyomás betegség, 30-40 kilogramm fogyást követően a betegek többségénél csökkenteni kell az erre szedett gyógyszereket, de akár el is hagyhatóak. A mozgásszervi elváltozások, mint a csípő- vagy térdkopás, a gerinc degenerációja nyomot hagy, de az ezekkel járó panaszok jelentősen csökkennek – sorolta Simonyi Gábor, de hozzátette, a páciensek sok esetben nem is tudnak a kísérőbetegségekről, mivel azok hosszú ideig nem okoznak panaszokat.

Gyermekkori „kütyüzés” = gyermekkori elhízás

Miközben száz magyarból 87 elégedetlen a testsúlyával – mutat rá a felmérés –, már a gyermekek körében is nagy teret nyert az elhízás. A mostani fiatalokat a szüleik fogják eltemetni – idézte egy tanulmányból Simonyi Gábor –, mert a kísérőbetegségek már gyermekkorban megjelennek, és súlyos problémákat okoznak. Már 11 éves kisgyermeknél is diagnosztizáltak metabolikus szindrómát.

Ha mindkét szülő kövér, a gyermekük 80 százalékos eséllyel lesz elhízott, az otthon látott  szociális mintát követve „belenő” a hibás életmódba. Mindössze az elhízottak öt százalékánál fedhetőek fel genetikai okok a probléma hátterében.

Magyarországon a kormányzat is felismerte a gyermekkori elhízás jelentőségét, ennek nyomán vezették be a mindennapi testnevelést és reformálta meg az iskolai büfék kínálatát. Ugyanakkor a szakemberek megemlítették azt is, hogy a gyerekek „kütyün” élnek társasági életet. A „kütyüzés” és az elhízás közötti kapcsolatot már több kutatás is egyértelműen igazolta.

Kevés kövér egészséges

Bár a fiatal elhízottaknál előfordul, hogy nem mutatható ki vérzsír-probléma, cukorbetegség, magas vérnyomás, ám Simonyi doktor arra figyelmeztetett, ez csupán időleges állapot: kevés az egészséges kövér ember. Az testsúlyproblémákkal küszködők elsősorban háziorvosukhoz fordulhatnak, ám Magyarországon már kiépült az obezitológiai hálózat, ahol képesített szakemberek foglalkoznak a betegekkel. Kiderült ugyanis, hogy számos olyan orvos is van, aki obezitológusnak hirdeti magát, ám nincs ilyen szakvizsgája. Ez jogszabálysértés – jelezte a MOMOT főtitkára, és felhívta a figyelmet az obezitologusok.hu portálra, ahol elérhető az obezitológus szakorvosok listája.

Egyelőre nincs tb-támogatás

A páciensek jellemzően akkor fordulnak szakorvoshoz, amikor elfogyott az utolsó csodaszer is. Miközben a szabadon vásárolható fogyókúrás készítmények rendkívül drágák, és többnyire nem érik el a kívánt hatást, a betegek ezekért fizetni is hajlandóak, ám tiltakoznak a gyógyszeres terápiák ellen. A legtöbbször a mellékhatásokat említik kifogásként, miközben az étrend-kiegészítők hatásmechanizmusáról semmit nem tudnak, mert azt senki nem is vizsgálja. A receptköteles orvosságok természetazonos módon befolyásolják az étvágyat, biztonságosak és hatásosak.

A társadalombiztosítás annak ellenére nem támogatja a fogyókúrát támogató, vényköteles készítményeket, hogy annak alkalmazása nemcsak a súlyfeleslegtől szabadítja meg a beteget, de hosszú távon jelentősen mérsékli az infarktus vagy a stroke kockázatát.

Ahogy a társadalomban, úgy a gyógyszer-támogatási rendszerben sem kezelik betegségként az elhízást, holott a WHO is ekként jegyzi, idehaza is van BNO-kódja. Az elhízott és túlsúlyos magyarok a társadalmunk 63 százalékát teszik ki együttesen, és bár az utóbbi is indikálná a gyógyszerszedést, de legalább azoknak kellene biztosítani a gyógyszeres terápia támogatását, akiknél már kialakultak a kísérőbetegségek – mondta Simonyi Gábor.

Az elhízás globális terhe – a társbetegségek kezelését is ide számítva – 800 milliárd dollár, amely a becslések szerint 2025-re meghaladja az 1000 milliárdot – tette hozzá Heller József, aki szerint ez az összeg jelentősen mérséklődhetne, ha időben kezelik az elhízott betegeket.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Változó, hogy egy adott életciklusban biológiailag mennyi testmozgásra van szükségünk ahhoz, hogy testileg és lelkileg is egészségesek maradhassunk. Az ausztrál egészségügyi minisztérium külön útmutatóban teszi közzé javaslatait az idősebb, 65 év feletti korosztály számára.

A május elsején hatályba lépő kormányrendeletben meghatározott szabályok nem az alapján osztják ketté a társadalmat, hogy van-e védettségük, hanem az alapján, hogy van-e védettségi igazolványuk.