Szabad jelzés Ónodinak
Ne keressenek hátsó szándékot, mert nincs – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár, aki felszabadultnak tűnt a miniszterelnökkel folytatott tegnapi megbeszélését követően a Magyar Kórházszövetség XXVIII. Kongresszusának záró fórumán, Siófokon.
- Ráfizetnek a kórházak, ha ellátják a betegeket
- Ma spórolnak a fertőtlenítőn, holnap nyögik a betegellátást
- Ónodiék beindulnak?
- Ónodi: A törődés van a legjobban elkopva az egészségügyben
- Ónodi-Szűcs: tavasztól javulhat az ellátás biztonsága (Bővítve!)
- Az egészségügyben nem lesz létszámleépítés?
- Ónodi: Most fejszével dolgozom, nem szikével
- Ónodi-Szűcsnek "vidéki emberként" sok baja van
- Cáfolja az ÁNTSZ-jelentést Ónodi-Szűcs Zoltán
- Szerdán vita lesz: Minimum, hogy meg kell védeni?
- Élesített kép az egészségügyből
- Mocsárban a tiszti főorvos
- A tisztifőorvos úr írt
Zöld lámpát kapott az öt pont, az átalakítást célzó lépések központjában a betegbiztonság áll – jelentette be Ónodi, aki azt is hozzátette: a kellemetlen kérdések elől sem szaladnak el. Ennek jegyében – ha óvatosan is – igyekezett választ adni arra a kérdésre is, hogy mi lesz az egészségügyi háttérintézmények sorsa. Mint fogalmazott, a hatósági (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészégügyi Intézet, ÁNTSZ – Tisztifőorvosi Hivatal), a finanszírozási (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) és fenntartói (Állami Egészségügyi Ellátó Központ) rendszert külön kell választani a minisztériumtól. Hozzátette azt is, a háttérintézmények struktúrájáról a kormány dönt, de tárgyalt a kérdésről Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, a megbeszélésen sikerült felmutatni az saját álláspontját, és „jól állunk” – mondta.
Ugyan nem kancellária lesz a kancellária, amelynek feladata elsősorban a területi egységenként 6–8 kórház betegellátási feladatainak összehangolása, de az egységek kialakítását és működését rendező törvények és rendeletek még az idén elkészülhetnek. A béremelést firtató kérdésre úgy reflektált, ha hozzányúlnak az idei költségvetéshez, illetve elkészül a jövő évi, már több lehetőség nyílhat. Hogy miért erőltetik az ágazati kollektív szerződés (ÁKSZ) megkötését, amikor annak – az Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalása szerint – az egészségügyben nincs relevanciája, elsősorban azt hangsúlyozta, az ÁKSZ egyeztetésében részt vevő szervezetek nem tudják elképzelni az egyezség aláírását anélkül, hogy ne történne béremelés. Hangsúlyozta azt is, a kollektív szerződésre azért van szükség, hogy el tudjanak térni a most hatályos törvényektől az egészségügyi dolgozók javára, így tehát az ÁKSZ elfogadása mindenki érdeke. Mindezt Beneda Attila helyettes államtitkár annyival egészítette ki, jogtechnikailag még kérdés, hogyan lehet megkötni az ÁKSZ-t, de ennek kimunkálása is folyamatban van.
A bérekre jutó forrásokat, amelyek jelenleg külön soron érkeznek az intézményekhez, beemelik a súlypontba és a németpontba, így lehetővé teszik a bérgazdálkodást az ellátók számára, ez gyors beavatkozás a pénzügyi helyzet javítására – reagált a kódkarbantartást sürgető felvetésre az államtitkár. Hozzátette, dolgoznak az alulfinanszírozott HBCS-k díjának megemelésén a túlreprezentáltak kárára, a Nemzetgazdasági Minisztériummal pedig sikerült megegyezni abban, hogy a Többletkapacitás-befogadási Bizottsághoz érkező kérelmeket maradéktalanul befogadják az idén, erre az ágazati tartalékkeretből biztosítanak forrást.
Hovatovább a steril, egyszerhasználatos orvostechnikai eszközök forgalmazásába is igyekszik beszállni a büntetés-végrehajtás, amelynek 20 százalékos előnyt biztosítanak a közbeszerzéseknél, mint első helyen elfogadandó ajánlattevő – jegyezte meg egy hozzászóló a közönség soraiból, aki szerint persze össztársadalmi érdek, hogy a fogvatartottak hozzájáruljanak a rájuk fordított költségekhez, azonban mindez már a betegbiztonságot veszélyezteti. Az óvatosan fogalmazó Ónodi-Szűcs Zoltán válaszában inkább arra tért ki, hogy az ágazati közbeszerzési portál novembertől transzparenciát biztosít, és segíti az intézmények beszerzéseit.
Azt egyébként az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója, Németh László is elismerte, hogy el vannak maradva a közbeszerzésekkel, ám egyben azt is elmondta, már elkezdték a hátralékok „lekoptatását”.
A legkellemetlenebb kérdést – ráadásul kétszer – Szentes Tamás országos tisztifőorvos kapta, akinek arra kellett válaszolnia, mikor hozzák nyilvánosságra annak a tavalyi felmérésnek az eredményeit, amelyből kiderül, hogy milyen mértékben felelnek meg az ellátók a tárgyi és személyi minimumfeltételeknek? Mivel a kérdés alól kibújni végül nem sikerült, az országos tisztifőorvos azt mondta, a megindított közérdekű adatigénylés után a hivatal a jogszabályi határidőknek megfelelően ki fogja adni a dokumentumot.