Újraindítás 2.0 – avagy fokozatváltás az innovációban

A vírus összes negatív hatásán túl számos pozitív hozadéka volt a koronavírus-járványnak. Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a tárca keddi, Fokozatváltás 2.0 – Újraindítás  Ágazati kihívások, lehetőségek, feladatok járvány után című online konferenciáját.

Száznál is több innovatív ötletet gyűlt össze a hazai kutatóhelyektől, amelyek elindításához és megvalósításához a tárca mindössze néhány nap alatt biztosította a forrásokat – említette a járvány másik sikertörténetét Palkovics László. A tudományos kutatások közül kiemelkedtek azok, amelyek a koronavírus megismerésére irányultak, élenjár ebben a Pécsi Tudományegyetem víruslaborja. A Sars-CoV-2 tulajdonságainak feltérképezése mellett ugyancsak nagy figyelmet kaptak a kórokozó terjedését megakadályozó, így a járvány megelőzését célzó fejlesztések. A védőfelszerelések hiányát maszkgyártó berendezés megvásárlásával is enyhítették, amely ugyan kezdetben használhatatlan volt, de a Miskolci Egyetem szakembereinek sikerült működésre bírniuk. A prevenció kapcsán említette meg a tárcavezető azokat a gyártási innovációkat, amelyek nyomán több cég is alkoholos kézfertőtlenítő előállítására állt át, holott korábban ez egyáltalán nem tartozott a profiljukba.

A covid-betegek kezelését szolgáló lélegeztetőgépekből négy típust sikerült kifejleszteni a járvány időszakában idehaza, ezek gyártása is megkezdődött – folytatta a miniszter, hozzátéve, hogy már látszanak az eredmények a gyógyszerfejlesztés területén, ahogyan folynak a vakcina-kutatások is, miközben letették a magyar oltóanyaggyár alapkövét is Debrecenben.

Lépéselőnyben az egészségipar

Az újraindítást szolgálják az ITM büdzséi. Hárommilliárd forintos külön alapot hoztak létre a vírussal kapcsolatos kutatás-fejlesztésre, és még az idén 85 milliárd forint áll rendelkezésre az egészségipar támogatására. Jövőre 39,5 milliárd forinttal emelik a kutatásfinanszírozást, ezen belül 22 milliárd forinttal növekszik az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat költségvetése – sorolta Palkovics László.

Folytatódik a nemzeti tudományos és innovációs parkok kialakítása és fejlesztése, amelyeket az ökoszisztéma létrehozásának helyszíneiként említett Palkovics László, ígérve, hogy a science parkok ügyét hamarosan a kormány elé viszi a tárca.

A felsőoktatási intézményekben rendelkezésre áll a tudástőke, a kompetencia és a humánerőforrás, ezért ezeket helyezik a parkok középpontjába, őket tovább erősítik a hozzájuk társuló egyéb szereplők – folytatta a részletekkel Gulyás Tibor, az ITM innovációért felelős helyettes államtitkára, aki szerint az elmúlt időszak bizonyította, hogy létezik Magyarországon innovációs ökoszisztéma, amelyhez a szakmai kereteket és a finanszírozást biztosította a minisztérium. A science parkokra építkezve, a tudástermelés, a tudás áramlás támogatásával komoly eredmények érhetőek el az innovációban. Az intézményhálózatra egyként tekintve országos együttműködés kialakítására törekszenek, amelyben mindenkinek megvan a maga feladata, ugyanakkor a különböző ötletek a legjobb helyre kerülnek.

A jelenlegi húsz százalékkal szemben növekedjen a hazai beszállítók aránya az egészségipari beszerzések területén – fogalmazta meg az ITM törekvésének irányát György László, a tárca gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, hangsúlyozva, hogy a 85 milliárd forintos fejlesztési keretösszeg is ezt a célt szolgálja. A pénzt az itthon és külföldön egyaránt versenyképes kapacitások fejlesztésére szánják, azaz amit csak lehet, Magyarországon kell előállítani, és felhívni a figyelmet a magyar termékekre. Elmondta azt is, soha nem látott összegek állnak a magyar gazdaság rendelkezésére, hiszen hamarosan elindul a következő kohéziós ciklus, emellett számos gazdasági képességet fejlesztő forrás is elérhető.

Modellváltás, e-egyetem, mesterséges intelligencia

A bajban ismerszik meg, ki mire képes – mondta bevezetőjében a felsőoktatást érintve a tárcavezető, aki beszámolt arról, hogy az egyetemeken a járvány időszakában is folytatódtak a képzések, miközben a minisztériumban újragondolták a 2017-ben kidolgozott felsőoktatási stratégiát. Úgy értékelték, előnyös a modellváltás, amelynek során a magyar állam a fenntartói funkcióját vagyonkezelő alapítványokra ruházza át, és így az azok kuratóriumában ülő szakemberekre bízza a működés és működtetés felelősségét. Az egyetemek ebben a szisztémában magánintézményként tudnak működni, javul a finanszírozásuk, és nem sérül az autonómiájuk sem – vélte a miniszter.

A többi intézmény mellett a négy hazai orvosképző is képes volt alkalmazkodni, és átállni a veszélyhelyzeti működésre – emelte ki a felsőoktatásról szóló beszámolójában Palkovics, aki szerint az online oktatás igazi sikere az lesz, ha az a jövőben, „normál” üzemmód mellett is megmarad.

Mindössze a tíz napos, előrehozott tavaszi szünete elegendő volt a hazai egyetemek számára, hogy átálljanak az online oktatásra. Erről már Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja, beszélt, aki szerint ebben az országos infrastruktúra is jól vizsgázott. Pozitívan értékelték ezt az időszakot a hallgatók, köztük a medikusok is, annak ellenére, hogy az orvosi, illetve labor és eszközigényes területeken nélkülözhetetlen a személyes kapcsolat a hallgató és az oktató között.

Számos problémára is rámutatott a digitális oktatás gyors bevezetése. Nem naprakészek a folyamatok, nagyon sok a papíron végzett adminisztráció, nincs lehetőség az intézményekben a digitális aláírásra – sorolta a dékán, hozzátéve, hogy a digitalizáció nem az eszközök használatát jelenti, hanem kultúra kérdése.

Élénk, sokszínű mesterséges intelligencia ökoszisztémával rendelkezik az ország, az erős államigazgatási adatgyűjtésnek köszönhetően rendkívül jó minőségű adatok vannak például az egészségügyben, az EESZT-n keresztül. Ezt már Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke fogalmazta meg előadásában, hangsúlyozva, hogy az adatok megfelelő kiaknázásában óriási lendületet ad majd a MI. Tíz éves távlatot ölel fel hazánk mesterséges intelligencia stratégiája, amelyben egy 2025-ig tartó intézkedési tervet is felvázoltak – ismertette az anyagot az elnök, és megemlítette, hogy a stratégiát élő dokumentumként kezelik, így kétévente felülvizsgálják annak tartalmát.

Felügyelnek a „víruskommandók”

A H-UNCOVER (Hungarian CoronaVirus disease-19 Epidemiological Research) elnevezésű epidemiológiai kutatásban, amely az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával, az ország négy egyetemének részvételével május 1-je és 16-a között zajlott, végül 10 602 fő 14 éven felüli magyar vett részt az ország nyolc régiójából – mondta összefoglalójában a kutatásban koordináló szerepet ellátó Semmelweis Egyetem rektora, Merkely Béla.  A reprezentatív klinikai járványügyi felmérés adatai azt mutatják, hogy tízezer magyar lakosra három fertőzött jut, míg koronavírus-fertőzésen 56 ezren eshettek át.

Az összes tesztelés során három aktív Sars-CoV-2 pozitív esetet találtak, közülük ketten éppen kórházi kezelés alatt álltak. Mindebből következően május első két hetében 2421 pozitív eset lehetett Magyarországon, azaz 10 ezer személy közül három lehetett fertőzött – ismertette a kardiológus professzor.

Az orvosegyetemek a járvány ideje alatt a nemzet őrszemeiként folyamatosan szűrtek, az állami mérések adatai mellett a magánlaborok számai is a fertőzések csökkenését igazolták április végén, május elején. Azaz – állapította meg Merkely Béla – a korlátozó intézkedések működtek, tömeges megbetegedés nem lépett fel, csupán az intézményi fertőzések voltak kiemelkedőek. A H-UNCOVER ugyancsak a járvány lecsengését mutatta, így elmondható, hogy Európában a legbiztonságosabb ország Magyarország.

Meg kell emlékeznünk az összefogás erejéről, ami a sikeres védekezést lehetővé tette – vette át a szót professzortársától Keserű György, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat akadémikusa, aki arról is szólt, hogy tíznél több diagnosztikai és terápiás célú projekt indult a koronavírussal kapcsolatban, további nyolc pedig az ellátásbiztonsághoz kapcsolódóan.

A nemzetközi összefogás erejét számos példa igazolja, például angol és izraeli kutatókkal együttműködésben 2,5 ezer vírusmintát vizsgáltak meg, amelyek közül 71 olyan szerkezetet sikerült meghatározni, amely alapja lehet a jövő gyógyszerfejlesztéseinek. Érintettek vagyunk a klinikai fejlesztések területén is, japán kollégák aktív részvételével olyan klinikai vizsgálatot tervezünk, amely hatásos terápiát hozhat a covid-betegek kezelésében.

Azonban nem maradhat el a stratégiák és terápiás lehetőségek (kritikus) értékelése sem, ki kell választani mindközül azokat, amelyek segítségével eredményesen avatkozhatunk be egy esetleges második hullám esetén, illetve amelyekkel az érintett betegek eredményesen gyógyíthatóak – hívta fel a figyelmet az akadémikus.

Csökkenő esetszám mellett is szükséges a felkészültség és az ellátásbiztonság fenntartása – folytatta Keserű György, aki szerint a fertőzés hosszabb ideig lesz jelen a régiónkban és a világon, ezért fontos a felkészülés megerősítése az eddigi tapasztalatik értékelésével, ám az új lehetőségektől sem elzárkózva. Az ellátásbiztonság megtartásához egyaránt szükséges a gyártási kapacitások bővítése, a stratégiai készletezés, és a racionális készletgazdálkodás. Mindez lehetővé teszi, hogy a második hullám esetén is eredményesen vegyük fel a küzdelmet a Covid-19 fertőzéssel szemben.

A járvány számos változást hozott az oktatás, a tudomány és az innováció területén – fogalmazott zárszavában Bódis József, az ITM felsőoktatásért felelős államtitkára. Bár lecsengett a járvány, ám a vírus velünk van. Ennek ellenére az élet lassan visszatér a megszokott kerékvágásba, ugyanakkor a kontaktusok száma nem érte el a járvány előtti szintet – jelezte az államtitkár. Reményét fejezte ki, hogy nem lesznek ismét az általános korlátozó intézkedések, de arra viszont felhívta a figyelmet, hogy szükség van vírusmonitorozásra, tesztelésre, és olyan „víruskommandó” szerű csapatokra, amelyek lokalizálják a fertőzéseket.