Február 28-áig kell benyújtani a praxisközösségi pályázatokat
Alapellátás: fókuszban az együttműködés és a prevenció
Még ebben az évben megtörténik a minimumfeltételek revíziója, az Emberi Erőforrások Minisztériumában pedig az egészségfejlesztési irodákat koordináló egység alakul, ezzel is támogatva az alapellátás prevenciós munkáját, és az ott dolgozók feladatainak összehangolását.
Praxisközösségenként 50-80 millió forint nyerhető a Három generációval az egészségért pályázaton, amely az orvos mellett számos más szakember bevonását is ösztönzi a prevencióra fókuszáló munkába. A felnőtt- gyermek- és vegyes háziorvosi praxisok, illetve az ezeket működtető önkormányzatok társulásai számára kiírt pályázat célja – a megelőzés erősítése mellett – az alapellátás fejlesztése, amire összesen 5,8 milliárd forintos keretet biztosít a kormány. A pénzből a lakosság egészségben töltött évei számának növelése érdekében szív- és érrendszeri prevenciós és gondozási programot támogatnak, elősegítik a rosszindulatú daganatos betegségek szűrését és korai felismerését, valamint a gyermekek körében végzett egészségfejlesztési programok elindítását és megvalósítását ösztönzik.
Az alapellátás a születéstől a halálig, a várandósgondozástól a krónikus betegségek ellátásáig kíséri végig életük során a pácienseket – hangsúlyozta Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár azon a szakmai fórumon, amelyet az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) Alap- és Lakóhelyközeli Ellátások Igazgatósága szervezett annak érdekében, hogy technikai segítséget és módszertant nyújtson a háziorvosoknak a február 28-áig benyújtandó pályázat elkészítésében.
A 2015-ben elfogadott alapellátási törvény jelzi, hogy a kormány elköteleződött az alapellátás megerősítésében, jelentős összegeket is biztosítva eszközbeszerzésére, praxisfinanszírozásra, rezidensprogramra, letelepedésre az elmúlt években annak érdekében, hogy a kollégák nagyobb örömmel, kiegyensúlyozottabban tudjanak dolgozni – emlékeztetett Horváth Ildikó. A most kiírt pályázat lehetőséget kínál a társuló praxisok orvosainak arra, hogy összefogva a területükön lévő egészségfejlesztési irodák (EFI), önkormányzatok és más szakmák képviselőinek munkáját gyors javulást érjenek el a kardiovaszkuláris mortalitásban, motiválják a lakosságot a szervezett, rákmegelőzést célzó szűréseken való részvételre, illetve, hogy már a koragyermekkorban megkezdjék a prevenciós munkát.
A megvalósítás érdekében a háziorvosok és a védőnők mellett dietetikusok, gyógytornászok, és más, magasan képzett szakdolgozók bevonását is ösztönzi a program – mondta a MedicalOnline-nak Horváth Ildikó, hozzátéve, hogy ha az emelt szintű diplomával rendelkező kollégák bevonásához jogszabály módosításra van szükség, azt a tárca az igények szerint kiigazítja. Ebben az évben megtörténik a minimumfeltételekről szóló rendelet egészének revíziója is, ugyanakkor a szakpolitikus szerint az alapellátásban most érvényben lévő minimumrendeletben foglaltaknál többet is lehet szolgáltatni, illetve az abban foglalt feladatokat a most kiírt pályázat megerősít.
Arra a felvetésre, hogy a 2012-ben kialakított, és azóta tovább bővített EFI hálózat feladatait eddig nem sikerült szervesen integrálni az ellátási struktúrába, Horváth Ildikó úgy reflektált, hogy bár korábban nem volt szigorú elvárás az EFI-k feladatait illetően, ám mégis hasonló, vagy azonos tevékenységet végeznek. Munkájuk jobb összehangolása érdekében a tárcánál megalakul egy, az EFI-ket irányító, tevékenységüket koordináló egység, ennek érdekében már módosítás alatt áll a minisztérium szervezeti és működési szabályzata.
Az egészségben eltöltött életévek számnak növekedésében nemcsak az egészségügyi szektornak, hanem a lakosságnak is tevékenyen részt kell vennie. Ezt már Gondos Miklós, az ÁEEK főigazgatója fogalmazta meg a fórumon, hozzátéve, hogy a pályázat koordinatív támogatójaként az ágazatot a kockázatos életkorban lévők szűrésére és a korai felismerésre szeretnék felkészíteni, az egyén szintjén is erősítenék a szemlélet- és életmódváltást. Hangsúlyozta, a Három generációval az egészségért pályázat nem csupán egyszeri intézkedés, hanem egy hosszú távra szóló program megalapozása.
Szívügyek
A pályázat – illeszkedve az öt nemzeti egészségprogramra alapozott népegészségügyi programhoz – a daganatos és kardiovaszkuláris betegségek megelőzésére is fókuszál, a keringési program kidolgozásában a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) volt az ÁEEK partnere.
Az összes halálozás 31 százaléka kardiovaszkuláris betegségekre vezethető vissza, Magyarországon kétszer annyian halnak meg 65 éves koruk előtt szív- érrendszeri problémák miatt, mint az Európai Unióban – sorolta az adatokat Andréka Péter, a GOKI főigazgatója. Bár a kardiovaszkuláris halálozás az utóbbi évtizedben meredeken csökkent az akut ellátás javulásával, a prevencióban még vannak tartalékok.
A szív- és érrendszeri betegségek legfőbb kockázati tényezője a magas vérnyomás, amely a becslések szerint mintegy kétmillió embert érinthet hazánkban. A pontos számokat azért nem ismerhetjük, mert a hipertóniások jórészét nem fedezik fel, ráadásul a diagnosztizált betegeket sem feltétlenül a megfelelő célértéken kezelik. A 2-es típusú diabétesz prevalenciája 10 százalékos a lakosság körében, míg a magyarok kétharmadának emelkedett a koleszterinszintje – sorolta a leggyakoribb, életmóddal befolyásolható kockázati tényezőket a kardiológus.
A kardiovaszkuláris prevenció a háziorvosokat „illeti meg”, hiszen ők ismerik legjobban a betegeket, és az orvos-beteg kapcsolatban is az alapellátásban a legnagyobb a bizalom – hangsúlyozta Andréka Péter. Erre alapozva a Három generációval az egészségért programtól az alsóvégtagi amputációk számának csökkenését, a koszorúér betegségek, a stroke és a diabétesz kockázatának visszaszorítását remélik a gyermekkori elhízás, a dohányzásról való leszokás, és más életmódbeli tényezők változásának köszönhetően. Azonban annak érdekében, hogy valódi eredményeket érjenek el, intervenció is szükséges – tette hozzá a szakember.
Pályázati GYIK (gyakran ismételt kérdések)
Nemcsak az állapotfelmérés és a szűrés, hanem az eköré csoportosuló feladatok és (a most még hiányzó) szakemberek munkájának összehangolása is a célok között található – mondta a pályázat technikai részleteit feltáró előadásában dr. Papp Renáta, az ÁEEK alapellátási orvosszakértője, hozzátéve, mindezt eszközbeszerzéssel és egy közös informatikai felület kialakításával is támogatják a programon belül. Bár az indikátorokat a praxisközösséget létrehozó háziorvosoknak kell meghatározniuk – hiszen ők ismerik leginkább a területen élő populáció egészségi állapotát, és ennek megfelelően határozhatják meg a legfőbb beavatkozási pontokat és azok várható eredményét – néhány támpont a kiírásban is szerepel.
Az szűrésekkel elsősorban azokat a rizikócsoportokat kell célozni, akik egészségtelen életmódot folytatnak, ugyanakkor az egészséges életmód szabályait betartó, ám rizikófaktorokkal rendelkező páciensek is ide tartoznak, ahogyan a már kialakult betegséggel, vagy kezelt rizikófaktorral rendelkezők gondozása is feladatként fogalmazódik meg. A korai, komplex kardiovaszkuláris rizikófelmérés elsősorban az iskoláskorú, 6-18 év közötti gyermekeket célozza, ugyanez a felnőtteknél 40-65 év között javasolt. A boka-kar indexvizsgálata kötelező 40-64 éves kor között a nagy kardiovaszkuláris kockázatú, 65 év felett pedig valamennyi betegnél. A demencia szűrés 55 év felett, a pitvarfibrilláció szűrés pedig 65 év felett ajánlható a program szerint.
Helyi viszonyokra adaptált pályázatokat várnak, ezért nem adtak meg kötött indikátorokat – hangsúlyozta dr. Vajer Péter, az ÁEEK Alap- és Lakóhelyközeli Ellátások Igazgatóságának megbízott vezetője a leggyakoribb kérdésekre adott válaszai között, hangsúlyozva azonban, hogy csak reális vállalásokat érdemes tenni. Egyetlen kötelező indikátorként a mammográfiás szűrésen való részvételi arány növelése szerepel, ezt 3 százalékponttal kell javítani 2020-ig a praxisközösségek ellátási területén.
A közösségbe a vegyes-, felnőtt- és gyermek alapellátók egyaránt bevonhatók, a pályázatot a gesztorszerepet vállaló praxis vezetőjének kell benyújtania. Bár a kiírás szerint nem feltétel, de érdemes a konzorcium megalapításához jogi (ügyvéd, közjegyző) segítséget kérni.
Az EFI-kkel való együttműködéssel kapcsolatban érkező kérdésekre reflektálva az igazgató elmondta, az irodák olyan funkciókat látnak el, amelyek az életmódváltást segítik, ugyanakkor a felvetésekre adott válaszokból például az is kiderült, olyan (nem orvos) szakembereket javasolt bevonni a munkába, akik az adott praxisközösség által tervezett tevékenységek sikeres megvalósításában nyújthatnak támogatást.
A pályázaton nyert összeg csak olyan tevékenységekre fordítható, amelyet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap Kezelő (NEAK), vagy uniós pályázat nem támogat – hívta fel a figyelmet a kettős finanszírozás tilalmára Vajer Péter. Viszont – bár szerepel a kiírásban – képzési feladatokra nem kell költséget tervezniük a pályázóknak, ezt online biztosítja az ÁEEK és a GOKI. A kórházfenntartó, mint koordinátor vállalta azt is, hogy rendszeresen biztosít visszacsatolást a praxisközösségek számára a közös informatikai felületen keresztül, amelyből a résztvevők láthatják, melyik tag hogyan teljesíti a meghatározott feladatokat. Az alapellátási igazgatóság a pályázatok kimunkálásához további segítséget és támpontokat biztosít az oali.hu weboldalon, kérdéseket pedig a This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. címen lehet feltenni a kiírással és a pályázat elkészítésével kapcsolatban.
