hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.

Hálapénzmentes egészségügyet akarnak

Az orvosok 96 százaléka hálapénzmentes egészségügyben szeretne dolgozni – derült ki a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (ReSzaSz) mai sajtótájékoztatóján, ahol bemutatták a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. legújabb felmérésének eredményeit a paraszolvenciáról.

Borítékkal orvost választani a legrosszabb egészségügyi rendszert eredményezi – jelentette ki Dénes Tamás, a ReSzaSz elnöke a sajtótájékoztatón, hozzátéve azt is, a szervezet kiemelten fontosnak tartaná az ellátás valid minőségi mutatóinak mérését és azok publikálását, amely az orvosok és a betegek biztonságát egyaránt szolgálná. A szervezet információi szerint a háttérben, döntéshozói körökben is komoly viták folytak arról, hogy mindezekről az adatokról a betegek mit és mennyit tudjanak meg.

Az ez évi felmérés előzményeként egy 2013 nyarán, hasonló témában, részben megegyező kérdésekkel elvégzett kutatás szolgált. Ennek eredményeit felhasználva lehetőség nyílt az elmúlt három év változásainak feltárására is – emlékeztetett Kun Eszter, a Szinapszis kutatási igazgatója. Az online kérdőívek kitöltésére 907 orvos szánt mintegy 20 percet. Összességében a hálapénzt adó betegek aránya és a hálapénz összege is visszaesett az elmúlt 3 évben, de a csökkenés üteme lassulni látszik.

A válaszolók 96 százaléka szeretne olyan egészségügyi rendszerben dolgozni, ahol nincs paraszolvencia, 78 százalékuk határozottan amellett tette le a voksát, hogy szeretné a munkáját ilyen jutattás nélkül végezni. Ugyanakkor az orvosok megfogalmaztak olyan véleményeket is, amelyek szerint ez a megalázó gyakorlat szükségszerű a jelenlegi alulfinanszírozott, alulértékelt ellátórendszerben, mások arra világítottak rá, hogy a hálapénz akadálya a fiatal kollégák fejlődésének, és többek között ezért is súlyos károkat okoz a rendszerben. Tízből kilenc orvos támogatná egyébként, hogy a rezidensek képzéséért tételes finanszírozást kapjanak azok, akik az oktatásukban részt vesznek.

A korábbi felmérés adataival összevetve kiderült, hogy míg 2013-ban a megkérdezettek 19 százaléka utasította el teljes mértékben a paraszolvenciát, addig most az arányuk 33 százalékra emelkedett, azonban bár 61 százaléknyian ellenzik azt, a jelenlegi helyzetben mégis szükségesnek tartják. Mindössze egy százalék azoknak a gyógyítóknak az aránya, akik természetesnek tartják, hogy pénzt kapnak a betegeiktől, öt százalékuk pedig morálisan elfogadhatónak ítéli ezt.

Százból mindössze heten gondolták úgy, hogy a hálapénz oka az alacsony orvosi fizetés, a válaszadók egy százaléka a hosszúra nyúló várólistákat hibáztatta. Jelentősen csökkent viszont azoknak a száma – főleg az idősebb generáció tagjai tartoznak még ide –, akik úgy gondolták, hogy valóban a hálát fejezik ki a betegek a csúszópénzzel. 2013-ban még 33 százalék értett egyet ezzel a megállapítással, most viszont már csak 17. Többen gondolják úgy (29 százalék), hogy a betegek azt remélik, a pénzzel előnyhöz jutnak az ellátásban, vagy, hogy e nélkül nem részesülnének megfelelő gyógyításban (37 százalék).  

Bár az orvosok havi nettó alapbére általánosan duplájára emelkedett az elmúlt 3 évben, a válaszadók 42 százaléka úgy nyilatkozott, hogy ez biztosan nem elegendő ahhoz, hogy csak a fizetésére támaszkodva tudja megteremteni a kívánt egzisztenciát. Optimistábbnak tűnt 33 százalék, aki valószínűsítette ugyanezt. Bár a három évvel ezelőttihez képest 5 százalékkal csökkent tehát azoknak az aránya, akik még mindig nem tudják jövőbeni terveiket a jelenlegi alapbérére alapozni, a most mért 74 százalékot még mindig soknak tartja a kutatási igazgató.

Az orvosok 60 százaléka vélte úgy, hogy pusztán a béremelések hatására a hálapénz nem fog kikopni a rendszerből – ahogyan Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár reméli. Bár 85 százalék szerint továbbra is emelni kell az orvosok fizetését, 52 százalékuk az alapcsomagtól eltérő kórházi szolgáltatások legális megvásárlását tenné lehetővé a betegeknek, míg 17 százalékuk a hálapénz-bevételeket legalizálná valamilyen módon.

A ReSzaSz is; álláspontjuk szerint a tisztességes alapbér mellett a valid minőségi mutatók mérésére és publikálására, a saját orvosválasztás lehetőségének biztosítása a hálapénz megszüntetésének záloga – mondta Dénes Tamás.  A felmérés ugyanis rámutatott, hogy a teljesítmény alapú bérezést az orvosok fele határozottan jó elképzelésnek tartja, a válaszadók bő 80 százaléka pedig kisebb-nagyobb mértékben egyet ért vele. A szakszervezeti vezető kifejtette, hogy ma nem szabad orvosválasztás, hanem pénzért megvásárolt orvosok vannak, ehelyett lehetővé kéne tenni a páciensek számára, hogy megfelelő díj ellenében, mintegy extra szolgáltatásként választhassanak maguknak gyógyítót. Azonban ehhez elengedhetetlen lenne, hogy a betegek megismerhessék mind az intézmények, mind az egyes orvosok minőségi mutatót, ezeknek az adatoknak tehát nyilvánosaknak kell lenniük. A Szinapszis felmérésében részt vevők kétharmada egyébként teljes mértékben egyetért azzal is, hogy az állami és a magánegészségügynek szabályozott formában kellene együttműködnie, ennek a kérdésnek a rendbetételét a ReSzaSz is szükségesnek tartja.

Szeretnénk, ha ezt a kérdést végre lezárnák a jogászok, és eldöntenék, hogy milyen esetekben bűncselekmény a hálapénz elfogadása – fejtette ki Dénes Tamás arra a minapi levelükre célozva, amelyben az igazságügyi minisztertől kértek tájékoztatást az utólag elfogadott hálapénz jogbizonytalanságának rendezéséről. Az elnök ismét emlékeztetett arra, hogy 2014-ben a legfőbb ügyész jogszabály-módosítást kezdeményezett az akkor illetékes minisztériumnál, mert a hálapénz utólagos elfogadása a Btk. szerint vesztegetés, azonban a Munka Törvénykönyvével összevetve a kérdés már nem egyértelmű. A jogszabály-módosítás azóta sem történt meg.

A felmérés eredménye azt üzeni a politikának és a döntéshozóknak, hogy a hálapénzt fel kell számolni – állapította meg összegezve Dénes Tamás.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Könyveink