Jogállási törvény: visszavonulót fújt a kormány
Alaposan kistafírozza az orvosokat ügyeleti és átvezénylési díjjal, a kellemetlen intézkedések bevezetését pedig az országgyűlési választások utánra halasztja a kormány – derül ki a jogállási törvény végrehajtási rendeletének tervezetéből.
Az orvost az önként vállalt többletmunka minden órájáért illetményének egy órára eső összege illeti meg, amennyiben a rendes munkarend szerint, vagy készenléti feladatellátás keretében végzi azt, és óránként ennek fele ügyeleti ellátás esetén – derül ki a jogállási törvény végrehajtási rendelet-tervezetéből, amely a MedicalOnline birtokába jutott.
Saját illetményén felül a helyettesített kolléga illetményének 50 százaléka is megilleti az orvost, ha átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, kirendelés esetén pedig a kirendelés minden munkaórája után az illetmény egy órára eső összegének 50 százalékkal megemelt összegét kell kifizetni.
Nem kell engedélyt kérni a másodálláshoz, legalábbis 2023. január 1-jéig, és 2022. december 31-éig nem szűnnek meg a közreműködői szerződések – legalábbis azok, amelyek idén december végéig megköttettek.
Száz napban maximálta a kormány a kirendelés időtartamát, és meghatározta azt is, hogy nem lehet elvezényelni munkahelyéről a várandós és nagycsaládos orvosokat, és azokat sem, akik gyermeküket egyedül nevelik, vagy hozzátartozójuk tartós gondozásra szorul.
Kissé nehezen értelmezhető a rendelettervezetnek az a kitétele, ami szerint „egészségügyi szolgálati jogviszony létesítése a munkáltató közvetlen döntése alapján vagy meghívásos eljárás útján történhet”, utóbbi lefolytatására előkészítő bizottság hozható létre.
Lesz Országos Kórházi Főigazgatóság
Egy új háttérintétményi struktúra képe is körvonalazódik a végrehajtási rendelet szövegéből. Eszerint az egészségügyi és az egészségügyben dolgozók munkáltatója az országos kórház-főigazgató lesz.
Várhatóan létrehozzák az Országos Kórházi Főigazgatóságot, amelynek vezetője lapunk információi szerint Jenei Zoltán, aki öt éven át volt a Pécsi Tudományegyetem kancellárja, erről a posztról idén szeptemberben hívta vissza az innovációs miniszter. A közgazdász 2006-2007 között közel egy évig az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium rendészeti ügyekért felelős szakállamtitkáraként dolgozott.
Az állami kórházak vezetőinek munkáltatója az ágazatért felelős miniszter, megbízásuk bármikor visszavonható. Illetményükön felül bruttó 700 ezer forintot kapnak az országos és a megyei kórházak, valamint a klinikai központok vezetői. A városi szolgáltatók igazgatói 500 ezer, míg a járóbeteg-szakellátóké 300 ezer forintos többletpénzre számíthatnak havonta. Az intézmény irányítója gyógyító munkát nem, csak tudományos, oktatói és szerzői jogi tevékenységet végezhet.
Minősítik a beosztottakat
A munkáltató, illetve az általa ezzel megbízott személy – logikusan ez az osztály vezetője – évente egyszer értékeli a dolgozókat megadott szempontok szerint. A rendelet mellékleteként kiadott értékelőlapon szerepel például, hogy milyen a kolléga hivatástudata, milyen reoperációs rátával dolgozik, hogyan kezeli a betegdokumentációt, mennyire önálló, milyen a kommunikációja a munkatársaival, a betegekkel és azok hozzátartozóival. Mindezek alapján a az érintett nyújthat kiváló, átlagos, átlag alatti, illetve elfogadhatatlan teljesítményt.
Frissítés:
Alkotmánybírósághoz fordul a MOK, már nem pörög a visszaszámláló
Ma délután, egy nappal a jogállásról szóló törvény hatálybalépése előtt eltűnt a Magyar Orvosi Kamara (MOK) honlapjáról az a számláló, amely 22 nappal ezelőtt indult el azt mutatva, hány nap van vissza a jogállási törvény hatályba lépéséig, egyúttal jelezve, hogy a köztestületet még nem vonta be a kormány a rendeletek kidolgozásába.
Egyidejűleg pályázatot írt ki portálján a MOK ügyvédek részére. A pályázó feladata Alkotmánybíróság előtti beadvány, alkotmányjogi panasz/utólagos normakontroll előterjesztése, benyújtása, valamint az ezzel kapcsolatos jogi képviselet teljes körű ellátása a 2020. évi C. törvényben foglaltakra vonatkozóan.
