Fókuszban a jövő orvosgenerációja

Aggasztó adatok is kiderültek abból a felmérésből, amit az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) Emberi Erőforrás-fejlesztési Főigazgatósága készített, és amelyről Páva Hanna főigazgató-helyettes beszélt a Magyar Kórházszövetség XXX. Kongresszusán, Egerben.

A jelenleg dolgozó, mintegy 5000 szakorvosjelölt felének, nagyjából 2700 rezidensnek – a 2015-ben életbelépett új rendszernek megfelelően – az ÁEEK a munkáltatója, a képzés teljes idejére átvállalva az intézményektől a gyakornokok bérének kifizetését. Nemrégiben az ő körükben készítettek felmérést a szakképzésről, az online kérdőívekkel 2000 fiatal orvost értek el, a kérdésekre 350 fő válaszolt.

Kiderült, hogy a rezidensek 85 százaléka könnyen talált képző- és munkahelyet, a többieknek leginkább a keretszámok kimerüléséből adódtak nehézségeik – összegezte Páva Hanna, felhívva a figyelmet, hogy az ÁEEK-ban naprakészen nyilvántartják, és honlapjukon  közzéteszik az üres álláshelyek listáját.

A gyakornokok szakmai szempontból általánosan jónak, ötös skálán 3,8 pontra értékelték a képzőhelyeket, a közepes felé közelít viszont a munkahelyi légkör megítélése, amelyben többek között azt kellett megítélniük a válaszadóknak, hogy mennyire foglalkoznak velük, vagy milyen a hangulat az adott osztályon, intézményben. Ez azért is fontos, mert a nem megfelelő légkör a képzési idő alatti képzőhely-váltások  elsődleges oka, az anyagi indokok ebben a sorban csak az ötödik helyen szerepeltek. Igaz, a kérdőívet kitöltők 89 százaléka nem váltott még képzőhelyet, a maradék 15 százaléknak azonban nem okozott nehézséget a szolgáltató-váltás, akinek mégis, az az információhiányt jelölte meg a probléma gyökereként. A főigazgató-helyettes azt is hozzátette, a képzéssel kapcsolatos információáramlás nemcsak a szolgáltatókkal problémás, hanem az egész rendszerre jellemző. A külső képzőhelyen történő gyakorlatok elvégzését nagy mértékben befolyásolja az elsődleges munkahely munkaszervezése, ez határozza meg, mikor tud elmenni a jelölt.

Copyright: bbtreesubmission / 123RF Stock fotó

A rezidensek fontosnak tartanák, hogy értékeljék a munkájukat, ennek ellenére mindössze 45 százalékuk kap visszajelzést tutorától a gyakornoki munkájáról, 38,8 százalékuk a rezidenskollégáktól, 30 százalék viszont senkitől, semmilyen visszacsatolást nem kap a képzés során elvégzett feladatairól, vagyis arról, hogy mit és hogyan csinál. Páva Hanna szerint ez komoly minőségi és betegbiztonsági kockázatot jelent, ezért a minőségbiztosítási kérdésekkel január 1-je óta foglalkozó főigazgatóságuk szeretne nagyobb hangsúlyt szánni ennek a területnek. A rezidensek 52 százalékát a tutora nem számoltatja be az elvégzett munkájáról, csupán 38 százaléka válaszolta azt a kérdőívben, hogy rendszeresen vagy időnként referál.

A szakorvosjelöltek kétharmada elégedett a képzés során kapott feladatokkal, azonban az is előfordul, hogy beteghordói és adminisztrációs munkákat osztanak rájuk, másoktól pedig sokkal többet vártak, mint amit a kompetenciáik lehetővé tettek. Ez utóbbit néhányan pozitívan, kihívásként élték meg, ám olyanok is szép számmal akadtak, akiket frusztrált, hogy szakorvosi feladatok elvégzésével bízták meg; különösen akkor, ha a szakmai felügyelet sem volt megoldott. A rezidensek 80 százaléka hetente három alkalommal, vagy annál többet ügyel, 80 százalékuknál van szakmai felügyelet, másutt csak formális, de olyan intézmény is akad, ahol kifejezetten jelezték a gyakornoknak, hogy ne is keresse a felügyelő orvost.

A felmérésben választ adók 70 százaléka vélekedett úgy, hogy a szakképzés biztosítja a felkészülését, azonban a szakmai tartalommal – ami jogszabályban rögzített – csak felük elégedett, 40 százalék pedig közepesre osztályozta azt. Szívesen vennék, ha a stresszkezelési vagy kommunikációs képzést is kapnának.

Az ÁEEK nyilvántartásában lévő 5227 rezidens hét százaléka kért hatósági igazolást a külföldi munkavállaláshoz – folytatta a beszámolót Páva Hanna, hozzátéve, úgy látják, a rezidensprogram bevezetése és a következetes béremelés eredményeként nagyságrendileg több a gyakornokok, így a 25-30 év közötti korosztályba tartozó orvosok száma az intézményekben. Míg a migrációs mélypont 2011-12-ben volt, amikor csupán a végzett hallgatók 40 százaléka lépett be a szakképzésbe, arányuk most már közelíti a 75 százalékot.

A központi rezidensrendszer a kórházak visszajelzései alapján a szolgáltatók számára is megfelelő, bár a tájékoztatáson itt is javítani kell. Mint a főigazgató-helyettes elmondta, vannak intézmények, ahol kineveztek dedikáltan a rezidensek ügyeivel – jellemzően egyéb feladatai mellett – foglalkozó kollégákat, ezt a gyakorlatot érdemes lenne másutt is követni. A fenntartó idén ősszel kommunikációs napot is szervez ezeknek a szakembereknek. Neuralgikus pontnak számít a próbaidő és jogviszony megszüntetése a képzés ideje alatt, konfliktusos helyzeteket generál még, hogy a munkáltatói jogok megosztottak a kórház és az ÁEEK között – vetette fel a problémákat Páva Hanna.

Hatékonyabbá kell tenni a tutori rendszert, a lehetőségeket az egyetemekkel és kórházakkal közösen tekintené át a főigazgatóság, azonban a vezető rezidensi rendszer általános bevezetése ebben is rendet vághatna a főigazgató-helyettes szerint. Mindez arra utal, hogy nyitott kapukat dönget a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ), amikor a vezető rezidensi rendszer kialakítását szorgalmazza. A szervezet elnöke, Sipka Balázs arról számolt be a konferencián, hogy a rendszer kísérleti pilotja több hazai egyetemen is folyik, céljuk olyan önszerveződő, önsegítő közösségek létrehozása, amely megszilárdítja a mentorálás kultúráját a rezidensek körében. A kísérleti programokban a vezető rezidenseket a gyakornokok választják ki maguk közül, aki a feladat vállalásával egyelőre nem nyer többletpénzt, ám az MRSZ törekszik arra, hogy államilag fenntartott és dotált rendszer alakuljon ki annak érdekében, hogy még hatékonyabb és minden szereplő számára megfelelően működő szakképzési rendszer alakuljon ki Magyarországon.