Nem létezik egészséges napozás! – fókuszban a helyes UV-védelem

Krónikus betegséggé szelídítették mára a legrosszabb prognózisú bőrtumort, a melanoma malignumot az immunterápiák – fogalmazott a melanoma világhetet indító világnapon Wikonkál Norbert, az MDT elnöke. A hétfői sajtótájékoztatón az is elhangzott, ma már olyan betegek is vannak, akiknél már 4-5 éve leállították a kezelést, és így is tumormentesek.

Átfogó bőrrákmegelőzési stratégiát dolgozott ki az Euromelanoma, amely a helyes UV-védelemre, és a generációkon átívelő tudásmegosztásra fókuszál. A programhoz csatlakozott az MDT is, így idehaza is már korakisgyermek korban igyekeznek felhívni a figyelmet a prevenció fontosságára.

Egészséges napozás nem létezik, legfeljebb az ártalmakról beszélhetünk – szögezte le Wikonkál Norbert, aki szerint a társadalmi tudatban mélyen el kell ültetni, „hogyan kell helyesen bánni a nappal”.

Bár gyermekkorban rendkívül ritka a bőrrák, az életen át elszenvedett UV-terhelés 25-80 százalékát már 18-21 éves kor előtt elszenvedik az érintettek, ugyanakkor már egyetlen súlyos, hólyagos napégés is jelentősen növelheti a melanóma kialakulásának kockázatát – mondta Lengyel Zsuzsanna, a Pécsi tudományegyetem klinikaigazgató docense. Az MDT vezetőségi tagja arra is felhívta a figyelmet, hogy a bőr barrier funkciója csak 4 éves kor után alakul ki. Ezért van nagy jelentősége a koragyermekkori edukációnak. Ennek jegyében állította össze az MDT azt a bizonyítékokon alapuló információs csomagot, amely a skindex.hu oldalon érhető el óvónők, pedagógusok és diákok számára egyaránt.

Koragyermekkorban kezdődik a prevenció

A szülők nemcsak a pedagógusokon, hanem a gyermekeken keresztül is jobban elérhetők, ezért is kerültek az idei kampány  fókuszába a 18 év alatti generációk – folytatta az onkodermatológus, aki szerint a megfelelő napozási szokások kialakításának már gyermekkorban el kell kezdődnie annak érdekében, hogy később csökkenjen a melanoma és non-melanoma tumorok kialakulásának esélye.

A gyerekkori prevenció hatékonyságát igazolja a négy évtizedes múltra visszatekintő Slip! Slop! Slap! kampány, amelynek során az ausztrál kisiskolásokat edukálták a fényvédelemre. Ennek eredményeként szignifikáns incidenciacsökkenést tapasztaltak a melanóma esetében egyes korosztályokban – számolt be Baltás Eszter, az MDT vezetőségi tagja. – Akár 30 százalékkal csökkenhet a melanomakockázat azoknál a felnőtteknél, akik gyerekkortól kezdve védekeznek a káros UV-sugárzás ellen – osztotta meg a szigetországi projekt tanulságait a Szegedi Tudományegyetem osztályvezető  egyetemi docense.

A napégések aránya nagyon magas a magyar kis- és középiskolások körében – mutatták egy tíz évvel korábbi, a fényvédelmi szokásokat feltérképező hazai kutatás eredményei. Ugyancsak a primer prevenció és a gyerekeket érzékenyítésének fontosságát igazolta az a néhány évvel ezelőtti vizsgálat, amelyben a bölcsődei gondozók és óvodapedagógusok napvédelemmel kapcsolatos ismeretei mellett azt is felmérték, van-e az intézményeknek fényvédelemmel kapcsolatos szabályzata. A projekt része volt egy 30 perces oktatás, amelyet egy kontroll kérdőív kitöltése követett. Mint kiderült, a kisdedóvókban kifejezett szabályozás nincs, csak kialakult szokások. Bár nem viszik ki 11 és 15 óra között a gyermekeket a tűző napra, de az árnyékolás nem mindenütt volt megfelelő. A programban tanultakat viszont a résztvevők megosztották a szülőkkel és környezetükkel, és javult a protektív eszközök alkalmazása is.

Van néhány, a középiskolásokat célzó fényvédő program, mint például a Semmelweis Egyetem Bőrőrök projektje, vagy a Stop Melanoma Alapítvány programjai. Fontos lenne azonban, hogy a gyermekintézményekben legyenek szabályozott fényvédelmi folyamatok, a bőrrák prevenció oktatására kiképzett szakemberek – hangsúlyozta Baltás Eszter. Lapunk kérdésére válaszolva hozzátette azt is, hogy az MDT megfontolja, kialakítható-e idehaza is egy olyan minősítési program, amely Németországban a fényvédelmi szempontok szerint sorolja be az óvodákat és iskolákat.

Célkeresztben a célcsoportok

Az MDT fesztiválszűrései jól kialakítottak, a bőrgyógyászati vizsgálat mellett tanácsadás is folyik, és senki nem marad gyanús bőrképlettel továbblépési lehetőség nélkül – hangsúlyozták a szakemberek, hozzátéve, hogy a legnagyobb betegségmegelőző kampány indult el a melanoma világhéten, amelyhez 33 ország csatlakozott, és a prevenció mindhárom területére kiterjed. Baltás Eszter elmondta azt is, melanómaszűrés 2005 óta zajlik, a koronavírus-járvány azonban szétzilálta a jól szervezett lakossági bőrrák szűrések rendszerét, amit igyekeznek helyreállítani.

A kampányszűréseken jellemzően és rendre az egészségtudatos személyek vesznek részt, akiknek 30 százalékát már korábban is vizsgálta bőrgyógyász. Hatékonyabb lehet ezért a célcsoportok szűrése, amelybe a világos bőrű, szőke vagy vörös hajú, kék szemű, sok anyajeggyel rendelkezők tartoznak. Érintettek azok is, akik szakmájukból adódóan sokat tartózkodnak a napon – földművesek, építőiparban dolgozók –, és azok is, akik gyakran használnak szoláriumot. A noduláris melanoma gyakori a középkorú férfiaknál, akikre külön felhívta a figyelmet az MDT elnöke, azt hangsúlyozva, a 65 év felettiek körében gyakoribb, mint a nőknél, és az életkilátásaik is rosszabbak.

Időpontkérést követően a bőrgyógyászatokon – nem beutaló köteles rendelés – egész évben bárki részt vehet anyajegyszűrésen, de ahogyan az Országos Kórházi Főigazgatóság  (OKFŐ) szűrőbuszain, úgy az MDT által szervezett kampányszűréseken sem „vesznek el” a betegek. Mint Lengyel Zsuzsanna elmondta, bár a szűrés alkalmával valóban nem állítanak ki ambuláns lapot, de a gyanús képlettel érkezőktől a helyszínen elkérik az elérhetőségeiket, illetve időpontot ajánlanak nekik az intézményi ellátásra.

Egyre hatékonyabb terápiák érkeznek

Még az egészségtudatos populáció tagjainak 35 százaléka is elszenvedett gyermekkorában súlyos, hólyagos napégést, a szoláriumhasználók aránya pedig 17 százalék Magyarországon, ami rendkívül magas – mutattak rá annak a kutatásnak az adatai, amely a hazai napozási szokásokat vette górcső alá. Ebből kiderült az is, hogy a válaszadók 30 százaléka semmilyen bőrvédelmet nem alkalmaz napozáskor, a szabadtéri tevékenység során pedig  ez az arány eléri a 40 százalékot. A szakemberek szerint a kutatás tanulsága, hogy folyamatosan szükséges hangsúlyozni és elismételni a legfontosabb tudnivalókat, hiszen a 2000-es éves óta itthon is megduplázódott a bőrrákos esetek száma, évente mintegy 3000 embernél fedeznek fel ilyen tumort, és 300 haláleset köthető ezekhez.

A szisztémás gyógyszeres kezelések nagy változást hoztak a terápiában és javulást eredményeztek a túlélésben, 2011 előtt az áttétes melanómás betegek mindössze 3 százaléka élt öt évvel a diagnózist követően. A modern terápiáknak köszönhetően azonban az előrehaladott stádiumban is jól tudják kontrollálni a daganatokat, az ötéves túlélés 50 százalékra emelkedett, de vannak betegek, akik már kezelés nélkül is évek óta tumormentesek – mondta a pécsi egyetem docense.

Az immunterápia a finanírozási protokoll szerint második vonalban alkalmazható kezelés, sok esetben pedig a tumor sebészi eltávolítását sem kell feltétlenül elvégezni, sőt, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az immunrendszer hatékonyabban képes felvenni a harcot a rákos elváltozással szemben, ha valamennyi daganatos sejt hátramarad a szervezetben. A betegek magas életminőséggel, jó életkilátással gondozhatók – foglalta össze Wikonkál Norbert, amihez Lengyel Zsuzsanna hozzátette, a targetkezelések 60-70 százaléka immunterápia.

Bizonyított az UVA és UVB sugarak szerepe a bőrdaganatok kialakulásában, ezért Baltás Eszter széles spektrumú fényvédő krémek használatát javasolta, bár hozzátette, egyelőre nagyon kevés tudományos vizsgálat áll rendelkezésre ezek hatékonyságát illetően.

Betegszervezetek a tévhitek ellen, az edukáció mellett

Nemcsak a társadalomban, hanem az érintett betegcsoportokban is számos tévhit él a bőrrákkal kapcsolatban – derült ki Szókovács-Vajda Szilvia, a Magyar Melanoma Alapítvány elnökének szavaiból. Sokan azért nem mennek időben orvoshoz, mert félnek a diagnózistól, a melanómás betegek harmada pedig több mint egy évet vár, mielőtt szakemberhez fordulna a saját magán tapasztalt bőrelváltozással. Tapasztalataik szerint a betegút menedzsment okozza a legtöbb problémát a magyar betegeknek, ezért az alapítvány azokat igyekszik ebben támogatni, akik már kezelést kapnak.

Főként a fiatalok informálásával és edukációjával foglalkozik a Stop Melanoma Alapítvány, amelynek elnöke az Apajegy című, érzékenyítő rövidfilmjüket emelte ki jó gyakorlatként, amely számos hazai és nemzetközi filmfesztiválon is nagy sikerrel szerepelt. Az alsós diákokat célozzák meg június 1-jén megjelenő applikációjukkal, amely a fényvédelemre fókuszálva, napvédelmi kvízzel edukálja a kisiskolásokat, illetve ugyancsak ezen a nyáron jelenik meg az a mesekönyvük, amely az óvodásoknak készítettek, pedagógusok bevonásával. Némethné Kulcsár Adél elnök felhívta a figyelmet arra a felvilágosító programjukra is, amelyet alapítványuk – amely az This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. címen érhető el – az ország bármely iskolájában, intézményében, szervezetének biztosít, ha megkeresik őket.