Egynapos sebészet: megvalósuló szakmai javaslatok

Az egészségbiztosító elsősorban a hotelszolgáltatások költségeit spórolhatja meg az egynapos ellátásokkal. Amellett, hogy ez a műtéti forma olcsóbb, a szakemberek számos egyéb előnyt is felsorolnak azon az Állami Egészségügyi Ellátó Központ által szervezett konferencián, ahol részletesen is bemutatták a 2017 februárja óta futó, „Aktív fekvő betegellátás forma kiváltása az egynapos sebészeti ellátás rendszerének fejlesztésével” című (EFOP-2.2.0-16-2016-00004) kiemelt projektet.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az egynapos ellátásról szóló, 2010-ben kiadott jelentésében többek között azt is megállapította, hogy ez az ellátási forma alkalmas az intézményi várólisták csökkentésére, így az egynapos sebészeti ellátások számának növelésére már 2011-ben mennyiségi és minőségi változásokat is rögzített egy vonatkozó miniszteri rendeletben az akkori szakpolitika. Akkor a célirányosan szétosztott, közel négymilliárd forintnak köszönhetően a kórházakban mintegy hatvan százalékkal több beteget operáltak egynapos ellátás keretében. Ezzel az egynapos sebészeti beavatkozások aránya az ÁSZ jelentésben szereplő, 2008-ban megállapított alig hét százalékról mintegy 15 százalékra emelkedett. Az egynapos ellátásokat 2015 nyarán mentesítették a tvk alól a kórházhoz integrált járóbeteg-szakellátóknál, így az esetszám tovább emelkedhetett, bár egyelőre még nem értük utol azokat az európai országokat, ahol ezeknek a beavatkozásoknak az aránya eléri a 70 százalékot.

Bővülő infrastruktúra, megújuló műszerpark

Ezen az arányon is javíthat az EFOP projekt, amely az egészségügyre fordítható, összesen 165 milliárd forintos, uniós keretből 8 milliárd forintot szánt az egynapos ellátások bővítésére 18 kórházban. Mint azt Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár elmondta, 15 helyszínen történik építkezés, átalakítás, de a projekt lehetőséget ad eszközbeszerzésre, képzésre, a humán-erőforrás fejlesztésére, valamint a lakosság tájékoztatására is.

Fotó: 123rf

A 35 hónapos, multidiszciplinális, egy-egy érintett kórházban legalább négy szakmát érintő egynapos sebészeti részleg kialakítását célzó, 2017 februárjában elindított projekt részleteiről már Pusztai Péter, az ÁEEK menedzsere beszélt. Az uniós forrás 15 ezer orvostechnikai eszköz – endoszkópok, laparoszkópok, műtői röntgenek, sebészeti műszerek – beszerzését teszi lehetővé, erre 4,7 milliárd forint jut. Műtők építésére, kivitelezésre 2,33 milliárdot költenek, amelyre december elején írják ki a közbeszerzést. A fennmaradó keret képzésre, módszertanra fordítható. Már megjelent az orvosoknak és szakdolgozóknak szóló egynapos sebészeti tankönyv, és már idén elindultak azok a szakmai továbbképzések, amelyek jövőre is folytatódnak. Betegútszervezési és egynapos szakmai ellátásszervezési ajánlás is készül, valamint véglegesítés előtt áll a finanszírozási modellről szóló javaslat anyaga.

Növekszik az egynapos ellátásra alkalmas betegek száma

Mindennek nyomán több egynapos beavatkozás végezhető majd prof. dr. Gamal Eldin Mohamed szerint, aki a Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaság (MEST) elnökeként szakmai vezetője is az ÁEEK által koordinált projektnek. Mint elmondta, az egynapos sebészet nem beavatkozás, hanem ellátási forma, amely azt jelenti, hogy a beteg egy munkanapon belül esik át az operáción, és hagyja el az intézményt.

Az általános sebészeti beavatkozások között leginkább sérv-, és visszérműtéteket végeznek ebben a formában, a leggyakoribb beavatkozás a szemlencse beültetés, emellett elterjedtek az ortopédiai beavatkozások (láb-, térd- és vállműtétek), és a kézsebészeti beavatkozások 80 százalékát is egynapos ellátás keretében végzik – sorolta a professzor.

Míg 2001-ben a betegek kettő, addig 2015-ben már 58 százaléka volt alkalmas elektív egynapos sebészeti ellátásra, ám ez az arány hetven-nyolcvan százalékra is emelhető – mondta el lapunknak Gamal Eldin Mohamed. A kiválasztás nemzetközi standardok szerint folyik, aneszteziológiai szempontból az ASA I., ASA II. és az ASA III. kompenzált beteg operációja vállalható az egynapos ellátás keretében, ha nincs olyan krónikus betegsége, ami ellenjavallttá tenné a beavatkozást (magas vérnyomás, vagy súlyos cukorbetegség). Az anesztézia robbanásszerű fejlődésének köszönhetően ma már olyan páciensek is nagy biztonsággal műthetőek ilyen formában, akiknek ellátását korábban csak bennfekvés mellett vállalhatták.

A kórházon belül működő egynapos sebészeteket úgy kell kialakítani, hogy mind gazdaságilag, mind a humán erőforrás tekintetében függetlenek legyenek a kórháztól – emelte ki előadásában a MEST elnöke, hozzátéve, hogy mint minden gyógyító beavatkozásnál, itt is a maximális betegbiztonságra, az előre látható szövődmények elkerülésére kell első sorban figyelemmel lenni.

Bár az aneszteziológus-hiány időnként problémákat okozhat egyes intézményekben, a professzor úgy véli, átcsoportosíthatóak úgy a feladatok, hogy a kellő munkaerő biztosított legyen. Az már Zubek László aneszteziológus, az ÁEEK szakértőjének betegbiztonsági szempontokra fókuszáló előadásából derült ki, hogy a beteg általános egészségi állapota mellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy rendezettek-e szociális körülményei, a család, a háziorvos, a körzeti nővér megfelelően el tudja-e látni a beavatkozást követően a posztoperatív feladatokat.

Minőségi alapú finanszírozást javasolnak

A projektnek köszönhetően lezárulhatnak azok a szakmai viták is, hogy melyek azok a beavatkozások, amelyek az egynapos sebészet keretében végezhetőek. Bár a 2004-ben íródott „egynapos sebészet szabálykönyve” – az intézmények a vonatkozó irányelvek mellett eszerint járnak el – meglehetősen jól körülhatárolta a beavatkozások körét, most lehetőség nyílik ezek módosítására is. Az új beavatkozások felvétele, az elavultak törlése a finanszírozási modell kidolgozásában résztvevő prof. dr. Gulácsi László, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos rektor-helyettese szerint is időszerű, ám a nemzetközi szakirodalom ajánlásait a hazai lehetőségekhez kell adoptálni. Ahhoz, hogy a finanszírozás megfelelően alakuljon, a minimumfeltételek revízióját, az új technológiák értékelését is el kell végezni, ahogyan az egynapos beavatkozások minőségét is mérni kell.

Az új ellátási listát a szakmai szövetségekkel közösen dolgozzák ki, ahogyan a minimumfeltételek esetében is a szakmának kell priorizálnia a legfontosabb kérdéseket. Az új technológiák értékelése nehézkes, hiszen ennek során számos szempontot is figyelembe kell venni, úgymint a terápia hatása a betegre, a családra, az ellátóra és a finanszírozóra, ám csak ezáltal bővülhet az ellátási lista – hívta fel a figyelmet Gulácsi László, aki a finanszírozás átalakításánál elengedhetetlennek tartja az ellátás minőségének folyamatos monitorozását. Ennek indikátorai között szerepelhet többek között a nem tervezett reoperációszám, a nem tervezett posztoperatív intenzívterápiás kezelés, továbbá az életminőség, vagy az indirekt költségek.

A szolgáltatókat a legjobb betegellátásra motiváló minőségi prémium finanszírozási szorzó bevezetését javasolja a finanszírozási munkacsoport, ami a tíz százalékos szabály plusz 5-15 százalékos kiterjesztését jelenthetné – mondta a professzor.