Munkacsoportot alapítottak a kórházi fertőzések visszaszorítására
Néhány hónapja működik az a munkacsoport, amelynek feladata az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések visszaszorítása, hangzott el sajtóbeszélgetésen, ahol az is kiderült, ez a csapat készíti az infekciókontroll és antibiotikum stratégiát.
Míg Kásler Miklós exminiszter megfogalmazta, hogy „az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről szóló”, egyszerűbb nevén infekciókontroll (IC) rendelet 2018-as módosításának célja az volt, hogy 30-40 százalékkal visszaszorítsák a nosocomiális infekciókat (NI) a kórházakban, hasonló konkrét és átfogó célszámot már nem tűzne ki az az infekciókontroll munkacsoport, amelyet néhány hónappal ezelőtt alakítottak meg.
A multidiszciplináris munkacsoportot, amelynek feladata az IC-stratégia kidolgozása, és ennek nyomán az NI-k előfordulási gyakoriságának csökkentése, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), valamint az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) közösen hozta létre – jelentette be egy keddi sajtóbeszélgetésen Szondi Zita, az OKFŐ alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyettese. Mint azt Surján Orsolya, az országos tisztifőorvos helyettese lapunknak elmondta, a „konszenzuson alapuló munkacsoportot – amelynek kinevezett vezetője nincs –, az NNGYK magáénak érezi”, a két háttérintézmény szakembereiből áll, és vezetői jóváhagyással dolgozik.
Aktualizálni kell a stratégiát – reflektált Szondi Zita arra a kérdésünkre, hogy miért van szükség újabb terv kidolgozására, mikor Kásler Miklós már 2018 decemberében bejelentette, hogy elkészült az AB és IC nemzeti cselekvési terv (bár azt sem akkor sem később nem ismerhettük meg).
Az IC és antibiotikum (AB) stratégia kidolgozása korábban a mindenkori tisztifőorvos által irányított Országos Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság (OIAB) feIadata volt, azonban a Kásler-féle IC-rendelet módosítását követően ezt a kötelezettségét eltörölték, vezetőjének személyéről az ágazatot irányító miniszter dönt. Az OIAB jelenlegi vezetőjét, Szilágyi Emesét, az egykori ÁNTSZ Járványügyi Főosztályának korábbi vezető helyettesét, a Péterfy Sándor utcai Kórház nemrégiben menesztett orvosigazgatóját még Kásler miniszter nevezte ki 2019-ben.
A Covid-járvány időszakában nem működött az OIAB – válaszolt a sajtóbeszélgetésen Surján Orsolya arra a kérdésünkre, megismerhetőek lesznek-e az OIAB korábbi éves jelentései, amelyek jelenleg nem érhetőek el nyilvánosan. A bizottság működésének felfüggesztése a pandémia ideje alatt különösen annak tükrében érdekes, hogy 2020-ban 11 kórházi járványt hoztak összefüggésbe az Acinetobacter baumanii-val (MACI) amelyek nyomán 133 beteg hunyt el. Az MRK okozta véráramfertőzés következtében 81 ITO-n és Covid-ITO-n ápolt beteg közül 66 halt meg, ami 81 százalékos letalitást jelentett ebben a körben, és az intenzívosztályok rendkívüli túlterheltségére utal. Az első és a második hullámban ugrásszerűen növekedett a CDI incidenciája is (mind az ápolási napok mind a kibocsájtott betegekre vonatkozóan), ennek hátterében pedig fontos lett volna vizsgálni az AB-felhasználási gyakorlatot is.
Arra a kérdésünkre, hogy miért szünetelt az OIAB működése éppen egy, a fekvőbeteg ellátásra óriási terhet jelentő időszakban, a helyettes tisztifőorvos azt mondta, a pandémia idején a gyakorlatban kellett azonnal helytállni, az átfogó intézkedések végrehajtására pedig az operatív törzs volt a megfelelő szerv.
Az egyes kórházak teljesítményét kell értékelni
Nem vagyok híve annak, hogy országos, egységes, összefoglaló számokban fejezzük ki a céljainkat – válaszolt Szondi Zita arra a kérdésünkre, hogy a most készülő stratégia későbbi végrehajtása során milyen eredményeket és milyen időintervallumban kívánnak elérni. – Bár az NI-k 20-40 százaléka a megfelelő intézkedésekkel elkerülhetőek, de az eredményeket az intézmények specialitásaihoz kell igazítani, figyelembe véve a helyi adottságokat – mondta a főigazgató helyettes, aki hozzátette azt is, hogy nemcsak az NNGYK, hanem az OKFŐ is ellenőrizni fogja a kórházak IC tevékenységét.
Az IC és AB stratégia célkitűzése nem számszerűsíthető azért sem, mert az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések esetében számos olyan esemény történhet – infrastrukturális probléma, vagy például a vízhálózat meghibásodása – amely nem jósolható előre, viszont felborítja a rendszert – csatlakozott Surján Orsolya.
Kevesebb fertőzés, romló tendencia
Az Nemzeti Nosocomiális Survillance Rendszert (NNSR) 2004-ben amerikai mintára vezették be Magyarországon. Az NNSR kötelező modulba a kórházaknak jelenteniük kell a multi-rezisztenskórokozók (MRK) okozta NI-ket, a Clostridium difficile fertőzéseket (Clostridium difficile infection, CDI), és a véráramfertőzéseket (VÁF, szepszis). Kötelezően választható még a sebfertőzés, vagy az ITO/PIC eszközhasználattal összefüggő infekciók jelentése. Az NNSR jelentéseket a vonatkozó jogszabályok értelmében évente közzé kell tennie a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnak (NNGYK), ám ez rendre késlekedett a korábbi években, a 2019-2020-as jelentést például csak bírósági eljárást követően hozták nyilvánosságra.
Nem kórházi fertőzésekről, hanem egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekről kell beszélnünk, mert az infekciók az ellátórendszer bármely pontján előfordulhatnak. Az viszont igaz, hogy a fekvőbeteg ellátásban csúcsosodik ki a probléma, amely nemcsak Magyarországon, hanem globálisan érinti a gyógyító rendszereket – tisztázta Surján Orsolya. A hazai kórházak jelentési fegyelme rendkívül változó – van olyan intézmény, amely egyáltalán nem jelent, de olyan is, amelyik nullás jelentést ad be –, a szakember ezt azzal magyarázta, hogy a jelentési rendszer nem automatizált, de ezen nem is kívánnak változtatni.
Tavaly az előző évhez képest 13 százalékkal volt kevesebb az MRK-k okozta kórházi fertőzések száma, a VÁF esetében 22, a CDI-nél pedig 10 százalékos mérséklődést tapasztaltak – ismertette a helyettes tisztifőorvos a tájékoztatón a 2022-es adatokat. Azt ugyanakkor nem tette hozzá, hogy a 2021-es év kiugróan rossz eredményeket mutatott. Az NNSR jelentésekben közzétett számok 2010 óta trendszerűen mutatják az NI-k előfordulási gyakoriságának jelentős emelkedését: az incidencia és az incidenciasűrűség folyamatosan növekszik. Az elmúlt 10 évben megduplázódott illetve háromszorosára emelkedett a kötelező modulokba jelentett kórházi fertőzések száma, ami összehangolt szakmai cselekvést és intézkedéseket kívánna.
A hatóságok is számíthatnak hatósági ellenőrzésre
20 százalékkal kevesebb alkoholos kézfertőtlenítő fogyott az intézményekben tavaly az előző évhez képest – folytatta az NNGYK vezető helyettese. Az már a korábbi NNSR-jelentésekből derül ki, hogy bár a Covid-időszakban elértük a békeidőben felhasznált európai átlagot (24 liter/1000 ápolási nap), korábban ez az arány évről-évre csupán 8-10 százalék volt.
A kézhigiénés önértékelő rendszer (KÖR) adatai, amelyet elvben évente végeznek el a kórházakban, kiderülhetne, milyen az aktuális kézhigiénés gyakorlat a szolgáltatóknál. Míg korábban rendre ismertették ezen felmérések eredményeit – amelyek azt mutatták, hogy az intézmények nemigen tudnak kilépni a középszerből –, az utóbbi években már nem voltak elérhetőek. Kérdésünkre Surján Orsolya azt ígérte, hogy az NNGYK honlapjára hamarosan feltöltik az adatokat. Lapunknak elmondta azt is, jövőre kiemelt hatósági feladat lesz a KÖR hatósági felügyelete, az IC tekintetében pedig nemcsak a kórházakat, hanem a hatósági tevékenységet is kontrollálni fogja az NNGYK: a kormányhivatalok népegészségügyi főosztályai is számíthatnak célellenőrzésekre.
Öt év eredményei
A 2018-as rendelet bővítette az intézményi IC személyi és tárgyi minimumfeltételeit és a kapcsolódó feladatköröket, ezért megkérdeztük azt is, milyen, számokkal is igazolható eredményeket és/vagy változásokat tapasztaltak az 5 évvel ezelőtti bevezetése nyomán, például, hogy a kórházakban a betegellátási és belépési pontokra kötelezően kihelyezett adagolók karbantartása és újratöltése milyen többletköltséget rótt az intézményekre az elmúlt öt évben. Szondi Zita válaszában kifejtette, hogy a kórházak egy év alatt 800 millió forintot költöttek kézfertőtlenítő beszerzésére, illetve 2022-ben 811404 liter felületfertőtlenítő szer fogyott el.
Az IC rendelet legnagyobb újdonsága nem a minimumfeltételek megváltoztatása, hanem az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésre magas kockázattal bíró, vagy egyébként veszélyeztetett betegek egyedi kockázatértékelésének bevezetése, amely eljárás az NI-k összességének csökkenését eredményezheti – vélekedett Surján Orsolya.
Nem listáz, de elemez az NNGYK
A háttérbeszélgetést azt követően szervezte meg az OKFŐ és az NNGYK, hogy a Direkt36 négy részes, a Telexen közzétett cikksorozatban foglalta össze a kórházi fertőzések okait, és készítettek egy listát is, amelyben rangsorolták az intézményeket a nosocomiális infekciók előfordulási gyakorisága szerint. Bár azt Surján György, az NNGYK prevenciós és epidemiológiai igazgatója elismerte, hogy értékes és matematikailag alapos munkát végeztek az oknyomozó újságírók, ám a lista mégis félrevezető, mert annak összeállítása során nem vették figyelembe az összes befolyásoló tényezőt, és egészségügyi ismeretekkel sem rendelkeztek kellő mélységben. Az igazgató úgy fogalmazott, „sajnálja, hogy nem fordultak hozzájuk segítségért”.
Jelezte egyúttal, hogy bár az NNGYK nem fog közzétenni hasonló listákat az intézményekről, de készítenek egy elemzést. Arra a kérdésre, hogy mikor lesz megismerhető az NNGYK anyaga, azt mondta, annak elkészítése során számos, bonyolult problémába ütközhetnek, ezért nem tudja megjósolni a határidőt.
Az egyes intézmények összevetése azért is veszélyes, mert olyan kórházak kerülhetnek a „rosszul teljesítő” kategóriába, amelyek tisztességesen dokumentálják és jelentik az NI-ket – mondta a kórházak összevetésével kapcsolatban Surján Orsolya.
A centralizálás nyomán javulhatnak a mutatók
Kiemelkedően magas az orvos-beteg találkozások és az ápolási napok száma Magyarországon, amelyek magukban hordozzák az NI-k kockázatát, de az ágazatvezetés részéről megvan a szándék a kórházközpontúság csökkentésére – fogalmazott összefoglalójában az OKFŐ vezető helyettese, aki szerint adottak a személyi feltételei annak, hogy az ellátórendszer minden szintjén fokozni tudják a betegbiztonságot, OKFŐ pedig biztosítja a tárgyi feltételeket, a fogyóanyagok beszerzését.
A megyei irányítási rendszer, a centralizálás fokozza a hatékonyságot, az OKFŐ 22 kórház higiénikusával tervezi a rendszeres együttműködést annak érdekében, hogy a kórházak eredményei javuljanak – mondta még Szondi Zita.
Nemcsak az ágazatvezetés, hanem a kórházi menedzsmentek érdeke is az NI-k elkerülése – jelentette ki Wikonkál Norbert, a Honvédkórház főigazgatója, aki azt mondta, egyetlen fertőzéses eset ellátása is akár több millió forintba kerülhet az intézménynek, amit a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nem térít meg.
Az egészségügy veszélyes üzem, a betegellátás esetenként kivédhetetlen kockázatai az NI-k, de naponta küzdünk ellenük – hangsúlyozta Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet (GOKVI) főigazgatója. Az intézményben súlyos állapotú, a kórházi fertőzésekkel szemben legfogékonyabb betegcsoportot látják el, az NI-k visszaszorítása érdekében a kórház minden pontján fertőtlenítő automatákat helyeztek el, a dolgozóknak az intézmény biztosítja a munkaruhát és annak tisztítását, a kézhigiénés előírásoknak megfelelően csak rövid ujjú felsőben, óra, ékszerek, műköröm és körömlakk nélkül dolgozhatnak az orvosok és ápolók – részletezte a főigazgató.
Közügy és közös ügy a kórházi fertőzések kérdésköre – hangsúlyozta zárásként az országos tisztifőorvos helyettese, ugyanakkor a keddi eseményen azt mondták, hogy annak apropója nem a Direkt36 cikksorozata volt, hanem a lakosság hiteles tájékoztatása érdekében szólaltak meg a szakemberek. Egyúttal leszögezték, hogy az NI-k nem veszélyeztetik a betegellátás biztonságát Magyarországon.
