hirdetés
2024. november. 05., kedd - Imre.

Takács Péter: A kamarával van konfliktusunk, nem az orvosokkal

Nem az orvostársadalommal van konfliktusunk, hanem a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) – jelentette ki Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár vasárnapi sajtótájékoztatóján, ahol azt is leszögezte, az egészségügy átalakításának főbb irányai nem változtathatóak meg.

Remélem, hogy az elmúlt évek tapasztalatai meggyőzik az orvosokat arról, hogy nem szabad felelőtlenül dönteniük, és minden alapot nélkülöző, az érzelmekre ható szlogeneknek felülni – mondta az egészségügyért felelős államtitkár azon a vasárnap délutáni sajtótájékoztatón, amelyet előző este, alig néhány órával azt követően hívtak össze, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) országos küldöttei szombaton arról döntöttek, szerződéseik letétbe helyezésével adnak hangsúlyt az orvostársadalom követeléseiknek. – Soha nem látott változás következett be az orvosok egzisztenciájában és munkakörülményeiben – folytatta Takács Péter, hangsúlyozva, hogy nem lehet „büntető hozzáállásnak” nevezni azt, hogy 2010-hez képest megnégyszereződtek az orvosbérek: egy kezdő több mint 600 ezer, egy negyven éve dolgozó doktor pedig több mint 2 millió forintot keres. – Ez több mint az ágazatot vezető miniszter, és messze több mint az államtitkár fizetése – hívta fel a figyelmet, majd hozzátette, hasonlóra készülnek a szakdolgozók esetében is, hiszen minden idők legnagyobb béremelését hajtják végre 14 hónapon belül, két lépcsőben.

A magyar egészségügy nem omlott össze – reflektált a szakpolitikus a kamara vezetőinek szombati sajtótájékoztatóján elhangzott mondatára, jelezve azt is, hogy eddig is folyamatosak voltak az egyeztetések a MOK-kal, bevonták a szervezetet a döntésekbe. És bár vannak eltérések az elképzelésekben, azokat a tárgyalóasztal mellett kell tisztázni, azonban az átalakítás főbb irányai nem megváltoztathatóak – szögezte le.

Bizonyára jó biznisz lenne elkölteni még néhány milliárd forintot szakértői anyagokra, de mi cselekedni akarunk, jobb irányba fordítani az egészségügyet – célzott a szakpolitikus a MOK átfogó stratégia kidolgozását követelő pontjára. – Épeszű ember nem gondolhatja, hogy a jogszabályjavaslatainkkal el akarjuk lehetetleníteni az ágazatban dolgozók munkáját – fogalmazott, példaként említve, hogy például a járvány időszakában, a kivezénylések során sem éltek vissza a kezükbe adott lehetőséggel az intézményvezetők, és így lesz ez a jövőben is.

Takács Péter hangsúlyozta azt is, hogy számukra a betegek érdeke és biztonsága a legfontosabb, minden döntésüket ez alapozza meg, ellenben a kamara követelései és akciói a betegek és a kormány elleni méltatlan támadások

Mi felnőtt és értelmes embernek tartjuk a háziorvosokat, ellenben a kamara háziorvosi csoportjával, hiszen a tárgyalások során az ő részükről az is felmerült, tegyük kötelezővé az ügyeleti szerződések aláírását – árulta el az államtitkár. A sajtótájékoztatón kivetítették egy levél fényképét is, amelyben Soós Zoltán, a MOK háziorvosi munkacsoportjának vezetője a „mosolygós, elégedett” egyeztetést követően azt írta: a szerződés ebben a formájában elfogadható. Mindezek után érthetetlen, hogy néhány nappal később a kamara arra szólítja fel a kollégákat, hogy ne írják alá a szerződéseket, ami felelőtlenség, és veszélyezteti a betegbiztonságot.

Évek óta működő, a kollegiális vezetőkkel és a MOK háziorvosi csoportjával egyeztetett munkaszerződésekről van szó, amelyeket eddig senki nem kifogásolt. Ezt már Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat vezetője mondta, hozzátéve, hogy a MOK képviselői betegbiztonságot szolgáló passzusokat is ki akarták venni ezekből. „Ebbe nem mehettünk bele” – jelentette ki a főigazgató.

Nem az OMSZ-szel, hanem a betegekkel bánik el a kamara, ha arra biztatja a kollégáit, hogy ne írják alá az ügyeleti szerződéseiket, hiszen a Hajdú-Bihar megyei pilot 19 hónapos adatai arra utalnak, hogy az új ügyeleti rend jól működik, és egyenszilárdságú ellátást biztosít a lakosság számára, így a szolidaritáson alapuló egészségügy modelljének mintapéldája. Csató hangsúlyozta azt is, a 75 éves mentőszolgálat protokollok mentén és transzparensen működik.

Egyébként a háziorvosok ügyeleti szerződésébe valóban bekerült a kamara háziorvosi munkacsoportjának számos javaslata, azonban lapunk úgy tudja, a szakma képviselői továbbra is aggályosnak találták az abba foglalt kommunikációs korlátozásokat és az inflációkövetés elmaradását. A MOK országos küldöttgyűlésen nem az új ügyeleti rendszerrel szemben fogalmaztak meg kifogásokat, hanem a területi és fix díjak elvételét, az indikátorrendszer és a finanszírozás átalakítását, a rezsiköltség kompenzálásának hiányát, és a praxisjog kiüresedését kritizálták, ezek megváltoztatását követelik. Ennek eszköze az ügyeleti szerződések aláírásának elutasítása.

Súlyos csúsztatás a kamara alelnökének, Álmos Péternek az a mondata, hogy a kormány kiárulja a praxisokat a háziorvosok alól – folytatta a kritikát az újságírói  kérdések során az államtitkár, aki úgy vélte, a praxisjog megerősítendő intézmény, és az új szabályokkal éppen arra törekszenek, hogy a háziorvosokat megvédjék attól, hogy az önkormányzatok kiüresítik a praxisjogot. Az orvosok és pácienseik életében a körzethatárok átrendezése lényeges változást nem okoz – szögezte le Takács Péter, hozzátéve, hogy első körben azokat a praxisokat csatolják nagyobbakhoz, ahol évek óta helyettesítéssel látják el a betegeket.

Az orvosok munkájának mennyiségi és minőségi mérését szolgálja az a 45 objektív indikátor, amelyeket az Országos Kórházi Főigazgatóság dolgozott ki – tért át egy másik, a MOK által kritizált tételre az államtitkár. Mint mondta, ezek az indikátorok lehetővé teszik, hogy a kórházi felettes értékelhesse a dolgozó munkáját. Minderre azért is szükség van, mert egyes orvosok „látványosan elveszítették a munkakedvüket” a 2019-es, „paraszolvenciás” időszakhoz képest, és a munkaadónak eddig nem volt más lehetősége, mint három figyelmeztetés után elbocsátani őket. „Mi ennél cizelláltabban gondolkodunk” – fogalmazott Takács.

A szakdolgozók béremelése az uniós források beérkezésének függvénye – mondta az államtitkár, de azt is kifejtette, hogy a pénzügyminiszter felhatalmazást kapott egy „B-terv” kidolgozására, amely hazai forrásokból biztosít fedezetet a jelentős béremelésre akkor is, ha nem megfelelő ütemben érkeznek a várt pénzeszközök.

Nem kell ágyúval verébre lőni – ezzel a szólással reflektált Takács Péter arra a kérdésre, tervez-e „ellenlépést” a kormány válaszul a MOK akciójára, akár úgy, hogy a kamarai törvény módosításával megszüntetik a kötelező tagságot. Mint a szakpolitikus kifejtette: három egészségügyi hivatásrend van, azért, mert ezek közül egy „nem mutat együttműködési képességet”, nem kell célkeresztbe állítani a többit is. Jelezte: továbbra is a szakmai egyeztetések eszközével kívánnak élni, hiszen a főbb célokat nem vitatja senki, a részletkérdésekben van csak eltérés az álláspontok között.

Az egészségügy átalakításának tervei egyébként minden bizonnyal előkerülnek majd a soproni, háromnapos stratégiai kormányülésen is – derült ki az államtitkár kérdésre adott válaszából. A kabinet ülésén felmerülő témákról Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter számol majd be a csütörtöki kormányinfón.

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára az Országos Mentőszolgálat székházában tartott sajtótájékoztatón (Fotó:MTI/Lakatos Péter)
Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára az Országos Mentőszolgálat székházában tartott sajtótájékoztatón (Fotó:MTI/Lakatos Péter)

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)

Könyveink