Egészségügy: csak a digitális út a járható!

Kommentelni nem lehet, ahogyan e-mailben sem felvenni a kapcsolatot dr. Horváth Tamás fül-orr-gégésszel, aki hat és fél éve nyitott blogján foglalkozik szakmájával havi négy-tíz posztban a guideline-októl a különleges kórképeken át a legújabb beavatkozásokig. Mint azt a Fenntartható Magyar Egészségügyért Egyesület (FME) nemrégiben tartott rendezvényen elmesélte, egy beteg ösztönözte a blogolásra, aki kész, „kiguglizott” kórmeghatározással érkezett hozzá, és vérvételt kért öndiagnózisának alátámasztására. A vérkép a netes pácienst igazolta, Horváth doktor pedig, aki addig főleg önképzésre használta az internetet, arra jutott, klinikusként az online felületen mutatja be a jó gyakorlatokat kollégáinak és a laikusoknak. A kezdeményezés sikerét a páciensek részéről az mutatta, hogy hamarosan olyan mennyiségben kértek javallatokat, másodlagos orvosi véleményeket a betegek, hogy az már terhessé vált, ugyanakkor a szakmabeliek ferde szemmel tekintettek kollégájukra, amiért „kibeszéli” a professzionális ügyeket.

Nincsenek olyan egészségügyi oldalak, amelyek hivatalosan, elismerten, szakmailag is kurrens tanácsokat adnak a magyar betegeknek – folytatta az orvos, hozzátéve, hogy a szakmai társaságok feladata lenne azoknak a felületeknek a működtetése, ahol a páciensek valid információhoz jutnak betegségüket illetően. Mindez a mindennapi gyógyításban is nagy segítséget jelentene, hiszen a kezelő szakorvosnak nem kellene azzal elvonnia a gyógyítástól az időt, hogy az adott kórról részletekbe menően felvilágosítsa a beteget. Itt mondta el azt is, hogy a betegek többsége azért keresi fel a magánrendelőket, mert a közfinanszírozott intézményekben nincs idő a részletes felvilágosításra, amire pedig nagy igény lenne. Szervezettebben folyhatna a munka a betegellátó osztályokon és rendeléseken, ha kihasználva az informatika adta lehetőségeket, mindenütt alkalmaznának online előjegyzést. Horváth doktor arról is beszámolt, hogy munkahelyén 2009 óta működik ilyen rendszer, sok bosszúságot megspórolva a betegnek és az ellátó személyzetnek egyaránt.

Adatokkal gyorsabb lenne

Hiányzik egy egységes, online kartotékkezelő rendszer is, ahonnan lehívhatóak a betegek korábbi kezelésének adatai, a röntgen, CT- és MRI leletek képanyaga. Minderre jó példa is van az Egyesült Államokban, ahol a felhőben tárolt betegadatok az orvos számára elérhetőek. Mindezt a magyar egészségügyben egyelőre „fapados” módszerrel kell áthidalnia, egy fájlmegosztó oldalon kéri be a betegtől a felvételeket, amelyek így bármely időpontban elérhetőek a számára, és a páciensnek sem kell csak azért újra sorban állnia, hogy bemutassa azokat, hiszen a személyes találkozás ilyenkor nem okvetlenül fontos. Minderre egyébként reflexió is érkezett a közönség soraiból, ahol egy autentikusnak tűnő hozzászóló azt mondta, e-katalógus hamarosan Magyarországon is elérhető lesz, mert várhatóan 2016-17-ban feláll az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), amely már most is működőképes lenne, de az adatvédelmi és a digitális önrendelkezéshez kapcsolódó komoly biztonsági fejlesztések még folyamatban vannak. Mint a hozzászóló jelezte, az EESZT-hez kapcsolódóan betegtájékoztató felületek is lesznek, de a validált tudástárak létrehozásához közösségi összefogásra van szükség.

Időt spórolni a terápiában is lehet, olyan mobil alkalmazások segítségével, amelyek monitorozzák a beteg paramétereit, így az orvos hamarabb jut valid adatokhoz arról, hogy a kezelés használt-e a betegnek, mint ha 2-3 hét múlva visszarendeli, hogy személyesen számoljon be a tapasztalatairól. Számos mobilfejlesztés segíti a mindennapokban az orvosok munkáját, ilyen például a cellphone otoscop, amelynek segítségével a fül belsejéről jó minőségű felvételek készíthetőek mobiltelefonnal, ezek elemzésre és oktatásra egyaránt használhatóak. Kiküszöböli műtét közben az orvos kezének remegését a Da Vinci sebészeti robot, amellyel úgy operálható a beteg, hogy a sebész hozzá sem ér. Romániában egyébként már öt ilyen készüléket használnak, amelyek forradalmasították a daganatsebészetet, és sokkal kevésbé invazív beavatkozást tesznek lehetővé, mint a hagyományos sebészeti technikák. Az orvosi technológia, a gyógyítás digitalizálása sokba kerül – az Horváth doktor szerint politikai döntés kérdése, hogy mindezt a beteggel fizettetik-e meg, vagy a központi költségvetés vállalja annak költségeit.

Orvos és/vagy technológia?

Évek óta az e-Receptre várunk, miközben a technológia elrohan mellettünk – mondta a FME rendezvényén dr. Meskó Bertalan. Az orvosi jövőkutató szerint a magyar egészségügy előtt csak a digitális út van, hiszen a mobileszközökkel a beteg bevonható a vizsgálatokba, a távdiagnosztika biztosítja a gyors hozzáférést az adatokhoz, és 23 millió tanulmány egyidejűleg segíti az orvosi döntéshozatalt. A sci-fi itt van, hiszen csont, porc, szövet és gyógyszernyomtatást tesz lehetővé a technológia. Meskó szerint már nem is a kórházat kell modernizálni, mert a technika mindent biztosít ahhoz, hogy az egészségügy a beteg otthonába költözzön: házi röntgengép és CT, mobiltelefonon készíthető EEG, vérnyomásmérő tükör a fürdőszobában. Az elöregedéssel egyre gyakoribb krónikus kórképekkel diagnosztizált betegek idejük nagy részét nem a kórházban, hanem saját otthonukban töltik, és a mobil eszközökkel mért adataikat megoszthatják orvosukkal is, aki eddig nem hozzáférhető eredményekhez juthat, például a pillanatnyi vérnyomásértékek helyett egy harmincnapos vérnyomásnaplóhoz. Az eszközök hamarabb jelzik az értékeket, mint a magyar egészségügy valaha, ugyanakkor Meskó azt is hozzátette: a ma ismert készülékek öt év múlva már a múzeumban lesznek, hiszen a technológia nem lineárisan, hanem hatalmas ugrásokkal fejlődik.

A terápia 25–30 százalékkal hatékonyabb, ha az orvos hozzáér a beteghez – jegyezte meg Horváth Tamás, és az orvosi jövőkutató is úgy véli, hogy a robotok, a mérést, adatfeldolgozást, diagnózist támogató technikai eszközök soha nem fogják helyettesíteni a gyógyító orvost, mert a páciensnek sokszor nem is a megoldás kell, hanem az érintés és az empátia. A beteg-orvos viszony így Meskó Bertalan szerint mindig is személyes marad. A gyógyításnak nem a technológiáról, hanem az emberről kell szólnia, ahogyan mindenkinek van szabadsága dohányozni, inni, és nem mozogni, de egyidejűleg lehetőséget is kell adni az embereknek arra, hogy mérhessék az eredményeiket. Nem szabad átesni a „nagytestvéres” oldalra sem, de az e-Health és a mobil eszközök, alkalmazások támogathatják az egészségtudatosság növekedését a társadalomban, ami nélkül semmilyen változás nem prognosztizálható az ellátórendszerben, amelyet nem a kormányok vagy a szerveztek fognak megváltoztatni, hanem a társadalom igényei.

A technológia nem megoldás az egészségügy minden problémájára Meskó Bertalan szerint sem, ugyanakkor nem osztja azok aggodalmát, akik attól tartanak, hogy elveszi az emberséget a gyógyításból. A személyesség megtartása kizárólag a szereplőkön múlik, de digitális íráskészség nélkül nem várható fejlődés az egészségügyben sem. Ezen egyébként sokat változtat az a Semmelweis Egyetemen futó kurzus, amelyet már 1100 medikus végezett el. Ők ismerik a mobil- és e-Health technológiákat, az ezek használatához fűződő etikai aggályokat, a robotikát a genomikát, így felkészültek a technológia kihívásaira, tudásukat hasznosítva és továbbadva a mindennapi gyógyításban.