Az idén elmaradhat a kórházi adósságrendezés
Miközben az ágazati szereplők 50-60 milliárd forintos kórházi adósságállományt prognosztizálnak az év végére, az államtitkár szerint akár az is elképzelhető, hogy idén elmarad az évek óta „szokásos” évzáró konszolidáció.
A kormány minden egyes egészségügyi döntést népegészségügyi szempontból vizsgál, ahová nem egyszerű egy olyan új és drága területet integrálni, mint a személyre szabott orvoslás – mondta pénteken Ónodi-Szűcs Zoltán, aki csütörtöki, parlamenti szűzbeszéde után elsőként az ELTE-TáTK-AstraZeneca 17. Egészség-gazdaságtani konferenciáján szólalt fel a nyilvánosság előtt. A személyre szabott terápia azért is jelent nagy kihívást, mert mind szabályozásban, mind finanszírozásban rendkívül gyorsan kell reagálni a megjelenő újabb és újabb eredményekre, és dönteni arról, bekerüljenek-e a támogatotti körbe, vagy méltányossági alapon kell biztosítani azokat.
Ónodi-Szűcs Zoltán úgy látja, a kormányzat eltökélt a változásokat illetően, és megadják neki a támogatást tervei megvalósításához. Az alapellátási törvény befejezése, az intézményrendszer irányításának újragondolása, koncentrálása, valamint a jelenlegi, leltárszerű minimumrendelet átalakítása – sorolta a következő fél év feladatait. Ez idő alatt elkészülne egy fővárosi egészségügyi koncepció is – ennek tükrében, és nem az intézményi érdekeltségek mentén döntenének az új pesti vagy budai kórházról is. Terítékre kerül még a szociális rendszer leválasztása az egészségügyi ellátórendszerről. Tervei szerint a járó- és fekvőbeteg ellátás a beteg otthonában fejeződne be, az alapellátásra pedig számos népegészségügyi funkciót és szolgáltatást telepítenének, mert az ezekhez szükséges forrásokért könnyebben tud lobbizni; a legkönnyebben most erre lehet pénzt szerezni.
A kasszamaradványról egyelőre nincsenek információi – válaszolta Ónodi-Szűcs Zoltán a MedicalOnline azt firtató kérdésére, hogy kifizetik-e a kórházak újra gyarapodó adósságát. Szeptember végén a fekvőbeteg szakellátók beszállítókkal szembeni lejárt tőketartozása meghaladta a 40 milliárd forintot az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) adatai szerint. Hasonló mértékű adósságállományról számol be a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) is, ugyanabban az időszakban az ő adataik szerint 39,9 milliárd forint kintlévősége volt az intézményeknek. A szervezet elnöke, dr. Velkey György egy néhány héttel ezelőtti konferencián arról beszélt, hogy míg korábban a fekvőbeteg ellátók tartozása hárommilliárd forinttal gyarapodott havonta, a 60 milliárd forintos konszolidáció májusi kifizetése óta 4–4,5 milliárd forinttal növekszik egy hónap alatt. Mindebből kiszámítható, hogy a decembert mintegy 60 milliárd forintos adósságállománnyal zárhatják a kórházak.
Kérdésünkre, elképzelhető-e, hogy nem is lesz az év végén konszolidáció, Ónodi-Szűcs Zoltán igennel válaszolt, majd azt is hozzátette, a finanszírozási rendszerben nem, de az ösztönző rendszerben hamarosan lesznek olyan változások, amelyek megakadályozzák az adósság újratermelődését. A nyár elején elfogadott jövő évi költségvetésben egyébként nem szerepel olyan tétel, ami fedezhetne egy, az ideihez hasonló, évközi adósságrendezést.
