hirdetés
2024. november. 21., csütörtök - Olivér.

Horváth Ildikó: A magyar egészségügy szétüthetetlen, mint a koronavírus

Sokak gyanúja látszott igazolódni a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) csütörtöki konferenciáján: az egészségügyért felelős államtitkárság helyett az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) szabja meg az egészségpolitika irányait, amelyet szervezetileg a belügyminiszter felügyel.

Míg a tavaly alapított, látszatra középirányítói funkciókkal felruházott OKFŐ szerepének felértékelődése nem sokakat lepett meg, az viszont már inkább, hogy a koronavírus-járvány kezdete, tavaly március óta kámforrá vált egészségügyért felelős államtitkár előkerült. Ráadásul Horváth Ildikó ezúttal nem Kásler Miklós köszöntőlevelét olvasta fel – mint oly sok korábbi konferencián –, igaz, előadása lényegében érdemi tartalom nélkül maradt. Az egészségügy átalakításának terveiről, fontosabb lépéseiről ugyanis az OKFŐ főigazgató-helyettese, Takács Péter számolt be a hallgatóságnak az IME XV. országos egészség-gazdaságtani konferencián, amelyet a MEMT szervezett.

Szervezett választ tudtunk adni a koronavírus-járványra – kezdte egy aktualitással az egyébként zömében múltidéző expozéját az államtitkár, miután háláját fejezte ki a járvány alatt "halálmegvető bátorsággal és hősiességgel" helytálló egészségügyieknek. Bár a szakpolitikus meggyőződéssel állította, hogy a veszélyhelyzetben is a szükségleteknek megfelelően tudták szervezni a kapacitásokat, az adatok nem erre utalnak: Magyarországon a Covid-estek 3,7 százaléka halállal végződött, ami úgy a visegrádi, mint a szomszédos országok letalitási mutatóit messze meghaladja.

Ahogyan a vírust, úgy a magyar egészségügyet sem lehet szétütni, összetörni – jelentette ki az államtitkár, majd belevágott a visszatekintésbe. Kezdte mindjárt az öt nemzeti egészségprogrammal, amelyekbe a „szükséges lépéseket foglalták bele” még 2018-ban. Azok megvalósulásáról nem sokat mondott, de furcsa is lenne, hiszen a teljesülés nehezen képzelhető el úgy, hogy a végrehajtásban nemigen tudnak részt venni a szereplők. Ugyanis a nemzeti programokat mindezidáig – bár ígérték –, nem tárták a nyilvánosság elé, legfeljebb szamizdatként terjednek kézen-közön.

Utólag, hatodikként csatlakozott a máig csak fényképről ismert díszkötéses kötetek sorába a Nemzeti Infektológiai Program – említette Horváth Ildikó. Ezt egyébként (állítólag) be is mutattak a Magyar Kórházszövetség zárt ajtók mögött, a nyilvánosság teljes kizárásával tartott, júniusi kongresszusán. Fél mondatban hozta szóba az államtitkár az ugyancsak 2018-ban elfogadott infekciókontroll rendeletet, ami szerinte jól teljesül. Szavait számok nem támaszthatják alá, hiszen utoljára 2019-ben hozták nyilvánosságra a kórházi fertőzések nyomon követésére szolgáló NNSR-jelentést, ami még az előző év adatait tartalmazza.

Jól szolgálnak az egészségfejlesztési irodák (efi), amelyeknek meg kell találni helyüket a praxisközösségek világában – folytatta a szakpolitikus, arról viszont nem számolt be, hogy hogyan szolgál a tárcánál az efi-ket irányító, tevékenységüket koordináló egység, amelynek felállításáról lapunknak beszélt még 2019-ben.

Büszkélkedett még Horváth Ildikó a pilotból lépcsőzetesen populációs szintűvé tett a vastagbélszűrési programmal (igaz, a szakemberek ezt másként látják), a hazai, kötelező védőoltási rendszerrel, a bárányhimlő oltás bevezetésével, a széles körben elérhetővé tett meddőségi vizsgálatokkal, az alacsony dózisú CT-vel végzett tüdődaganat-szűréssel (amely nem illeszkedik be az országos szűrések sorába, hiszen a HUNCHEST program év végén lezárul).

Életpályát és a nyugati bérekkel versenyképes jövedelmet kell biztosítani az egészségügyben, felzárkóztatva a szakdolgozói fizetéseket az orvosokéhoz annak érdekében, hogy a most tapasztalható aránytalan különbségek ne okozzanak feszültségeket a gyógyításban nélkülözhetetlen team-munkában – fejtette ki az államtitkár, és bár azt megemlítette, hogy „számos elgondolás van” ezzel kapcsolatban a tárcánál, ám arra ügyelt, hogy konkrétumokat ezzel kapcsolatban ne említsen. Inkább azt hangsúlyozta, a szakdolgozók jövedelme jövő januárban 30 százalékkal emelkedik, ami a korábban elfogadott bértábla utolsó lépcsője. Így egyelőre nem csillant remény, hogy teljesüljön a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) azon követelése, hogy hozzák előre a tervezett béremelést, és 2022 elején már újabb felzárkóztató többletet kapjanak a kollégáik.

Ígért viszont az államtitkár eredményalapú finanszírozást, és a 14 napos szabály kibővítését olyan ösztönzővel, amely a leletek kiadását is felgyorsítja: azokat öt nappal a vizsgálatot követően ki kell majd adni.

Két tévedést, kilenc mellébeszélést, hét félrevezetést tartalmazott – számszerűsítette az államtitkári expozét a közönség soraiból kérdésre jelentkező Tótth Árpád, a Helse Nord RHF, az Észak-Norvég Regionális Egészségügyi Hatóság elemző orvos-tanácsadója, észrevételeit azonban a moderátor közbevetése okán nem fejthette ki.  

Megtanultuk, hogy sokan összevissza beszélnek – reflektált Horváth Ildikó a PC hazai kommunikáció helyett a skandináv államban őszinte beszédhez szokott szakember hozzászólására. Kifejtette még, hogy az operatív törzs létrehozása is azt mutatja, hogy Magyarországnak összkormányzati válasza van a járványra. Szerinte a félrevezető álhírek és hazugságok ellenére, „amit sokan terjesztenek” elérhető a vakcinákkal kapcsolatos hiteles tájékoztatás, és sikeres az oltási kampány. „Pontosan megvannak, kik, hogyan és milyen mértékben terjesztik ezeket az információkat” – zárta szavait az államtitkár.

Tovább dübörög az államosítás és a központosítás: fókuszban a laborhálózat és az alapellátás

Ötleteket, a végekről kanonizált, előremutató kezdeményezéseket vár a kormány az OKFŐ-től – vette át a szót a tavaly decemberben a GYEMSZI és az ÁEEK örökébe lépő, szervezetileg a belügyminiszter alá rendelt intézmény főigazgató-helyettese, Takács Péter. A magyar egészségüggyel mindenki elégedetlen volt, a beteg elveszve érezte magát a rendszerben, amelyet súlyosan nyomasztott a paraszolvencia. Megérett a helyzet az átalakításra, és ebben „kapóra jött a Covid”.

Miközben az OKFŐ a lakosság hozzáférésének javítása érdekében a megyéken belüli hatékony ellátásszervezésen, a finanszírozás ezt szolgáló átalakításán dolgozik, módszertani támogatást nyújtva a megyei intézményeknek, törekedve az átalakítás töredezettségének megszüntetésére, nincs könnyű dolguk, mert az önkormányzatok és a kórházak sündisznóállásban védik saját érdekeiket – vázolta Takács Péter a helyzetet. Pedig egy „jó koktél fog összeállni” – ígérte.

A járvány időszakában bizonyságot nyert, hogy a megyei kórházak (Budapesten öt vezető intézmény) alá rendelt kórházakban sokkal hatékonyabb a kapacitásszervezés. Átalakításra készülnek a városi kórházak gazdálkodásában, központosítva számos feladatot, mint például a beszerzések, a pénzügy vagy a kontrolling. „Józan paraszti ésszel”, rugalmas rendszerben, de központi irányítással képzelik el a munkát – fejtette ki a főigazgató-helyettes.

A centralizációs törekvések sorába illeszkedik a Nemzeti Laboratóriumi Hálózat kialakítása. A most működő 270 labor helyett 80 is elegendő lenne, a nagy szaktudást igénylő, legköltségesebb vizsgálatokat pedig nyolc regionális laboratóriumban végeznék – ismertette a terveket Takács Péter. Úgy vélte, a rendszer kidolgozása legalább fél évet felemészt, a logisztika megszervezése ugyanis nem egyszerű feladat, hiszen a mintákat megfelelő időben és körülmények között messzebbre kell majd elszállítani. De – mint mondta – hatékonyabb szolgáltatást tudnak majd biztosítani az állami kórházaknak, amelyeknek „erősen ajánlott lesz” majd a hálózathoz csatlakozniuk.

A költséghatékonyabb és lakosságközpontúbb ellátást szolgálják a praxisközösségekbe telepített feladatok, a kollegiális vezetői rendszerrel pedig direkt kommunikáció kialakítására törekszik az egyébként valódi praxiskezelőként is funkcionáló OKFŐ. Mivel a paraszolvencia „betegfektető” hatását a hálapénz tiltásával kiküszöbölték a rendszerből, arra számítanak, hogy a terhelés az alsóbb szinteken jelentkezik, ezért ezeket erősíteni kell.

Pályázatot írnak ki a járási, területi kollegiális vezetői pozíciókra hamarosan – ígérte Takács Péter, aki azt nem árulta el, mikor módosítják a kollegiális vezetők választásáról szóló miniszteri rendeletet. Az ugyanis csak az országos és a megyei kollegiális vezetők esetében ír elő pályázatot, a területi vezetőket a rendelkezés szerint a háziorvosok maguk közül választják. A területi kollegiális vezetőket egyébként – ugyancsak a vonatkozó rendelet szerint – 2020. január 1-jén kellett volna kinevezni, a választást azonban többször elhalasztották. A főigazgató-helyettes szavaiból most úgy tűnik, a demokratikus voksolás lehetőségét már nemcsak elnapolták, hanem végleg el is vetették.

Kollegiális védőnői mentorrendszer kialakításán dolgozik Bábiné Szottfried Gabriella, korábbi miniszteri biztos, a Fidesz ex-országgyűlési képviselőnője, aki az Egészségügyi Szakmai Kollégium védőnői tagozatának elnöki posztjáról érkezett az OKFŐ főigazgató-helyettesi székébe. A védőnői mentorok és a kollegiális vezetők „fizikailag egy helyen”, a járási egészségközpontokban kapnak majd helyet. Ezek fogadják be az efi-ket, az ügyeletet, és a szakellátás alapszintjét is magukban foglalják – számolt be Takács Péter.

További feladataikról szólva elmondta, a Magyar Orvosi Kamarával folytatott aktív párbeszéd nyomán finomhangolják az új jogviszony-törvényt, figyelembe véve más szakmai szervezetek és az intézményvezetők észrevételeit. Így kerül új alapokra az orvosi ügyeleti díjrendszer, az elvégzett munka mennyiségéhez igazítva a díjtételeket. A fix szakorvosi óradíj szorzóit a szakmánkénti terhelés és betegforgalom határozza majd meg.

Ahogy a járvány alatt, úgy most sincs föntről lefelé kommunikáció, nem látunk rá a folyamatokra, pedig szeretnénk tudni, mik az elképzelések, elvek és stratégiák, amelyek mentén az egészségügyi ellátás szerveződni fog – jegyezte meg később, a konferencia kerekasztalánál Svéd Tamás, a MOK titkára.

A konferencián Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója számolt be a finanszírozás aktuális kérdéseiről, amelyekről itt olvashat.

Így állnak most a praxisközösségek

Közel hétezer praxis jelentkezett a kollegiális praxisközösségek sorába, közülük szoros együttműködést 1500 vállalt – ismertette az alapellátás év elején elindított modelljének újabb stációját Békássy Szabolcs, országos háziorvosi kollegiális vezető, megemlítve, hogy 800 praxis inkább az önállóságot választotta. Elmondta azt is, hogy a szoros együttműködést vállalók számára már elkészült az a 42 szakmai tevékenységet tartalmazó tevékenységlista, amely alapján monitorozható majd, hogy magasabb szintű szakmai tevékenység zajlik a közösségben. A listában eszközhöz kötött és egyéb prevenciós tevékenységek és különböző szűrővizsgálatok szerepelnek. A finanszírozás bővítésével az alapellátásban is megjelennek a teljesítményen alapuló finanszírozási elemek, ezek dominanciájára törekednek.

Az alapellátás területi struktúrájának kialakítására mintegy 100 milliárd forint áll rendelkezésre az európai helyreállítási alap (RRF) és az EFOP forrásaiból. A Járási Egészségközpontok az alapellátási szolgáltatók teljes vertikumát felölelik, az otthoni szakápolástól a védőnői szolgálatokon át a fogorvosi ellátásig, ami lehetővé teszi az egymástól régóta elkülönülten dolgozó területek együttműködését.

Míg vidéken az uniós pályázatoknak köszönhetően tudtak költeni a praxisok infrastrukturális megújítására, ennek hiánya (főleg) Budapesten gátolja a praxisközösségek fejlesztését – jegyezte meg a kollegiális vezető, azt is hangsúlyozva azonban, hogy a konzorciumi szerződések aláírásával kialakult egy erős fundamentum, amely az egészségügyi ellátórendszer egészének is biztos alapot jelent majd. A praxisközösségekben októberben kezdődhet meg a  szakmai munka.
Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)

Könyveink