hirdetés
2025. október. 08., szerda - Koppány.
hirdetés

Minden, amit tudni akarunk az egészségügyről – titokban az MKSZ kongresszusán

Idén 90 éves a Magyar Kórházszövetség. Tavaly a koronavírus-járvány miatt elmaradt a szokásos éves kongresszus, amelyet idén 33. alkalommal rendeznek meg Siófokon. Az MKSZ kongresszusok történetében először zárt ajtók mögött, a sajtó teljes kizárásával kezdődött el a mai napon a rendezvény.

Évek óta, kimerítő részletességgel számoltunk be a Magyar Kórházszövetség éves kongresszusairól a MedicalOnline hasábjain. Most nem tudjuk Önöknek elmesélni, mit mondott Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, amikor szerdán reggel megnyitotta az MKSZ 33. kongresszusát. Csupán azt tudjuk, hogy ma délelőtt szélesebb plénum előtt először vonul fel és szólal meg az Országos Kórházi Főigazgatóság szinte teljes vezérkara. A szigorúan zárt ajtók mögött Jenei Zoltán főigazgató mellett megszólal többek között Páva Hanna főigazgató-helyettes, aki – az előadása címe alapján – beszámol arról, milyen a humánerőforrás-helyzet az átalakuló egészségügyben. A mai napon ott lesz még Müller Cecília országos tisztifőorvos, aki a szűk hallgatóságnak elmondja, milyen tanulságokat vontak le a hazai járványkezelés tapasztalataiból.

Csütörtökön felszólalnak a kamarák, az alapellátók, a járóbeteg-szakellátók, a rezidensek, a beszállítók, a szakmai kollégiumok és tudományos csúcsszervezetek képviselői, vezetői. Szó esik majd a szolgálati jogviszonyról, annak hosszú távú hatásairól az egészségügyben, az orvos- és szakdolgozó-társadalomban, az ellátásszervezésben. Százezreket érintő és érdeklő témákról lesz szó, néhány száz ember előtt. Itt hallhat majd a szűkre szabott közönség először a Kásler Miklós által beharangozott Nemzeti Infektológiai Programról.

Nincs kétség, annak ellenére, hogy ebben az évben először a sajtó képviselőt nem engedték be a rendezvényre, érkeznek majd titkon, félignyílt ajtón ijedten besuttogott hírek, ahogyan Horváth Ildikó két évvel ezelőtti, érdemi információt nem tartalmazó összefoglalója is sajtónyilvánosságot kapott, annak ellenére, hogy szégyenszemre biztonsági őrrel vezettették ki a teremből e sorok íróját.

Az elmúlt években mi, a szakmai közönséget tájékoztató szakújságírók – ha a hivatásunk diktálta kötelességtudat berzenkedett is bennünk – megszoktuk, hogy korlátozottan nyilvánosak az ágazati minisztérium sajtótájékoztatói. Megszoktuk, hogy nem kérdezhetjük a minisztert. Megszoktuk, hogy az írásban feltett kérdéseinkre nem válaszolnak sem az Emmi-ből, sem annak háttérintézményeiből. Megszoktuk, hogy a kérdéseinkre más, a döntéshozók szívéhez közelebb álló médiumok hasábjain válaszolnak, vagy közleményben reagálnak.

Megszoktuk, hogy nincs miniszteri, vagy államtitkári háttérbeszélgetés, ahol a legfontosabb szakmai terveiket ismertetik az újságírókon keresztül a szakmai közönséggel. Megszoktuk, hogy időnként „befúj a szél az ablakon” egy-egy előterjesztést, stratégiai tervezetet. És megszoktuk azt is, hogy száj elé hulltan pisszt jelző ujjal számolnak be zártkörű egyeztetéseken elhangzó fontos mondatokról arcukat, nevüket nem vállaló ismerősök és ismeretlenek.

Megszokta és elfogadta az egészségügy valamennyi szereplője, hogy a miniszter három éve evidenciaként beszél a tárca átfogó stratégiáját meghatározó öt nemzeti egészségprogramról, amit csak bőrkötésben láttunk, és legfeljebb szamizdatként terjed szűk szakmai körökben, nyilvánosságra soha nem hozták. A szakmai tervek, célok és stratégiák helyett leginkább butító szólamokat hallhatunk, és rács-szilárdan fölrakott arcvonásokkal átadott politikai üzeneteket. 

Egykor pezsgő szakmai színtér volt az egészségügy szereplői számára az MKSZ kongresszusa. Két évvel ezelőtt még csak az államtitkár előadásáról és a szakmapolitikai fórumról tiltották ki az újságírókat, idén már a kongresszusnak helyszínt adó szálloda parkolójába sem léphetnek be azok, akik a rendezvényről szóló beszámolók iránt kiemelten érdeklődő, ám személyesen ott jelen lenni nem tudó szűkebb szakmai, és szélesebb laikus közönség számára közvetítették az elhangzottakat.

Semmilyen átszervezés vagy reform nem lesz – szögezte le a legutóbbi Kormányinfón váratlanul fellépő miniszterelnök. Orbán Viktor szerint ugyanis reformokkal és átszervezésekkel az emberek eleddig mindig csak rosszul jártak. Azt viszont elmondta, hogy „sok mindent kell tennünk, hogy megerősítsük a magyar egészségügyet”.

És tesznek is. Hiszen elkészült az egészségügyben dolgozók jogállásáról szóló törvény, szakmányban gyártották – majd módosították – a hozzá tartozó kormányrendeleteket. Hamar lett Országos Kórházi Főigazgatóság, módosítják az egészségügyről szóló törvényt. Új alapellátási stratégia mentén kollegiális praxsközösségekbe tömörítik a háziorvosokat, és azt még a kormányfő is elismerte, hogy a legmagasabb szinten tekintik át az ügyeleti rendszer átalakításának terveit.

Mind tudjuk, hogy forr az ágazat, változik és alakul, nevezzük bár reformnak, vagy jobbtó szándékú beavatkozásnak. Az igazságot pedig el kell mondani. Orvosoknak, ápolóknak, szakasszisztenseknek, a műszaki és gazdasági területeken dolgozóknak. Betegeknek, és azoknak, akik még egészségesek. A legkeserűbb orvosságot is könnyebb beadni a nagybetegnek, ha tudja, hogy az segíthet rajta. A titkolózás, a bezárt ajtók, az elhallgatás rossz taktika, hiszen minden egyes beavatkozás közel tízmillió magyar ember egészségügyi ellátásának jövőjét határozza meg.

Most minderről semmit nem tudhatunk, éppen csak annyit, amennyire érdemesnek tartanak bennünket.

Védekezhetünk azzal, hogy mi mindannyian meg akarjuk szolgálni a bankszámlánkra érkező fizetésünket hónapról hónapra, és ha lehet, évről évre. És nem szeretnénk nyomdokaiba lépni azoknak, akiknek szakmai tudással, alázattal és példamutató kitartással kiérdemelt karrierjük porladt semmivé egyetlen nap alatt, a szemünk láttára. Így aztán nincs ellenkezés, nincs konfliktus, nincs kiugrás és kibeszélés. Még akkor sem, ha olyan elveket kell ernyedetlen tapsoló tenyerekkel ünnepelni, amelyekkel nem feltétlenül értünk egyet.

Végül a maga szintjén mindenki megalkuszik. Mert mindenki szem a láncban.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)

Könyveink

  • learn more Inkretintengelyen ható terápia a diabetológiai gyakorlatban

    Az utóbbi mintegy két évtizedben a 2-es típusú diabetes került a figyelem középpontjába a...

  • learn more Pszichiátria - másképp

    A szerző mindazoknak ajánlja könyvét, akik kapcsolatba kerültek a pszichiátriával, akár mint vizsgázók, akár mint terapeuták. A könyv...

  • learn more Amit a klinikai vizsgálatok jogszabályairól tudni kell

    Ez a könyv a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos belföldi jogszabályok közérthetõ összefoglalója. Rövid,...

  • learn more Reflective recovery

    In this book we invite the reader to take a few steps into the “multiverse” of 12-step fellowship recovery cultures. These fellowships exist in many different...

  • learn more HOUSE A SEBZETT GYÓGYÍTÓ A TELEVÍZIÓBAN

    A Dr. House egy világszerte ismert, régóta sikeres orvosi dráma. A House – A sebzett gyógyító a televízióban Jungiánus...

  • learn more Jó étel, jó élet

    "Elakadt a táplálkozás útvesztőjében? Ez a kézikönyv segít a fiataloknak, kezdő háziasszonyoknak, babás családoknak és mindenkinek, aki szeretteinek,...

  • learn more A személyes és társas tényezők szerepe a rehabilitációs munkában

    A kötet középpontjában a krónikus betegséggel élők testi, lelki és szociális...

  • learn more A spiritualitás pszichológiája

    Az elmúlt években a „spiritualitás” fogalma elképesztő karriert futott be mind elterjedését, mind jelentésének bővülését tekintve...

  • learn more Pszichiátriai Lexikon

    Részlet Janka Zoltán Prof. előszavából  “A szerkesztő és szakavatott munkatársai a magyar pszichiátriai fogalomtár nagyméretű birodalmát...

  • learn more A pancreas betegségei

    Az internetről áradó legfrissebb tudományos információk birtokában jogos lehet a kérdés, hogy szükség van-e még magyar nyelvű, magyar szerzők...

  • learn more Tic-taktika

    „A Tourette-szindrómás gyermekek napi gondozása/nevelése nem sokban különbözik más gyermekekétől, azonban a Tourette-szindróma és az esetlegesen ezzel együtt...

  • learn more Ars neurologiae

    Régiesen szólva, idegorvos vagyok. Bármit tanultam vagy csináltam ezen kívül, a világ látását számomra a foglalkozásom határozza meg. Mielőtt...

  • learn more Márti és a kettős identitás

    Márti 1933-ban született Budapesten, kispolgári zsidó családban. Élete kezdetén rögtön két olyan esemény is történik, ami végérvényesen...

  • learn more Figyelem és értelmezés

    „Amit ezzel a könyvvel kapcsolatban mondok, az a pszicho-analitikus ülésre is érvényes; határozottan az a benyomásom, hogy a pszicho-analitikus...

  • learn more Stressz és egészség Menedzserbetegségekről – nem csak menedzsereknek

    Egy évtizede jelent meg a könyv első kiadása, Menedzserbetegségek címmel. A...

  • learn more Az emlőrák korszerű sebészete

    A női kebel a nőiesség jelképe és az emberiség fennmaradásának egyik záloga. Megbetegedései emiatt kiemelten fontosak, a gyógyítás...

  • learn more A születés traumája

    A születés traumája néhány év híján százéves mű – romantikusan szövevényes, néhol szinte megfejthetetlen, néhol teljesen modern és ma is a...

  • learn more Tükröm, tükröm...

    Ha a tükör nem, ez a könyv megmondja, hogy a problémáink elől, önmagunk elől nem tudunk elmenekülni. A Zsigmond Márta-médiadíjas újságíró, költő és...

  • learn more Tehetség/Talentum Jó szerencse, semmi más?

    "Jelen könyv Czeizel professzor életműve összefoglalásának is tekinthető a tehetség témakörben. A világhírű...

  • learn more Híres magyar orvosok IV.

    A szerzők az 1500-as évektől napjainkig közel 30 kiválóságot mutatnak be életútjukon, munkásságukon és társadalmi szerepükön keresztül. Az...