Horváth Ildikó homokszemekről, betegelégedettségről, minőségről

Egyelőre vizsgálják, van-e személyi felelőse a kedden kirobbant létszámstop-ügynek – mondta Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) Őszi Szakmai Napok című rendezvényén, ahol az elmúlt egy héten történt események magyarázatát azzal kezdte: hiába dolgozunk rengeteget, sokszor előfordul, hogy szétcsúszik körülöttünk minden; mindig kerül homokszem a gépezetbe

A mostani „homokszem” egy héttel ezelőtt pénteken, 14.01 perckor bombaként robbant, amikor az Emmi „egyik háttérintézményének vezetője” (az Állami Egészségügyi Ellátó Központé – A Szerk.) üzenetet küldött a kórházigazgatóknak, és ebből adódott a „félreértés” – magyarázta a szakpolitikus.

A helyzetet egyébként tovább nehezítette, hogy miközben az ÁEEK kedden napközben cáfolta a létszámzárat, az MKSZ néhány órával később kiadott nyilatkozatából az derült ki, hogy a kórházfenntartó főigazgatója, Gondos Miklós és az egészségügyért felelős államtitkár egyaránt dolgozik a zárlat feloldásán. Talán ennek jegyében küldhették ki még kedden délután azt a főigazgatói levelet, amelyben arról tájékoztatták a kórházak vezetőit, hogy valamennyi leendő munkatárs felvételét jóvá kell hagynia az ÁEEK-nak.

A fenti előzmények után jelentette be Horváth Ildikó az MKSZ mai rendezvényén, hogy a kórházfenntartó vezetőjének minden korábbi rendelkezését visszavonták, a felvétel előtt álló munkavállalók önéletrajzait sem kell elküldeni az ÁEEK-nak. Az erről szóló újabb dokumentumot már ma kézbesítették az intézményeknek, amelyben egyúttal elnézést kértek riadalomért, amelyet az a félreértés okozott, hogy az ÁEEK-ban rosszul értelmezték a 4116/2019. számú kormányrendeletet, amely csak a közigazgatásra vonatkozik, a közszférára nem.

Pénteken reggel megérkezett a kórházakhoz az ÁEEK főigazgatójának levele, amellyel megszüntette a keddi utasítását, amely a dolgozói anyagok központi elbírálására vonatkozott. Ezzel minden visszatért a régi kerékvágásba. Ezt már Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke mondta a kongresszus sajtótájékoztatóján, hozzátéve azt is, hogy a rendelkezés azért okozott kellemetlenséget, mert az intézményekben folyamatos a munkaerő felvétel, ami napi szinten több, vagy akár több tíz dolgozó beléptetését jelenti.

Kérdeznék a betegeket, díjaznák a minőséget

Nagy bizalommal van a közfinanszírozott ellátórendszer iránt a társadalomnak azon a része, amely már igénybe vette annak szolgáltatásait – szögezte le előadása további részében az államtitkár, hangsúlyozva, hogy a jövőben sokkal nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni a betegelégedettség mérésére, amihez egységes kérdőívet biztosítanának az intézményekben, ennek tartalmáról már folynak az egyeztetések – árulta el Horváth Ildikó. A betegek véleménye indikátorként egyszerre szolgálja az ellátás minőségének javítását, egyúttal a gyógyítóknak is rendszeres visszacsatolást nyújt munkájuk eredményességéről. Ezért döntéshozói törekvés, hogy a betegelégedettség a kórházi munka olyan mutatója legyen, amelyet a finanszírozásban is megmutatkozzon, a jelenlegi, fragmentált dotálás helyett a hosszú távú eredményességet figyelembevevő finanszírozási modellt képzelnek el – tette még hozzá a szakpolitikus.

A betegcentrikus szemlélet nemcsak az ellátás és a finanszírozás, hanem az irányelvek kialakítása során is megjelenik a jövőben – mondta az államtitkár, példaként hozva a nemsokára hivatalosan is debütáló új szülészeti irányelvet, amely az ellátottak szempontjai köré épül. Ennek a szemléletnek kell megjelennie a jövőben valamennyi szakmai ajánlás kidolgozásakor úgy, hogy a munkába a betegszervezeteket is bevonja a szakma.

Vastagbélszűrés: 30 százalékos részvételi arány

Az intézmények elérhetősége, valamint a várólisták hossza határozza meg leginkább a páciensek elégedettségét, az előbbit azzal orvosolnák, hogy egyre inkább bővítenék az alapellátásban a lakóhelyhez nagyon közel igénybe vehető ellátások körét. Az elmúlt időszakban a helybe vitt szűrésekkel, az országot járó szűrőbuszokkal korábban periférikus szolgáltatásokat sikerült bekapcsolni a munkába, ennek köszönhetően idejekorán jutnak diagnózishoz és ellátáshoz olyan stroke-, vagy infarktuskockázattal bíró betegek, akik egyébként csak hosszú hónapok elteltével kapnának segítséget.

Az egészségben eltöltött életévek számának növelésében az egyik legfontosabb tényező a megelőzés, ezért van különösen nagy jelentősége a tavaly ősszel elindított országos vastagbélszűrési programnak, amelyen azonban a megszólított páciensek mindössze 30 százaléka vesz részt. A gördülékeny és szervezett folytatás érdekében tovább alakítják a támogató szabályozási környezetet, és plusz forrást is biztosítanak.

Visszamenőleg is megkapják az országos vastagbélszűrési programban résztvevő kolonoszkópos centrumok a szűrésért járó többletfinanszírozást – ismételte meg lapunk kérdésére a már augusztusban is elhangzott ígéretét az államtitkár. Bár a vizsgálatok már tavaly novemberben elindultak a centrumokban, a minisztérium mintegy fél évet késlekedett a szűrőcélú kolonoszkópia finanszírozását lehetővé tévő rendelet közzétételével. Arra, hogy milyen módon és mikor érkezik meg visszamenőlegesen a pénz a vizsgálatokat végző orvosokhoz és szakdolgozókhoz, nem kaptunk választ, Horváth Ildikó úgy fogalmazott: „ezt megígértük nekik, tudják, hogy meg fogják kapni”.

Vizsgálódás hátráltatta a kollegiális vezetők kinevezését

Két pályázati fordulóban összesen 10 milliárd forinttal támogatták a praxisközösségek kialakítását a Három generációval az egészségért projekt keretében, a programra az ellátórendszer megújulásának motorjaként tekintenek, amelynek célja, hogy a járásokban jusson több, és jobb minőségű ellátáshoz a lakosság – hangzott el az államtitkári expozéban. Horváth Ildikó szerint „jól esik az embereknek”, hogy helyben van a dietetikus, a gyógytornász, az orvosnak pedig az, hogy aktívan részt vesznek a prevencióban.

Még ebben az évben szeretnénk lezárni a háziorvosok kollegiális vezetőinek választását – reflektált a MedicalOnline kérdésére az államtitkár. Mint arról korábban már beszámoltunk, szeptember 1-jével kellett volna kineveznie az ÁEEK vezetőjének a háziorvosok és a praxisok közötti kapcsolatépítést segítő, koordinálási és szervezési feladatokat ellátó megyei és országos kollegiális vezetőket, ez azonban máig nem történt meg.

A pályázók kiválasztásának jogszerűségét vizsgálták az elmúlt két hónapban – magyarázta az államtitkár –, felmerült ugyanis, hogy a bírálóbizottság ülésén nem megfelelő személy vezette a jegyzőkönyvet. A jogászok elemezték azt is, hogy Éger István a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökeként képviselhette-e a hivatásrend területi elnökeinek véleményét. A vizsgálat lezárult, hamarosan kinevezik az országos és megyei vezetőket, azokra a pozíciókra pedig, amelyekre az első fordulóban nem sikerült jelöltet találni, újabb pályázatot írnak ki – ígérte a szakpolitikus.