A kezeletlen depresszió az öngyilkosság meghatározó rizikófaktora

Az öngyilkosság össztársadalmi kérdés, mindenkinek figyelnie kell a másikra és észrevenni azokat a jeleket, amelyek a végzetes lépés tervezésére utalnak – mondta az öngyilkosság-megelőzés világnapjának apropóján szervezett eseményen Molnár Károly, az MPT elnöke.

Az öngyilkosságban meghaltak több mint kétharmada férfi, míg a befejezett öngyilkosságnál 20-szor gyakoribb öngyilkossági kísérletet elkövetők többsége nő. A befejezett öngyilkosságot elkövetők közel felének már volt legalább egy megelőző kísérlete, a kísérletezők negyede végül öngyilkosságban hal meg. Az öngyilkosok több mint 90 százaléka mentális betegségben szenved a halála idején, ezek közül a leggyakoribb a súlyos depresszió, amely az esetek több mint kétharmadában van jelen. Depresszióban a beteg gyakran kilátástalannak látja jövőjét, megküzdési stratégiája elégtelen, ezért az őt ért negatív külső hatásokra gyakran végzetes reakciókkal válaszol.

Egy öngyilkosságra 15-20 kísérlet esik, a megelőzésben, az egyes stációkban való közbelépésben pedig nemcsak az orvosnak, hanem a családnak, a környezetnek is döntő szerepe lehet – hangsúlyozta Rihmer Zoltán, az MPT vezetőségi tagja. A professzor a számokat ismertetve elmondta, a legtöbb öngyilkosság Grönlandon történik, Magyarország ezen a 150-es listán a 23. helyen áll. A hazai incidencia 15,8.

Az öngyilkosság rizikótényezői – amelyek össze is függenek:

• depresszió, alkoholfüggőség;
• személyiségbeli vonások;
• pszicho szociális akut vagy krónikus stresszfaktorok;
• demográfiai, életmódbeli tényezők.

A protektív tényezők sorába tartoznak a kiterjedt szociális kapcsolatok, a vallásosság, a várandósság és a gyermekágyi időszak, mentális betegség esetén pedig a hatékony kezelés és gondozás.

Javuló terápia, szignifikáns csökkenés

Míg 1986-ban 100 ezer főre 46 öngyilkosság jutott itthon, az utóbbi évtizedekben ez az arány 67 százalékkal, 16-ra csökkent, ami Rihmer Zoltán szerint annak köszönhető, hogy eközben 13-szorosára emelkedett a kezelt depressziós betegek száma. A hatékony kezelés és farmakoterápia rizikócsökkentő hatása az öngyilkosság esetében 82, a tervezett öngyilkosságnál pedig 80 százalékos.

Az öngyilkosságra készülők gyakran nem közlik szándékukat környezetükkel. Az öngyilkossági veszély felismerésében az egészségügyi dolgozókon és a hozzátartozókon kívül fontos szerepük van az emberekkel rutinszerűen foglalkozó személyeknek, mint a tanárok, a lelkészek, a munkahelyi és sportköri vezetők. A prevencióban a politikának is nagy szerepe van, ebbe a kompetenciakörbe tartoznak a szociális támogatások, az alkohol és drogstratégia kidolgozása és megvalósítása, a destigmatizáció és az egészségnevelés.

Az öngyilkos magatartásra veszélyeztetettek közül az egészségügyi ellátás csak azokon tud segíteni, akik fel is keresik a szolgálat különböző szintjeit. A közösségi felvilágosítás azért nagyon fontos, hogy a rászorulók felismerjék a problémát, ráismerjenek esetleges pszichiátriai betegségükre, illetve tudják, hogy hová lehet (és kell) fordulniuk segítségért.

Csak a krízis kezelésére van idő

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 2007-es bezárása után a koronavírus-járvány tovább rombolta a pszichiátriai ellátást, hiszen ezeket az osztályokat ürítették ki elsőként 2020-ban – emelte ki Németh Attila pszichiáter. Az MPT vezetőségi tagja hozzátette, a Covid-időszak alatt csak Magyarországon nőtt az öngyilkosságok száma. Jelezte, hogy amellett, hogy kevés a területen a szakorvos, a pszichiátriai osztályokat gyakran nem mentális problémákkal, hanem más neurológiai kórképekkel kezelendő betegekkel terhelik, de a pszichiátriai ellátásra szorulók esetében is jellemzően csak a krízishelyzet rendezésével tudnak foglalkozni, a tényleges megoldással nem.

A krízisterápia a pszichoterápiánál lazább keretek között zajlik, inkább lelki elsősegélynyújtást jelent, ami a szakemberektől nagyobb bevonódást igényel, így az ezt végzőket sokkal inkább fenyegeti a kiégés – osztotta meg a tapasztalatokat gyakorló klinikusként Szilágyi Simon. pszichiáter főorvos. Az MPT vezetőségi tagja a terapeuták fokozott terhelése miatt kiemelte a belső kommunikáció és szupervízió fontosságát. Felhívta a figyelmet az a budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet Krízisintervenciós és Pszichiátriai Osztálya által húsz évvel ezelőtt létrehozott Alapítvány az Öngyilkosság Ellen nevű szervezetre is, amelynek elsődleges célja, hogy segítse az öngyilkosság megelőzését.

Az öngyilkossági veszélyállapot háttértényezője a depresszió, amelyet a negatív jövőkép és a reménytelenség jellemez, ennek gyors felismerését segíti reménytelenség skála, amely a háziorvosi rendelőkben és az elsősegély pontokon is jól alkalmazható – hívta fel a figyelmet Preczel-Forintos Dóra. Beszélt arról is, hogy a krízisállapotban lévők számára hatékony segítséget jelenthet a nyolc hetes problémamegoldó tréning, amely szignifikánsan növelheti az érintettek problémamegoldó képességét. Az MPT tagja úgy vélte, a mentális egészségügyi ellátás elérhetőségét már az alapellátás szintjén biztosítani kellene.

Magyarországon 120 pszichiátriai gondozó látja el a pszichiátriai betegek nagy részét – vázolta a járóbeteg-ellátást Balczár Lajos, aki szerint az öngyilkossági szándék korai felismerése a prevenció kulcseleme, ezért alacsony küszöbű elérést kell biztosítani a páciensek számára. Célzott, bio-pszicho-szociális terápiára van szükség, amelyet teammunkában, képzett pszichológus, szociális munkás bevonásával kell biztosítani, e nélkül elvész a terápia hatékonysága. A betegeket gondozni kell és rendszeresen visszarendelni, ha pedig elmarad, utánamenni, a kezelésébe bevonva a családtagokat is. A mentális betegek stigmatizációja mellett az utóbbi időben megjelent a farmakoterápia stigmatizációja is – hívta fel a figyelmet egy új jelenségre az MPT vezetőségi tagja.

Egy magyar pszichiáter 40 beteget lát el, az ország 9 megyéjében egyáltalán nem érhető el pszichoterápia, összesen 100 gyermekpszichiátriai ágy áll rendelkezésre az intézményekben, ami azt jelenti, hogy a sürgősséggel érkező gyermekeket csak felnőtt osztályon tudják elhelyezni – sorolta a közönség soraiból hozzászóló Oriold Károly. Az öngyilkosságot elkövetők családtagjainak támogatását is felvállaló Lélekben Otthon Alapítvány kuratóriumi tagja elmondta, tapasztalataik szerint a civil társadalom nincsen tisztában a segítségnyújtás lehetőségeivel és mikéntjével, de sok tanár, lelkész sem tudja, mivel foglalkozik egy pszichiáter.

* * *

Ha életuntságot érez, gyakran gondol a halálra vagy öngyilkossági gondolatokkal küszködik, forduljon bizalommal háziorvosához, vagy keressen fel pszichiátert, pszichológust illetve hívja az ingyenes 116-123 telefonszámot. Van segítség!