hirdetés
2024. november. 05., kedd - Imre.

Nemzeti Védőnői Szolgálat – „kicsit” másképp

A többség ugyanott marad, és ugyanazt fogja csinálni – tájékoztatta az Országos Kórházi Főigazgatóság a MedicalOnline-t a védőnői rendszer folyamatban lévő átalakításának részleteiről.

Tízévnyi vajúdást követően megvalósulni látszik az egységes irányítás alá tartozó védőnői hálózat, amelynek ötlete 2013-ban merült fel elsőként, amikor a védőnők mindössze tíz nap alatt 1700 aláírást gyűjtöttek össze annak érdekében, hogy egységes állami fenntartó alá tartozhassanak. 2013-ban Bábiné Szottfried Gabriella, aki jelenleg az OKFŐ népegészségügyért és prevencióért felelős főigazgató-helyettese, miniszteri biztosként járta be az országot, és összeállított egy probléma- és megoldástérképet a védőnők helyzetének rendezésére. Bár akkor ennek nem lett következménye, a kormány 2017-ben ismét napirendre tűzte a szolgálatok államosítását, akkor ugyanis több száz védőnő egyénenként írt levelet a döntéshozóknak, köztük minisztereknek, államtitkároknak és hivatalvezetőknek. A védőnőktől induló kezdeményezések fő mozgatórugója a bérrendezés volt, de egységes szakmai felügyelet és feltételrendszer kialakítását is szorgalmazták az érintettek. Miután a védőnőket 2019 nyarán besorolták a 2017-ben elfogadott szakdolgozói bértábla hatálya alá, már jóval kevesebb szó esett a sokáig Nemzeti Védőnői Szolgálatként emlegetett egységes rendszer kialakításáról. Hogy a háttérben eközben folytatódott a központosítás előkészítése, arra az utalt, hogy 2021-ben Takács Péter jelenlegi egészségügyért felelős államtitkár az OKFŐ főigazgató-helyetteseként arról beszélt, hogy „dolgoznak a kollegiális védőnői mentorrendszer kialakításán”.

Kötelező lesz a szolgálati jogviszony

A kollegiális védőnői mentorrendszer 2021 december végén valósult meg az egységes védőnői szolgálat kialakításának első lépéseként – tájékoztatta a MedicalOnline-t az OKFŐ. Jelenleg 55 városi és megyei kollegiális mentorvédőnő dolgozik a kórházakban, feladatuk az illetékességi területükhöz tartozó védőnők munkájának koordinálása, támogatása és értékelése egységes szakmai standardok alapján.

A második lépés – és erről Bábiné a Magyar Kórházszövetség XXXV. kongresszusán is beszámolt röviden –, hogy idén július 1-jétől a települési önkormányzatok helyett az irányító vármegyei intézmények lesznek a területi védőnők munkáltatói, az iskolavédőnők pedig 2024. január 1-jével tagozódnak be a megyei kórházak alá. Az változás összesen 5063 területi, iskolai és kórházi védőnőt érint majd.

A legmarkánsabb módosítás, hogy védőnői tevékenység kizárólag egészségügyi szolgálati jogviszonyban végezhető majd. Mivel a védőnők jogviszonya az átalakítás nyomán folyamatos marad, annak, aki nem írja alá az új szerződését, nem jár végkielégítés.

Vállalkozói formában 370 területi, és 136 iskolai védőnői szolgálat működik, azonban ilyen formában a jövőben nem működhetnek. Vállalkozóként azok sem alkalmazhatóak, akik nyugdíj után folytatják a védőnői tevékenységet, nekik az OKFŐ ad majd továbbfoglalkoztatási engedélyt. Az új munkaköri leírást az irányító kórház készíti majd el, az OKFŐ Védőnői Szakmai Osztályának mintadokumentuma alapján.

Marad a körzet, marad a feladat

A jelenleg 4042, önkormányzati, intézményi, és egyetemi fenntartású  területi védőnői szolgálatnál dolgozók hamarosan megkapják a működési engedélyük felmondását, ezzel egy időben vehetik kézhez kijelölésüket az új munkahelyükre. Az OKFŐ, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, valamint a Miniszterelnökség közösen benyújtott rendelet módosítási javaslatában a működési engedélyek hivatalból történő megújítását kezdeményezte a könnyebb lebonyolítás érdekében, azaz a tanácsadók működési engedélyét nem kell kérvényezniük a védőnőknek, a működési engedély módosításának költségét pedig a megyei intézmények fizetik. Ugyancsak az új munkáltató feladata a finanszírozási szerződés megkötése a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel.

Védőnői álláshelyek megyénként (forrás: OKFŐ)
Védőnői álláshelyek megyénként (forrás: OKFŐ)

A védőnői körzetek nem változnak, így a kinevezés arra a területi védőnői körzetre vonatkozik majd, ahol az érintett jelenleg is ellátja a feladatát. Ugyanakkor az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény lehetővé teszi a munkáltató számára a kirendelést „egészségügyi közfeladat ellátása érdekében”. Mivel a védőnők a jövőben ennek hatálya alá tartoznak, így ez a passzus rájuk is vonatkozni fog. Számos munkajogi kérdésben egyébként a szolgálati jogviszonyról szóló törvény rendelkezik, így például ha a védőnő a főállása mellett más egészségügyi tevékenységet is végez, ahhoz – ahogyan az orvosoknak és szakdolgozóknak – nekik is az OKFŐ engedélyét kell kérniük.

Az önkormányzatoknak is marad feladatuk

Nem járnak automatikusan a jövőben azok a pótlékok és béren kívüli juttatások, amelyeket az önkormányzatok eddig biztosítottak a védőnőknek. Hogy a jövőben kap-e cafetériát, vagy ruhapénzt a védőnő, arról ugyancsak az új munkáltató dönt majd.

Bár egyes önkormányzatok biztosítottak biciklit a területi védőnőknek a munkavégzéshez, autót, vagy gépjármű fenntartást jellemzően nem fizettek, és ez a jövőben sem változik. Az utazási, parkolási és egyéb költségek térítéséről az irányító intézmény saját hatáskörben, vagy a vonatkozó jogszabályok tükrében rendelkezhet.

Számos más kérdést önkormányzati hatáskörbe rendel az OKFŐ. Ilyen például az is, ha a helyhatóság szolgálati lakást biztosított a védőnőnek. Lapunkhoz is érkezett olyan jelzés, hogy a szolgálat átszervezésének hírére a hivatal máris felmondta a vonatkozó bérleti szerződést. A főigazgatóság álláspontja szerint ilyen esetekben helyben kell megegyezésre jutni. Ugyanakkor az OKFŐ felhívta a figyelmet arra is, hogy az önkormányzatoknak együttműködési kötelezettségük van a védőnői ellátás tekintetében.

A jövőben a megyei intézmény adja ki a szabadságokat és határozza meg a helyettesítések rendjét és annak díjazását, itt döntik el a továbbképzésre rendelkezésre álló napok számát is, a védőnők évenkénti minősítését pedig a vármegyei kollegiális védőnői mentor végzi majd, amelyet a munkáltató hagy jóvá. Az OKFŐ jelezte azt is, hogy a kötelező kamarai tagság díját – ahogy valamennyi szakdolgozó esetében – egységesen átvállalja a védőnőktől.

Nyitott kérdések

Az aggodalmakkal ellentétben az egységes informatikai rendszer bevezetése nem július 1-jén történik meg. Az OKFŐ azt ígéri, hogy az átállást úgy szervezik majd, hogy az lehető legkisebb adminisztrációs terhet jelentse a védőnők számára. A területen dolgozók 80 százaléka jelenleg a Stefánia nyilvántartó rendszert használja, de a paletta itt is meglehetősen heterogén. Országszerte 16 informatikai rendszerben rögzítenek adatokat, 1452 védőnő pedig még mindig papíralapon adminisztrál, így tehát elengedhetetlen az informatikai rendszer egységesítése.

A tanácsadók minimumfeltételeit és működtetését az irányító kórház és az önkormányzatok közösen biztosítsák – javasolja az OKFŐ, ám egyelőre nem született döntés arról sem, hogy a szükséges karbantartások, javítások költségei kit terhelnek, azonban az átadás-átvétel során jelezni kell a működéshez eddig biztosított eszközök költségeit vagy azok hiányát. Nyitott kérdés még az is, hogy megmaradnak-e a helyi vezető védőnők. Mint az OKFŐ arról lapunkat tájékoztatta, „az irányító intézmények munkáltatói feladatellátásával kapcsolatos koncepciók elemzése jelenleg még zajlik”.

Bár számos kérdés merül fel az iskolavédőnőkre vonatkozóan is, ám – mivel az ő átsorolásuk csak jövő januárban várható – az OKFŐ tájékoztatása szerint egyelőre dolgoznak a részleteken, ebben a tárgykörben döntések még nem születtek.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)

Könyveink