Nem volt megfelelő a kézhigiéné a Covid-intenzíveken
A kézhigiéné öt momentumának alkalmazása helyett gyakorlattá vált a dupla vagy tripla gumikesztyű viselés a Covid-ellátás során, pedig ez nem nyújtott nagyobb védelmet a fertőzéssel szemben, ellenben elősegíthette a multirezisztens kórokozók terjedését.
A multirezisztens kórokozók (MRK) okozta kórházi fertőzések száma csökkent 2019-ről 2020-ra, aminek oka az volt, hogy az elektív ellátások felfüggesztése miatt lényegesen kisebb volt a betegforgalom az intézményekben. Minderről Hajdú Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ Infekciókontroll és Kórházi Járványügyi Osztályának szakorvosa beszélt az IME XI. Országos Infekciókontroll és Betegbiztonság Konferenciáján szerdán. A Clostridium difficile (Clostridium difficile infection CDI) és a véráramfertőzések (VÁF, szepszis) incidenciája ugrásszerűen megnőtt. A Covid-járvány nyertese a C. difficile mellett a Gram-negatív multirezisztens kórokozók közül a multirezisztens Acinetobacter baumanii (MACI) lett, ez a két kórokozó abszolút értékben is több megbetegedést okozott, mint egy évvel korábban – foglalta össze a szakember mindazt, amiről korábban már a MedicalOnline is beszámolt a Nemzeti Nosocomiális Survillance Rendszer 2020-as adatai alapján.
A Covid-járvány alatt 32 specifikus, azaz ellátással összefüggő járványt jelentettek a kórházak, ezek közül 12 zajlott Covid-intenzív osztályokon, de a normál intenzív terápiás osztályokon (ITO) is magas volt ezek aránya. A 230 érintett Covid-beteg többsége tünetes fertőzött volt. Mivel a legtöbb nosocomiális járványt nem fedeztek fel, vagy fékeztek meg időben, az érintettek többsége elhunyt. A MACI hét, a MACI és a Meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) egy, a MR Klebsiella pneumoniae hét járványt okozott az intézményekben.
A Covid okozta megnövekedett ellátási teher, a megváltozott munkarend és takarítási rutin, az átirányítások, az intenzív ellátásban nem megfelelően gyakorlott személyzet felborította az ITO-k normális működését. A MRK-k okozta járványokat a lélegezetett betegek hasra fordítása is generálhatta, mert ez a feladat több személy jelenlétét igényli a betegágynál. A szükséges survillance tesztek elmaradtak, hiszen laboratóriumokat leterhelte a PCR-tesztek elvégzése.
A MACI számos okból válhatott dominánssá a Covid-intenzíveken – magyarázta az NNK szakorvosa, megemlítve többek között, hogy a baktérium rendkívül jó környezetei stressztűrő, nanofilmet képez a felületeken, többféle antibiotikum-rezisztens mechanizmussal bír, és a fertőtlenítőszerekkel szemben is magas a tűrőképessége. A covidos betegek kezelése során számos az eszközhasználat, a terápiában pedig a széles spektrumú antibiotikumok alkalmazása, ezek éppen úgy kedveztek a MACI terjedésének, mint a környezeti dekontamináció, a takarítás, illetve a kézhigiénés compiance hiányosságai.
Az ellátó személyzet a kézhigiéné WHO által meghatározott öt momentumának alkalmazásáról – a kéz fertőtlenítése a beteg érintése előtt (1), az aszeptikus beavatkozás előtt (2), váladékkal történő expozíció után (3), a beteg érintése után (4), a beteg környezetének érintése után (5) – áttért a kesztyűhasználatra. Dupla vagy akár tripla kesztyűt húztak kézmosás helyett, és/vagy a védőeszközt fertőtlenítették. Ezt kifejezetten tiltja a protokoll, a járványügyi hatóságok csak extrém védőeszköz hiány esetén javasolják megfontolásra az egyszer használatos kesztyű fertőtlenítését, krízisstartégiaként. Az NNK ajánlása szerint a gumikesztyűket a betegek ellátása, vagy egy-egy ellátási mozzanat között cserélni, a kezet annak felvétele előtt és után fertőtleníteni kell.
Az amerikai és európai járványügyi hatóságok sem ajánlják a dupla kesztyű alkalmazását sem a Covid-gyanús, sem az igazoltan koronavírusos betegek ellátása során, mivel az nem nyújt nagyobb védelmet a fertőzéssel szemben, ellenben gátolja az érzékelést. A vírus a bőrről szappanos vízzel vagy alkoholos kézfertőtlenítővel eltávolítható.
Hiába folyik a csapból is… |
A gumikesztyű hamis biztonságérzetet ad a dolgozóknak, gyakorta elmarad a kézfertőtlenítés a védőeszköz alkalmazása előtt, és a kesztyű protokollnak megfelelő cseréje az egyes sebkezelési munkafolyamatok között is. Minderről Szűcs Tímea, a Dr. Manninger Jenő Baleseti Központ szeptikus osztályának főnővére beszélt a konferencia második napján, csütörtökön előadásában, amelyben az intézetben bevezetett sebkezelési csekklistát mutatta be. Az új gyakorlat bevezetést az indokolta, hogy egy korábbi pontprevalencia vizsgálat rámutatott, az intézetben a nosocomiális infekciók 30 százalékát a sebfertőzések okozzák. A folyamatok megfigyelése során kiderült, hogy a sebkezelés egyes mozzanatai között a dolgozók nem cserélik le a gumikesztyűt, és kevés alkoholos kézfertőtlenítőt használnak annak ellenére, hogy a betegágyaknál, a kórtermek előtt is rendelkezésre állnak a szükséges szerek, és zsebben hordható flakonokat is biztosítanak a kollégáknak. Bár úgy tűnik, hogy „a csapból is a kézhigiéné folyik”, ennek ellenére a gyakorlatban sokszor nem a protokolloknak megfelelően zajlanak a folyamatok – fogalmazott Szűcs Tímea. |