Betegútkutatási programot indított a NEVES
Ne járjon tévúton a magyar beteg
Jól szervezett és definiált betegutakkal mindenki számára egyenlővé válhat az ellátáshoz való hozzáférés és eredményesebb lehet a betegellátás, ám ehhez a páciens együttműködését is el kell nyerni.
Kinek a feladat a betegutak meghatározása? Egyéni vagy populációs szinten kell kialakítani ezeket? Mi alapján kell meghatározni a folyamat egyes lépéseit? Kinek a feladata a betegút megszervezése? Mi az oka, ha a beteg elvész a rendszerben, és hogy lehet betartatni a kijelölt betegutat úgy a pácienssel mint az ellátókkal? Mindezt az NKFIH tématerületi kiválósági programjának keretében vizsgálja a NEVES Egyesület „Betegút kutatás és dashboard kritikus infrastruktúra védelmére járványügyi válsághelyzetben” című projektjében, amelyről a NEVES legutóbbi fórumán számoltak be a munkacsoport tagjai. A kutatás során a pandémia előtti (2010-2019 között) és a koronavírus-járvány időszakának ellátási gyakorlatát vetik majd össze öt területen:
- felnőtt diabéteszes betegek,
- diabéteszes serdülők,
- szívelégtelenségben szenvedők,
- kolorektális daganatos betegek
- emlőtumoros betegek
ellátásának elemzése közfinanszírozott igénybevételi adatok alapján.
A betegút a betegek által igénybe vett ellátási sorozat, amely a valamely panasz esetén igénybe vett első szolgáltatónál tett látogatástól a megoldásig, vagy halálig tart – definiálta a fogalmat Belicza Éva, a NEVES alapítója és programvezetője, hozzátéve, hogy az elemzés célja nem csupán az aktuális helyzet megismerése, hanem az is, hogy javaslatokat tegyenek a döntéshozók számára a helyzet orvoslására.
Jó gyakorlatok, eltérő flexibilitású betegutak Európa-szerte
Ha létezik jól bevált külföldi gyakorlat, az idehaza is jó eredménnyel alkalmazható – ennek tükrében tekintette át a külföldi szakirodalmat Dombrádi Viktor, a program munkatársa, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy nemzetközi szinten prioritást élvez a betegutak javítása, és különösen igaz ez a daganatos betegségek tekintetében.
A betegútért nemcsak az ellátórendszer, hanem maga a páciens is felelős – mutatott rá az a tíz országban végzett kutatás, amely az alapellátás szempontjából értékelte a daganatos betegek betegútjait. A páciensnek fel kell ismernie, hogy fontosak a szűrőprogramok, vagy ha tünetei vannak, időben kell elmennie háziorvosához, akinek viszont időben tovább kell küldenie a betegét a megfelelő vizsgálatokra, hogy mielőbbi diagnózis szülessen és elkezdődhessen a terápia. Azonban nemcsak a lakosság nem megfelelő tudatossága, de a hozzáférés elégtelensége is késlekedést okoz az ellátásban, az előrehaladott daganatos állapot pedig csökkenti a túlélés esélyét.
Onkológiai kártya bevezetésével gyorsították a daganatos betegek útját Lengyelországban, amelynek birtokában a pácienst VIP-betegként kezelik, elsőbbséget élveznek úgy a diagnosztika, mint a konzultáció terén, akár a tvk-túllépésével. A folyamat időgaranciás, ha a határnapokat elmulasztják az ellátás során, a szolgáltató csak a finanszírozás 70 százalékát kaphatja meg. Az út vége a kezelés befejezése, amikor az onkológiai kártya visszajut a háziorvoshoz. Bár a kártya bevezetésének nyomán terápia hamarabb kezdődött, az ezt vizsgáló publikáció rámutatott arra is, hogy kevesebb kártyát adtak ki, mint amit a lengyel lakosság egészségi állapota indokolt, nem volt megfelelő a betegekkel való kommunikáció, és a háziorvosoknál nem volt ösztönző a plusz feladat mellé.
A betegutak (fel)méréséhez szükséges indikátorokat számos vizsgálat során kidolgozták már Európa több országában, ezek itthon is alkalmazhatóak – mondta még a szakértő, és hozzátette azt is, a betegútszervezésbe a gyógyszerészek is bevonhatóak lennének, hiszen nagy számban találkoznak a páciensekkel, és a képzettségük is megvan ahhoz, hogy kompetenciáik bővítése mellett eredményesen lássák el ezt a faladatot. Ezt igazolja több ország napi gyakorlata is.
Dr. BetMen – a gyakorlatban fejlesztett betegirányító
A páciens útja a tünetek megjelenésétől az utógondozásig nyomon követhető a Dr. BetMen digitális megoldással, amelyet mert a Magyar Személyre Szabott Egészségügy Fejlesztéséért Alapítvány (SzEFA) kereteiben működő kutatócsoport fejleszt. A web-applikáció átláthatóvá teszi a betegutak tervezését, nyomon követését a páciens és az egészségügyi dolgozók számára egyaránt, ami eredményesebb diagnózishoz és kezeléshez vezethet. Használatával a betegek és hozzátartozók számára egyértelművé válik, mi mikor és hogyan történik.
Az applikáció fejlesztési folyamatába kezdetektől bevonták a betegeket, a hozzátartozókat, az orvosokat és szakdolgozókat is, így csak olyan fejlesztések történnek, amelyekre valós igény érkezik a résztvevők részéről. A BetMen nem duplikálja, hanem egymáshoz kapcsolja a különféle rendszereket a hazai e-Health ökoszisztémában. A fejlesztés a Bács-Kiskun Vármegyei Kórházban, a mindennapi ellátási gyakorlatot figyelembe véve történik – mutatta be az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térbe (eeszt) is becsatolt, egyedülálló digitális megoldást Bezzegh Péter, az alapítvány munkatársa, aki azt is elmondta, céljuk a betegút alapú működési logika hazai terjesztése, ennek jegyében pedig az év első felében átadják a magyar államnak a BetMen legújabb fejlesztését is.
Könyöklés nélkül jusson ellátáshoz a beteg
Vidéken a szélesebb körű személyes kapcsolatoknak köszönhetően könnyebben koordinálhatóak a betegutak, jobban szervezhetőek a szükséges vizsgálatok, ahol viszont telítettek az előjegyzési listák, ott sokkal nehezebb figyelembe venni a beteg érdekeit – derült ki a fórum kerekasztala mellett.
Az orvosnak és az ápolónak együtt kell működnie a betegút-menedzsmentben – mondta Bednár Andrásné, egy szociális otthon vezető ápolója, ugyanakkor úgy vélte, ha lenne betegút protokoll, azt egy ápoló remekül tudná koordinálni, és a betegek is sokkal tudatosabbak és együttműködőbbek lennének, ha több információhoz jutnának.
Ideális esetben a beteg menedzseli a saját útját, miután a háziorvos elindította azon, viszont amikor bekerül az ellátórendszerbe, akkor már a szolgáltatónak kell átvennie ezt a szerepet – vélekedett Boda Adrienn egy városi egészségközpont munkatársaként.
Az irányító hatóságoknak és az egyéneknek egyaránt szerepe van a betegútszervezésben, de számos más területet érintő problémát is orvosolni kell – mondta a fórum kerekasztal beszélgetésében Safadi Heléna, a NEVES-projekt munkatársa. – A hátrányos helyzetű térségekben megfelelő tömegközlekedés híján sokszor a rendelőbe sem jutnak el a betegek, vagy éppen nincs pénzük a buszjegyre. Sok esetben a területi ellátási kötelezettség nyomán távoli intézménybe irányítják a beteget, miközben a lakóhelyéhez közel is van megfelelő szolgáltató – sorolta a problémákat, amelyek csak felső szinten orvosolhatók.
Szokásjogok és rossz kultúra határozza meg a hazai rendszerben a betegutakat, és hogy ez változzon, ahhoz minden résztvevőnek fel kell ismernie saját szerepét a folyamatban – foglalta össze a fórum végén Belicza Éva, hozzátéve, hogy a kutatási projekt végeredményben azt szolgálja, hogy a betegek könyöklés nélkül férjenek hozzá a számukra szükséges ellátáshoz.