Betárazzák a pátyi központi raktárt – az OKFŐ szerint csak pilot folyik

Pilot zajlik, az alakuló készlet kialakítására a központi költségvetésből kapott forrást az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), a pátyi központi raktár induló készleteinek feltöltése így nem közbeszerzés útján történt – árulta el az OKFŐ gazdasági igazgatója az esemény szakpolitikai fórumán. Szőke Irmát az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára arról kérdezte, milyen szempontok szerint kereste meg az OKFŐ azokat a beszállítókat, akik ajánlatot adhattak azokra a termékkörökre, amelyek abba a központi raktárba kerülhettek, melynek tervével Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség 2024-es őszi konferenciáján állt elő. Rásky László szerint beszállítói körökben az az információ is elterjedt, hogy a kórházakat a fenntartó kötelezte, hogy a pátyi raktárból szerezzék be az eszközöket, ezért felmerül a kérdés, hogy milyen viszonyban van a „pátyi modell” az  érvényben lévő közbeszerzési szabályokkal, illetve mikor válik az normatívává a beszállítók számára.

A „pátyi modell” kormányzati döntés következménye és leképezése, sok tapasztalatunk egyelőre nincs, mert még nem indult el a projekt – magyarázta Szőke Irma, hozzátéve, hogy a próbaüzem tapasztalataira alapozva állítják majd be a folyamatokat, azt követően lesz alapvető elvárás az intézményektől, hogy az OKFŐ raktárából igényeljék majd azokat az eszközöket, amelyek ott rendelkezésre állnak. Azt, hogy mennyi forrást biztosítottak az induló raktárkészletre, illetve hogy milyen termékköröket érintett a vásárlás, nem árulta el az igazgató.

Nem tudok róla, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságon (KEF – a nemzetgazdasági miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerv) keresztül zajló közbeszerzési eljárásokban változás történne – ezt már a Belügyminisztérium egészségügy finanszírozásáért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkára fűzte hozzá a pátyi raktár körül kialakult polémia során. Lengyel László Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) igazgatójának felvetésére reflektált így, aki azt firtatta mi történik a hatályos, KEF-es keretmegállapodásokkal, lesz-e változás a KEF hatásköreiben, illetve, hogy a későbbiekben az OKFŐ közbeszerzésen választja-e ki a beszállítókat a pátyi raktár feltöltésére.

Kórháznevelés és plusz 80 milliárd

Feltett szándékunk lenevelni a kórházakat arról, hogy az év végi konszolidációra várva arra számítsanak, hogy az állam kifizeti az adósságaikat – mondta a MEN-en Lengyel László, aki szerint a szakpolitika célja, hogy olyan szintre hozza a finanszírozást, ami nem kényszeríti a kórházakat a betegellátást hátrányos helyzetbe hozó megszorításokra. Úgy vélte, nagy előrelépést jelentene, ha az amortizációs költségek belekerülnének végre a finanszírozásba – akár külön úton, akár a HBCS_be építve – mert ezzel hosszú távon is fenntarthatóvá válna a rendszer, megoldható lenne az eszközpótlás, és „nem lennénk kitéve az uniós pályázatoknak” – fogalmazott.

Jövőre újabb 80 milliárd forint jelenik meg a rendszerben, az idei, 150 milliárdos dologi kiadásokra szánt összeghez hasonlóan – számolt be a Nemzetgazdasági Minisztériummal kötött egyezségről a helyettes államtitkár, és elárulta azt is, hogy a 2026-ban felhasználható pénz jelentős részét a járóbeteg-szakellátás finanszírozására fordítják majd. – Az idei és a jövő évi többlet egy folyamat része, amely azt a célt szolgálja, hogy szintre tudjuk hozni az egészségügyi ellátás finanszírozást – mondta Lengyel László.

Két szikla között a finanszírozási hajó

Bázis- vagy teljesítményfinanszírozás – e között a két szikla között ring most a hajónk – így fogalmazott a MEN első napján Pásztélyi Zsolt, a ráfordítás adatgyűjtési projekt szakmai vezetője. Míg a pénzügyekért felelős tárca a teljesítményfinanszírozás mellett voksol, a BM – irányítástechnikai okokból – amellett áll ki, hogy a béreket ne építsék be a HBCS-be, és a bázisfinanszírozás felé való eltolódást pártolná.

A munkacsoport, amelynek feladata, a kódkarbantartás, azaz, hogy valós és tényleges költségalapú súlyszámokat rendeljen az egyes kórházi ellátási esetekhez, 2026 nyarán fejezi be a munkát, akkor tesznek javaslatot a súlyszámemelésre, ami leghamarabb jövő novemberben, de inkább 2027-ben jelenthet majd többletbevételt az intézmények számára – vélte Pásztélyi Zsolt. Azonban Lengyel László az egészségpolitikai fórumon már úgy fogalmazott, „majdnem biztos, hogy hamarabb lesz súlyszámemelés” egy-egy adott HBCS esetében, amelyhez már a projekt lezárása előtt is rendelkezik megfelelően nagy merítéssel a munkacsoport.

Lehet több a tolerálható adósság?

Az egészségügyi finanszírozási munkacsoport utolsó ülésén megállapodás született a tolerálható adósságszintről, ha ezt írásba foglalják, minden érintett intézménnyel egyedi módon, személyesen egyeztet majd az OKFŐ – adott titokzatoskodó választ Szőke Irma az eladósodással kapcsolatos kérdésre.

Takács Péter egészségügyi államtitkár a Magyar Kórházszövetség áprilisi kongresszusán jelentette be, hogy az idei, 150 milliárd forintos finanszírozási többlet fedezetet biztosít az adósságok kétharmadára, így idén összágazati szinten 80 milliárd forint lesz a tolerálható eladósodás.

Képalkotó diagnosztika: új finanszírozás is érkezik az államosítással

A felvételek elkészítése és a leletezés szétválik a finanszírozásban, külön soron lesznek elszámolhatók, amit a teleradiológia előretörése is indokol – jelentette be a a helyettes államtitkár csütörtökön, amikor a CT- és MRI-berendezések államosításának következményeiről kérdezték. Rövid és középtávon egyaránt a várólista jelentős csökkenését várják a szolgáltatások átvételétől, gazdaságilag pedig azt, hogy mérséklődik az intézmények adósságállománya.

Szó sem volt biometrikus azonosításról!

Nem arról volt szó, hogy arcfelismerő rendszert vezetünk be, csupán arról, hogy amikor a dolgozó lehúzza a mágneskártyáját belépéskor, készül róla egy – biometrikus azonosításra nem alkalmas! – fotó, amit záros határidőig, például az aktuális havi bér kifizetéséig őrzött volna meg a rendszer – magyarázta a kórházi beléptető rendszerekkel kapcsolatos kérdésre válaszolva Lengyel László. – Ez egy kicsit túlburjánzott, és mindenki biometrikus azonosítást vizionált, miközben a szakmai irányítás elképzelése az volt, hogy a lehúzott kártya online jelenléti ívet eredményezzen – tette hozzá.

Egy világos, kártyás beléptető rendszer kialakítása zajlik, amiről írásban kommunikál az OKFŐ a menedzsmentekkel – fűzte hozzá az OKFŐ gazdasági igazgatója, hozzátéve, hogy komoly modellezés és fejlesztés mentén a jövőben elképzelhető az intézményi állománytábla és a beléptető rendszerek összekapcsolása. Ha valaki belép az intézmény területére, az nem jelenti a munka megkezdését, így önmagában a beléptető rendszer nem képez adatot például a túlmunkára vonatkozóan – szögezte le.

NIS2: nem lesz halasztás – eMedSol: lehet halasztás

Bár az OKFŐ is támogatta, hogy kapjanak halasztást a NIS2 (Network and Information Security Directive 2 – az Európai Unió új, felülvizsgált kibervédelmi szabályozása) auditálási folyamatainak elvégzésére az egészségügyi intézmények, Lengyel László kijelentette, nem a halasztás a megoldás, az OKFŐ dolga pedig az, hogy kidolgozza azokat az egységes irányelveket, amelyek nyomán a szolgáltatók meg tudnak felelni a magas szintű kiberbiztonsági elvárásoknak.

Mint kiderült, az intézményeknek olyan magas szintű kibervédelmet kell rövid idő alatt felépíteniük, amire képtelenek, a nem NIS2 kötelezett beszállítóik felülvizsgálata is rájuk hárul, hiányoznak a végrehajtáshoz szükséges szakemberek és informatikai eszközök is. A jövő év közepéig mindez szinte megvalósíthatatlan – hangzott a hozzászólás, amire a helyettes államtitkár úgy reflektált, „ha az intézmény nem lesz alkalmas a feltételek teljesítésére, felesleges lefuttatni az auditot”, ugyanakkor megjegyezte, hogy „az OKFŐ-nél kellő szakértelemmel rendelkeznek ezen a területen”. Arra kérte az érintetteket, jelezzék, milyen eszközökre és szakemberekre van szükség.

Mintegy negyven intézményről tudni, amelyek még nem álltak át az eMedSol-ra, miközben idén év végén – a törvény erejénél fogva – megszűnik a szerződésük az eddigi informatikai beszállítójukkal – hívta fel a figyelmet a fórumon Király Gyula, a Hospitaly Kft. ügyvezetője, emlékeztetve arra, hogy az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központnak (ESZFK) 2025. december 31-ig kell felállítani az egységes kórházi informatikai rendszert az összes állami fenntartású intézményben. Lengyel László a felvetésre úgy reagált, ha a központ nem tudja teljesíteni az átvételt, akkor módosítani kell a vonatkozó szabályozást, mert az intézmények nem maradhatnak működő informatikai rendszer nélkül.

(A beszámoló folytatódik)