hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.

Ónodiék beindulnak?

Március végére kiderül, hol épül fel az új budapesti kórház, áprilisra átfogó képet kapunk az alapellátás helyzetéről, júniustól szociális ágazati pilot indul, júliusra pedig elkészül az új, kompetenciaalapú minimumrendelet – derült ki a Magyar Kórházszövetség XXVIII. Kongresszusának első szekciójában Siófokon.

Március 31-ig a kormány elé kerül az Egészséges Budapestért Program első jelentése, ekkor derül ki az is, hol épül fel Budán az új szuperkórház – mondta Cserháti Péter, az új budapesti kórházfejlesztés előkészítéséért felelős miniszteri biztos. Amennyiben a kabinet rábólint a tervekre, megvalósíthatósági tanulmányt készítenek október végéig, reményeik szerint év végére kormánydöntés tehet pontot a feladat végére, amely a még az idén megjelenő tervpályázat kiírásával zárulhat. Mint a miniszteri biztos fogalmazott, a főváros ellátás átalakítását Semmelweis Tervben megfogalmazott térségi elvek szerint három centrummal oldanák meg. Az akkori tervek szerint egyébként az észak-pesti centrum a Honvédkórház, míg a dél-pesti a Semmelweis Egyetem bázisán, a Korányi-projekttel megerősítve jött volna létre; a budai központ a Szent János Kórház, a Kútvölgyi Klinikai Tömb, és a Városmajor egységesítésével alakult volna meg.

Április végéig felkeresik a 6500 hazai háziorvosi praxist, és elkészítik az alapellátás teljes infrastruktúra-térképét, a munkaerő mellett a kompetenciákra, felszereltségre és az orvos szakképzettségére vonatkozóan is, erre az Alapellátás-fejlesztési Modellprogram (Svájci-projekt) kínál lehetőséget – mondta Beneda Attila, egészségügyért felelős helyettes államtitkár. A tervek szerint az alapellátáshoz sorolnák a jövőben a foglalkozás-egészségügyet, és a jelenleg a szakellátáshoz tartozó otthonápolási szolgálatokat. Addig azonban ki kell deríteni, hogy pontosan mit csinálnak az üzemorvosok, arról ugyanis nem állnak rendelkezésre adatok, mi történik a rendelőkben, van-e szűrés, továbbküldik-e a betegeket? Hangsúlyozta, hogy a tavaly elfogadott törvény komplex egészként tekint az ellátási szintre, és az oda tartozó szereplőkre, és bár a vonatkozó végrehajtási rendeletek még nem készültek el, ahogyan a jogszabály, úgy ezek is a népegészségügyi megközelítésre fókuszálnak, a szűrésről a megelőzésre és a primer prevencióra helyezve a hangsúlyokat. Jó sorvezető mindebben az alapellátási koncepció, amelynek összefoglalójában már szerepel a TÁMOP 6.2.5.B pályázat módszertana szerint kidolgozott lakosság közeli ellátás víziója is. Beneda Attila elmondta azt is, hogy azokra a TEK nélküli háziorvosokra, akik eddig „nem koptak ki a rendszerből”, továbbra is szükség van, hiszen valós feladatot végeznek.

Hiába remélt némi többletinformációt a háziorvosi praxisoknak járó 10 milliárd forint felhasználásáról az a néhány, az alapellátást képviselő hallgató a kongresszus nyitónapján, Beneda Attila helyettes államtitkár, aki az alapellátás átalakításáról beszélt, még lapunk kérdésére is csak annyit mondott: két héten belül születhet döntés arról, hogy hogyan és mire költhető a praxisonként 130 ezer forint. Ez némi csúszást jelent Ónodi-Szűcs Zoltán korábbi nyilatkozatával szemben, aki egy korábbi konferencián már a múlt hétre ígért döntést arról, miként lehet felhasználni a pénzt.

Június 30-áig elindulnak az első pilotok, amelyek keretében a szociális ágazat átveszi az egészségügytől a hozzá tartozó feladatokat – jelentette be Mészáros János egészségügyért felelős helyettes államtitkár. Első körben ez azoknál a kórházaknál történhet meg, ahol különálló tömbbe tudják telepíteni a szociális feladatokat ellátó egységeket. Fél évvel később mindez megtörténhet ott is, ahol nincs lehetőség a teljes szétválasztásra, azonban a kórház épületén belül egy szárny, vagy osztály leválasztható. Újabb fél év szükséges ahhoz, hogy a szociális ellátásra szoruló betegeket azokban a kórházakban is átvegye a szociális ágazat, ahol az infrastruktúra csak egy-egy kórterem leválasztását teszi lehetővé az aktív osztályokon. Addig azoknak a jogszabályoknak az előkészítése és elfogadása zajlik, amelyek gördülékenyebbé teszik a folyamatokat.

Mint azt Mészáros János lapunknak elmondta, egyelőre egészségügyi szakdolgozók látják majd el ezeken a részlegeken a betegeket, az egészségügyi bértáblában meghatározott fizetésekért. Előadásában célzott arra is, hogy az elkülönített intézményekben a szociális ágazat szabályai szerint folyik majd az ellátás, ahol jól meghatározott, hogy az ellátásokért mennyit fizet az állam, illetve milyen hozzájárulást kell vállalniuk a pácienseknek.

Júliusra elkészülhet az új minimumrendelet, amely mind a személyi, mind a tárgyi feltételekben kompetenciaalapú lesz, és szolgáltatásokhoz rendelik azokat – mondta Szentes Tamás országos tisztifőorvos, aki azt is hozzátette, előadása megtartására engedélyt kért és kapott az egészségügyért felelős államtitkártól. Kifejtette, eddig a struktúra determinálta a szabályozókat, amelyeknek az intézmények nem tudtak megfelelni. Az új rendelet annak szellemében készül, hogy a kompetenciák összerendezése határozza majd meg a struktúrát.

Úgy vélte, hogy a szolgáltatás és működési központú minimumrendelet ellenőrizhető és betartható lesz. Mint azt lapunk kérdésére válaszolva elmondta, személyi és szervezeti egység szintű kompetenciák meghatározásában a szakmák képviselői fontos szerepet játszanak majd. Az OEP-ben már folyik az szolgáltatások kódszintű leképezése, amely nagyon fontos eleme a minimumfeltételeknek, így erről az oldalról van némi kitettsége a rendelet elkészítésének, amellyel júliusra azonban elkészülhet az OTH.

Az egyelőre nem derült ki a kongresszuson, hogy mi történik az egészségügyi ágazat háttérintézményeivel. A kabinet bürokráciacsökkentési terveiről január közepén beszélt először Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter, majd a kormánydöntést február 10-re ígérték. Később két héttel meghosszabbították a döntési határidőt, február 24-re tolva azt, azonban mind a mai napig nem tudni, hogy melyek lesznek a jogutód nélkül megszűnő, illetve feladataikat átadó állami hivatalok. Most úgy tűnik, egyelőre marad a találgatás: lapunknak az egyik háttérintézmény vezetője azt mondta, a napokban március 18-ra módosították a bejelentés határidejét.

A Magyar Kórházszövetség tisztújító közgyűlése szerda esti ülésén a leköszönő elnököt, dr. Velkey Györgyöt, és dr. Ficzere Andreát, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatóját választotta elnökhelyettessé a szervezetet vezető dr. Svébis Mihály mellé.

A Magyar Kórházszövetség 2016. évi Közgyűlésének üzenete

A Magyar Kórházszövetség Közgyűlésének közleménye az Állami Számvevőszék jelentéseiről a kórházak vagyongazdálkodásának ellenőrzésével összefüggésben

 

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)

Kapcsolódó fájlok

hirdetés

Könyveink