Ónodiék beindulnak?

Március 31-ig a kormány elé kerül az Egészséges Budapestért Program első jelentése, ekkor derül ki az is, hol épül fel Budán az új szuperkórház – mondta Cserháti Péter, az új budapesti kórházfejlesztés előkészítéséért felelős miniszteri biztos. Amennyiben a kabinet rábólint a tervekre, megvalósíthatósági tanulmányt készítenek október végéig, reményeik szerint év végére kormánydöntés tehet pontot a feladat végére, amely a még az idén megjelenő tervpályázat kiírásával zárulhat. Mint a miniszteri biztos fogalmazott, a főváros ellátás átalakítását Semmelweis Tervben megfogalmazott térségi elvek szerint három centrummal oldanák meg. Az akkori tervek szerint egyébként az észak-pesti centrum a Honvédkórház, míg a dél-pesti a Semmelweis Egyetem bázisán, a Korányi-projekttel megerősítve jött volna létre; a budai központ a Szent János Kórház, a Kútvölgyi Klinikai Tömb, és a Városmajor egységesítésével alakult volna meg.

Április végéig felkeresik a 6500 hazai háziorvosi praxist, és elkészítik az alapellátás teljes infrastruktúra-térképét, a munkaerő mellett a kompetenciákra, felszereltségre és az orvos szakképzettségére vonatkozóan is, erre az Alapellátás-fejlesztési Modellprogram (Svájci-projekt) kínál lehetőséget – mondta Beneda Attila, egészségügyért felelős helyettes államtitkár. A tervek szerint az alapellátáshoz sorolnák a jövőben a foglalkozás-egészségügyet, és a jelenleg a szakellátáshoz tartozó otthonápolási szolgálatokat. Addig azonban ki kell deríteni, hogy pontosan mit csinálnak az üzemorvosok, arról ugyanis nem állnak rendelkezésre adatok, mi történik a rendelőkben, van-e szűrés, továbbküldik-e a betegeket? Hangsúlyozta, hogy a tavaly elfogadott törvény komplex egészként tekint az ellátási szintre, és az oda tartozó szereplőkre, és bár a vonatkozó végrehajtási rendeletek még nem készültek el, ahogyan a jogszabály, úgy ezek is a népegészségügyi megközelítésre fókuszálnak, a szűrésről a megelőzésre és a primer prevencióra helyezve a hangsúlyokat. Jó sorvezető mindebben az alapellátási koncepció, amelynek összefoglalójában már szerepel a TÁMOP 6.2.5.B pályázat módszertana szerint kidolgozott lakosság közeli ellátás víziója is. Beneda Attila elmondta azt is, hogy azokra a TEK nélküli háziorvosokra, akik eddig „nem koptak ki a rendszerből”, továbbra is szükség van, hiszen valós feladatot végeznek.

Hiába remélt némi többletinformációt a háziorvosi praxisoknak járó 10 milliárd forint felhasználásáról az a néhány, az alapellátást képviselő hallgató a kongresszus nyitónapján, Beneda Attila helyettes államtitkár, aki az alapellátás átalakításáról beszélt, még lapunk kérdésére is csak annyit mondott: két héten belül születhet döntés arról, hogy hogyan és mire költhető a praxisonként 130 ezer forint. Ez némi csúszást jelent Ónodi-Szűcs Zoltán korábbi nyilatkozatával szemben, aki egy korábbi konferencián már a múlt hétre ígért döntést arról, miként lehet felhasználni a pénzt.

Június 30-áig elindulnak az első pilotok, amelyek keretében a szociális ágazat átveszi az egészségügytől a hozzá tartozó feladatokat – jelentette be Mészáros János egészségügyért felelős helyettes államtitkár. Első körben ez azoknál a kórházaknál történhet meg, ahol különálló tömbbe tudják telepíteni a szociális feladatokat ellátó egységeket. Fél évvel később mindez megtörténhet ott is, ahol nincs lehetőség a teljes szétválasztásra, azonban a kórház épületén belül egy szárny, vagy osztály leválasztható. Újabb fél év szükséges ahhoz, hogy a szociális ellátásra szoruló betegeket azokban a kórházakban is átvegye a szociális ágazat, ahol az infrastruktúra csak egy-egy kórterem leválasztását teszi lehetővé az aktív osztályokon. Addig azoknak a jogszabályoknak az előkészítése és elfogadása zajlik, amelyek gördülékenyebbé teszik a folyamatokat.

Mint azt Mészáros János lapunknak elmondta, egyelőre egészségügyi szakdolgozók látják majd el ezeken a részlegeken a betegeket, az egészségügyi bértáblában meghatározott fizetésekért. Előadásában célzott arra is, hogy az elkülönített intézményekben a szociális ágazat szabályai szerint folyik majd az ellátás, ahol jól meghatározott, hogy az ellátásokért mennyit fizet az állam, illetve milyen hozzájárulást kell vállalniuk a pácienseknek.

Júliusra elkészülhet az új minimumrendelet, amely mind a személyi, mind a tárgyi feltételekben kompetenciaalapú lesz, és szolgáltatásokhoz rendelik azokat – mondta Szentes Tamás országos tisztifőorvos, aki azt is hozzátette, előadása megtartására engedélyt kért és kapott az egészségügyért felelős államtitkártól. Kifejtette, eddig a struktúra determinálta a szabályozókat, amelyeknek az intézmények nem tudtak megfelelni. Az új rendelet annak szellemében készül, hogy a kompetenciák összerendezése határozza majd meg a struktúrát.

Úgy vélte, hogy a szolgáltatás és működési központú minimumrendelet ellenőrizhető és betartható lesz. Mint azt lapunk kérdésére válaszolva elmondta, személyi és szervezeti egység szintű kompetenciák meghatározásában a szakmák képviselői fontos szerepet játszanak majd. Az OEP-ben már folyik az szolgáltatások kódszintű leképezése, amely nagyon fontos eleme a minimumfeltételeknek, így erről az oldalról van némi kitettsége a rendelet elkészítésének, amellyel júliusra azonban elkészülhet az OTH.

Az egyelőre nem derült ki a kongresszuson, hogy mi történik az egészségügyi ágazat háttérintézményeivel. A kabinet bürokráciacsökkentési terveiről január közepén beszélt először Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter, majd a kormánydöntést február 10-re ígérték. Később két héttel meghosszabbították a döntési határidőt, február 24-re tolva azt, azonban mind a mai napig nem tudni, hogy melyek lesznek a jogutód nélkül megszűnő, illetve feladataikat átadó állami hivatalok. Most úgy tűnik, egyelőre marad a találgatás: lapunknak az egyik háttérintézmény vezetője azt mondta, a napokban március 18-ra módosították a bejelentés határidejét.

A Magyar Kórházszövetség tisztújító közgyűlése szerda esti ülésén a leköszönő elnököt, dr. Velkey Györgyöt, és dr. Ficzere Andreát, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatóját választotta elnökhelyettessé a szervezetet vezető dr. Svébis Mihály mellé.

A Magyar Kórházszövetség 2016. évi Közgyűlésének üzenete

A Magyar Kórházszövetség Közgyűlésének közleménye az Állami Számvevőszék jelentéseiről a kórházak vagyongazdálkodásának ellenőrzésével összefüggésben