2024. december. 22., vasárnap - Zéno.

Vállalja a kamara a megfenyegetett háziorvosok jogi költségeit

Tömörüljenek pertársaságokba a megfenyegetett háziorvosok, és támadják meg a kormányhivatalok határozatait, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) állja a jogi eljárások költségeit – derült ki a kamara szerdai tájékoztatóján, amelynek keretében a kollégák kérdéseire válaszoltak.

hirdetés

Rendkívüli bejelentéssel kezdődött az a szerdai élő Facebook-esemény, amelynek keretében Kincses Gyula, a MOK elnöke, valamint Álmos Péter, a szervezet alelnöke a kötelező kamarai tagság eltörlése nyomán felmerülő kérdésekre válaszoltak.

Teljesítsék kötelezettségüket, és vállaljanak havonta két alkalommal délután négytől este tízig ügyeletet – hívták fel határozatban a Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint a Győr-Moson-Sopron vármegyei járási hivatalok tisztifőorvosai az érintett háziorvosokat. Az ellenszegülőket 30 ezer forinttól 5 millió forintig terjedő bírsággal és a működési engedélyük visszavonásával fenyegették meg.

A fenyegető levelekben foglalt utasításokat be kell tartani, aki ilyen tisztiorvosi határozatot kapott, annak jogszerű magatartást kell tanúsítania, ugyanakkor a határozatot meg kell támadni, a periratban pedig azonnali jogvédelmet kell kérni az abban foglaltak (kirendelés) alól – hangsúlyozta az elnök. (Az azonnali jogvédelemről a bíróság soron kívül, 15 napon belül dönt, és ha megadja, akkor nem kell teljesíteni a kötelezést a per lezárásáig.)

Szerveződjenek pertársaságokba az érintett orvosok, ezek minden költségét a MOK magára vállalja – ismertette az elnökség szerdai döntését Kincses Gyula. Hasonló intézkedésekre számít egyébként Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében Álmos Péter alelnök, aki azt ígérte, mindenhol segítik a kollégákat, egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az esetleges kedvező bírói döntés, mentesítés, kártérítés kizárólag azokra vonatkozik majd, akik pertársasághoz csatlakoznak.

A kirendelés akkor sem utasítható vissza, ha az érintett orvos nem rendelkezik ügyeleti szerződéssel, vagy ha korábban megtagadta annak aláírását – folytatták a MOK vezetői, továbbra is azt kérve, hogy a nyomásgyakorlás jegyében a háziorvosok ne írják alá az ügyeleti szerződéseket. Arra a felvetésre, hogy miként ügyeljen az, aki nem rendelkezik erre vonatkozó szerződéssel, Álmos Péter azt a Győr-Moson-Sopron vármegyei gyakorlatot említette, miszerint helyben, az ügyeletvezetővel alá kell íratni egy nyilatkozatot, hogy hozzájárul a kolléga ügyeletben való részvételéhez.

Mint ez a rendkívüli súlyú intézkedés is azt mutatja, nem a kamara fenyegeti az orvosokat, hanem a hatóságok és egyes kollegiális vezetők részéről érte súlyos fenyegetés a kollégákat – állapította meg Kincses Gyula, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy minden, az alapellátókat elbizonytalanító lépés komoly károkat okoz az ellátórendszer legfontosabb szegmensében.

A taglétszám adja a kamara erejét

Szerdán délig 22533 tagunk erősítette meg a kamarai tagságát – jelentette be Álmos Péter, felhívva a figyelmet arra is, hogy mintegy tíz nap múlva törölni kell azokat a tagokat a nyilvántartásból, akik addig nem nyilatkoznak tagságuk fenntartásáról. – Látjuk, érzékeljük, hogy a szakellátás centralizációja is elkezdődött, nem tévesztjük szem elől a fekvő- és járóbeteg-szakellátásban dolgozó kollégáink ügyeit sem – tett ígéretet az alelnök. Elmondta azt is, hogy a humánerőforrás hiányos ellátórendszerben a fiatal, szakvizsga előtt álló orvosok a legkiszolgáltatottabbak, ezért a minőségi orvosképzés fenntartása mellett a MOK elkötelezett abban is, hogy kiemelt a jogvédelmet biztosítson a számukra, ezért arra biztatta a fiatalokat, hogy „havonta egy latte áráért” maradjanak a MOK tagjai.

Megszolgáljuk a bizalmat – ígérte Álmos Péter a maradóknak, mindezt Kincses Gyula azzal egészítette ki, hogy szakmai alapon, politikamentesen végzik a kamarai munkát, „de mi csak keretet tudunk adni a kollégák aktivitásának”.

Elvárás volt az erős érdekképviselet

Míg a Covid időszakában a MOK szakmai profilja volt hangsúlyosabb, a kamara elnökségének később azzal kellett szembenéznie, hogy a tagok elsősorban érdekképviseletet igényelnek, a béremeléssel, önként vállalt túlmunkával kapcsolatos visszaélésekkel szemben kellett megvédeni a munkavállalói érdekeket, miközben ez klasszikusan szakszervezeti feladat. A MOK szorosabb együttműködésre törekszik a Magyar Orvosok Szakszervezetével (MOSZ) és a Független Egészségügyi Szakszervezettel (FESZ), ellenben semmilyen kapcsolata nincs a reprezentatív szakszervezetnek mondott, Cser Ágnes vezette EDDSZ-szel.

Nem az Orbán-kormánnyal állunk szemben, hanem a mindenkori kormányok döntéseit helyezzük górcső alá szakmai szempontok szerint, hogy az mennyiben hasznos vagy káros az orvostársadalom számára – szögezte le a kamara elnöke, míg Álmos Péter ugyancsak egy kérdésre válaszolva azt fejtette ki, nem indokolt az elnökség lemondása, mert azt az irányt viszik, amire az országos küldöttgyűlés a tagok képviseletében felhatalmazta őket.

Az eseményen kiderült az is, hogy egészen biztosan lesz tisztújítás idén a MOK-ban, ám erre csak azután kerülhet sor, ha elkészül a szervezet új alapszabálya, amiben kidolgozzák a választás feltételeit. Kincses elmondta még azt is, hogy világszerte általában jellemző a kötelező orvoskamarai tagság, ami egységes etikai szabályozás alá vonja a hivatás gyakorlóit.

Krízist élünk meg, de próbálunk erre lehetőségként tekinteni egy hatékonyabb, áramvonalasabb kamara létrehozására, a költségvetés és a struktúra átszabása egyaránt ezt szolgálja – zárta az alelnök, hozzátéve, a jövőben is terveznek élő beszámolókat a tagság számára,

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!