Abigélnek panaszkodhatnak majd a betegek
Nyilvános betegelégedettségi indikátorokat vezetne be, és újgenerációs betegjogokkal bővítené az egészségügyi törvényt a Magyar Páciensek Kamarája, amely Abigél-projekt néven gyűjti majd a betegek ellátással kapcsolatos visszajelzéseit.
A betegjogi képviseleti rendszer átalakítása nyomán a betegjogi képviselők már csak ritkán érhetőek el az egészségügyi intézményekben, és így csak nehezen jutnak el hozzájuk a betegek – vázolta fel egy a Magyar Orvosi Kamara november végi kongresszusán Nagy Viktor egészségügyi szakjogász, a Magyar Páciensek Kamarájának elnökségi tagja. A 2022-ben alakult szervezet bár egyesületként működik, de több mint betegszervezet. Alapítói azzal a céllal hozták létre, hogy a páciensek érdekeit rendszerszinten tudják érvényesíteni az egészségügyi döntéshozatalban.
Nyilvános betegelégedettségi indikátorrendszer bevezetését szorgalmazzák, amely támogatná az egészségügy minőségügyi értékelését, és indítványozzák azt is, hogy az újgenerációs betegjogok érvényesüljenek az egészségügyi törvényben is. Az újgenerációs betegjogok közé tartoznak például
- a szűrésekhez és preventív ellátásokhoz való hozzáférés joga;
- az innovatív terápiákhoz való hozzáférés joga;
- a beteg idejének tiszteletben tartása.
Bár az ez irányú javaslatukkal megkeresték már az egészségügyi kormányzatot is, ám a törvénymódosítást célzó kérésük mindezidáig válasz nélkül maradt a döntéshozó részéről.
A Magyar Páciensek Kamarája konstruktív ágazati szereplővé szeretne válni, de nem az orvosszakma ellenében működik – hangsúlyozta a szakjogász, kiemelve azt is, hogy a rendszerszintű változásokban érdekeltek, amelyeket a MOK-kal, és az egészségügy területen működő más szervezetekkel és döntéshozókkal együttműködve igyekeznének elérni.
A betegvisszajelzések gyűjtése a célja a kamara Abigél-projektjének – ismertette a már működő és a még bevezetés előtt álló munkaprogramjaikat Nagy Viktor, és elmondta, januárban, az egyik állami fenntartású kórházban jelenik meg elsőként a kamara szobra, alatta egy levelesládával (az ötletet Szabó Magda Abigél című regénye adta), amelybe a betegek ellátással kapcsolatos véleményét gyűjtik majd. – A beérkezett jelzéseket, panaszokat heti-kétheti rendszerességgel dolgozzuk fel, azokat értékelhető formában visszacsatolva az intézménynek is – számolt be a kamara képviselője, és elárulta azt is, hogy országos projekt kialakítására törekszenek annak érdekében, hogy összesítve, de intézményre lebontva is visszajelzést kapjanak a nyújtott ellátásról a betegeket ellátó dolgozók. A kamara pácienselégedettségi kérdőívének befogadására már három kórház is hajlandó, és annak alkalmazására egy magánkórház is nyitottságot mutat – derült ki a beszámolóból.
Több betegedukációs kiadvánnyal is elkészültek már, súlyponti témákat feldolgozva az információs anyagokban. Készült tájékoztató a paciensek számára sürgős kórházi felvétel esetére, az igénybe vehető otthoni (intézményi) eIlátásokról fogyatékosság, krónikus betegség esetén, illetve a Covid-járvány időszakában a kórházi kibocsátásokról. Készítenek kommunikációs guide line-t az orvos-beteg, orvos-hozzátartozó közötti párbeszéd megkönnyítésére, érthetőségére fókuszálva. A páciensek eligazodását segítve górcső alá vennék a betegjogok érvényesülését a magánegészségügyben, illetve az ellátotti jogok érvényre juttatásának kérdéseit a bentlakásos intézményekben.
A kamara számos problémát detektál az ellátórendszerben, amelyek közül Nagy Viktor az egészségügyi szolgáltatások fogyasztói szemléletű igénybevételét emelte ki, megjegyezve, nem vélik jó tendenciának, hogy az ellátásban is megjelent a Black Friday.
| Betegjogok és hivatalok |
| Jogérvényesítési problémák, tájékoztatási hiányosságok, érdeksérelmek – ezek jellemzik ma betegjogi oldalról az egészségügyi ellátást, és a pácienseknek nemigen van már hol panaszkodniuk sem. Bár az 1997-ben elfogadott egészségügyi törvény alapját – akkoriban még Európa-szerte is egyedülálló módon – a betegjogok képezték, a betegek jogainak védelmére hivatott hivatalokat egyre-másra hozták létre, majd számolták fel. A törvényben is nevesített betegjogi képviselők az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) égisze alatt kezdték meg működésüket 2000-ben, majd 2004-ben a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány (BEGYKA) foglalkoztatta őket. A képviselők új munkáltatója 2011 januárjától a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) lett, ám mindössze másfél évig, mert 2012 novemberétől az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) vette át a jogvédelmi feladatokat és a munkatársakat. A szervezetet 2016-ban az ágazatot akkor felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériumába (EMMI) olvasztották, jelenleg pedig a Belügyminisztérium égisze alatt Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) néven működik. Az ezredfordulón 54 betegjogi képviselő kezdte el a pályát, ma mindösszesen 21-en vannak. |
