hirdetés
2024. november. 21., csütörtök - Olivér.

Több pénz híján hatékonyságnövelés – ezzel számolhat az egészségügy

A világgazdasági válság miatt egyelőre nem számíthat jelentős többletbevételre az ágazat, így a hatékonyságnövelés lehet a túlélés kulcsa 2025-ig, ugyanakkor a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) célja, hogy az állami kiadások növelése mellett a közellátásban biztosítsák a gyógyító tevékenységet, hogy a lakosság ne a magánszolgáltatóknál legyen kénytelen megfizetni azt.

A most zajló világgazdasági válságot követően a 2019 előtti szintre áll vissza a gazdaság, a kormány már idén javuló gazdasági teljesítményre számít, és 2025-ben a növekedési szint ismét az európai uniós tagállamok élbolyában lehet a tervezett négy százalékos növekedéssel. Mindezt Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára prognosztizálta a Magyar Kórházszövetség XXXVI. Kongresszusán. A múlt heti eseményen a szakpolitikus visszatekintéssel kezdte előadását, amelyben elmondta, Magyarország 2010 és 2019 között számos, a gazdaság helyzetét meghatározó eredményt ért el – magas foglalkoztatás, rezsivédelem, nyugdíjak reálértéke – amelyeket 2020 után is meg kellett őrizni, amikor a magyar államháztartáson nőtt a Covid okozta nyomás, a gazdaság teljesítménye pedig Európa-szerte csökkent. A pandémia során az egészségügyi kiadások, eszközvásárlások százmilliárdos tételekkel terhelték a kasszát az állam bevételeinek csökkenése mellett. Bár az infláció és a hozamok emelkedése miatt nőttek a kamatkiadások, ennek ellenére kiszorították az orvosi és szakdolgozói béremelést, és tavalya bevételcsökkenés mellett is 90 milliárd forintos keretet biztosítottak az egészségügyi intézmények emelkedő rezsiköltségeire – sorolta a szakpolitikus, hozzátéve, hogy jelentős eredménynek tartja, hogy idén 1300 milliárd forintos az egészségügyi büdzsé, ami a 2010-es részesedés négyszerese.

Hatékonyságot kell növelni az egészségügyi ágazatban is annak érdekében, hogy fegyelmezetten tartani lehessen az államháztartás egyensúlyát – árulta el a pénzügyi tárca elvárását Banai Péter Benő, aki szerint ehhez nem minden esetben szükséges több pénz. Ugyanakkor jelezte, hogy a rendelkezésre álló források felhasználását folyamatosan monitorozzák, a közkiadások növelésére pedig akkor lesz lehetőség, ha a gazdaság növekedése helyreáll – zárta előadását az államtitkár.

Kevesebb pénz, jobb mutatók

Arról, hogy a NEAK mit tesz a hatékonyságnövelés érdekében, már Kiss Zsolt, az állami biztosító főigazgatója beszélt, aki előadása kezdetén jelezte, a NEAK-nak megtakarítási célja nincs, de hatékonyságnövelési igen. Szakpolitikai elvárás az egészségben töltött életévek számának növelése, ám azt nem csak a GDP-arányos költés határozza meg, hiszen az OECD országok sorában nyolc olyan is található, amelyek kevesebbet fordítanak egészségügyi ellátásokra, ugyanakkor mégis jobbak a mortalitási és morbiditási mutatók, mint Magyarországon.

Míg 2019-ben 1095 csípő- és térdprotézis-beültetést végeztek a magánellátásban, 2023-ban 3172 ilyen műtétet fizettek ki a betegek saját zsebből, miközben az állam mintegy 24 ezer ilyen operációt finanszíroz – árulkodnak a Nemzeti Protézisregiszter adatai.

A NEAK arra törekszik, hogy több állami forráshoz jusson az ágazat, és biztosítóként egyáltalán nem híve a magánszogáltatók térnyerésének – hangsúlyozta Kiss Zsolt, kiemelve, hogy a NEAK célja az, hogy a gyógyító tevékenységeket a közellátás keretében vehesse igénybe a lakosság.

Az ellátási struktúrán hozzáférési és fenntartási szempontból is lehet javítani, ugyanakkor a források felhasználásának legrosszabb módja a felhalmozódó adósságok utólagos konszolidációja, ez az összeg sokkal jobban hasznosulna, ha előre beépülne a finanszírozásba.

A mortalitási adatok javításához szükséges a most folyó strukturális átalakítás, amelynek nyomán az alacsonyabb ellátási szintek felé terelik a betegeket, és jelentősen kiterjesztették a szűrési programokat – sorolta, hozzátéve, hogy a hatékonyság növelése érdekében komoly lépéseket tettek a járóbeteg-szakellátásban is, ugyanakkor az alacsonyabb definitív ellátási szintek erősítése során jelentős többletköltségek is jelentkeztek.

Kívánatos lenne, ha a járóbeteg-ellátásban is eljutnánk a 2019-es bázisév teljesítményszintjéhez, mert ezt a tavalyi év második felében még nem sikerült elérni – jegyezte meg Kiss Zsolt, hozzátéve, hogy negyedévente felülvizsgálják és szükség szerint átcsoportosítják a költségvetést, ami viszonylag nagy mozgásteret biztosít. Mag az aktív ellátás teljesítménye tavaly év végére már rendeződött, a krónikus fekvőbeteg-ellátásban, rehabilitációban továbbra is óriási a visszaesés, miközben az ellátási igény meglenne ezekre.

Nem tartható hosszú távon jelenlegi formájában a bértámogatás, amely így nem ösztönöz a racionális munkaerő gazdálkodásra – fejtette ki Kiss Zsolt, aki szerint az lenne a célszerű, ha beépítenék a bértömeget az elszámolási rendszerbe, így több hatékonyságot lehetne feltárni NEAK és intézményi szinten egyaránt.

 

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)

Könyveink