Tüdőrák: korszerűsítésre és bővítésre szorulna a diagnosztikai eszközpark
Az innovatív, célzott terápiák kétharmadát finanszírozottan, harmadát pedig egyedi méltányossági alapon érik el idehaza a tüdőrákos betegek. Bár ennek nyomán markáns fordulat következett be a mortalitásban, ám a korai felismerést és a kezelést alapvetően meghatározó diagnosztikai eszközpark bővítésre szorulna Magyarországon.
A komplex dohányzásellenes intézkedéseknek,a terápiás paletta fejlődésének, valamint a magas kockázatú csoportok szűrésének köszönhetően reális cél, hogy 2030-ra további 30%-kal csökkentsék a hazai tüdőrákos betegek halálozási arányát – hangzott el a Magyar Tüdőgyógyász Társaság (MTT) Onkopulmonológiai Szekciója és az MSD Pharma Hungary Kft. képviselőinek részvételével ma megtartott sajtótájékoztatón. A héten Budapesten megrendezett Közép-európai Tüdőrák Konferencia (CELCC) előtt lezajlott fórumon a szakemberek valós hazai adatokon alapuló – markáns fordulatot jelző – epidemiológiai trendekről számoltak be. Az MSD HUN-CANCER-EPI programjának friss elemzése szerint 2011 és 2019 között a 40–59 évesmagyar férfiak körében a tüdőrák előfordulása mintegy 50%-kal csökkent, miközben a halálozás is évi 10% körüli mérséklődést mutatott.[i] A régiós és globális mintázatokkal is összhangban lévő pozitív trend fenntartása érdekében a szakemberek – többek között – az LDCT-szűrési program országos kiterjesztését, komplex tüdőrák-stratégia elfogadását, valamint az alternatív dohánytermékek elleni fokozott fellépést szorgalmazzák. A „30/30 Program” megvalósítása kapcsán pedig széleskörű szakmai-iparági és betegszervezeti együttműködésre építő Tüdőrák Koalíció létrehozását kezdeményezik.
A tüdőrák világszerte – így Magyarországon is – vezető daganatos megbetegedés; hazánkban évente közel 9.000 új esetet diagnosztizálnak, és csaknem ugyanennyi, 8-9 ezer beteget veszítünk el a betegség következtében.2 A tüdőrákban szenvedők 5 éves életkor-standardizált nettó túlélési arányajelenleg 18,4%[ii], azaz a diagnózist követő öt év elteltével ötből csak egy beteg van életben. A magas halálozási arány egyik fő oka, hogy a betegséget az érintettek több mint felénél előrehaladott stádiumban diagnosztizálják, amikor a daganat már nem műthető.[iii]
Bár a tüdőrák továbbra is vezető helyet foglal el a hazai daganatos megbetegedési statisztikákban, az elmúlt évtizedben jelentős előrelépés látható mind a betegség előfordulásában, mind a halálozási mutatóiban.
Az MSD által feldolgozott NEAK-adatok alapjána középkorú férfiaknál különösen markáns javulást igazoltak az elmúlt évtizedben: mintegy 50%-kal –kb. 1000 diagnózissal – csökkent a tüdőrák éves előfordulása a 40–59 éves férfiak körében.2 Ez a pozitív tendencia hasonló intenzitással folytatódott a 2020-as évek elején is. A kutatók arra is rámutattak, hogy a vizsgált időszakban a tüdőrák és más, a dohányzással összefüggő daganatok (pl. hólyagrák, gégerák) előfordulása nagyobb mértékben csökkent a 40–59 éves középkorú, tehát főként az aktív munkavállalóknál, mint más, a dohányzással nem összefüggő daganatos megbetegedéseké.2Ez a jelentős, előremutató változás is elsősorban a középkorúakat, közülük is a férfiakat érinti, szemben az idősebb, főleg női populációval, ahol a tüdőrák akár még emelkedést is mutatott.
„A valós hazai adatok egyértelművé teszik, hogy a betegség elleni küzdelem – beleértve a dohányzás visszaszorítására tett komplex intézkedéseket – az elmúlt évtized végére a fordulópontjához ért.A 40–59 éves generáció sikertörténete azt bizonyítja, hogy következetes népegészségügyi intézkedésekkelés társadalmi szemléletváltássala daganatok előfordulása csökkenthető, akár egy évtizeden belül is” – mutatott rá dr. Kiss Zoltán, az MSD innovatív gyógyszervállalat adatkutatási vezetője, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense.
A szakértők azt is hangsúlyozták, hogy a korai felismerést támogatószűrőprogramok, a korszerű diagnosztika és a bővülő terápiás paletta egyre több beteg számára biztosít hosszabb túlélést – megtartott életminőség mellett.
„A tüdőrákos betegek túlélése az elmúlt évtizedben a leginkább javuló daganatstatisztikák közé tartozott, ami egyrészt a szűrőprogramoknak, másrészt a diagnosztika és a szakmai irányelvek fejlődésének, valamint az egyre korszerűbb terápiás palettának köszönhető. Az immunterápia és a célzott kezelések bevezetése új perspektívát nyitott a késői stádiumban lévő tüdőrákos betegek ellátásában is: esetükben a hároméves túlélés esélye megduplázódott 2011 és 2019 között” – hangsúlyozta dr. habil. Gálffy GabriellaPhD, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Onkopulmonológiai Szekciójának elnöke, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnökségi tagja.
„A feladatunk az, hogy a korai felismerés és a komplex onkológiai ellátás minden érintett számára elérhető legyen. A szakmai célok ismertek, az eszközök a rendelkezésre állnak: következetes ágazati munkával évről évre életévekben mérhető eredményt érünk el. Ezért ambiciózus, de tartható cél, hogy 2030-ra a betegeink érdekében további 30%-kal csökkentsük a betegség halálozási mutatóit” –fogalmazott dr. habil. Bogos Krisztina PhD,az Egészségügyi Szakmai Kollégium Tüdőgyógyászat Tagozat elnöke, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnökségi tagja.
