Oltási igazolvánnyá alakul a védettségi kártya
A QR-kód módosításával csak az oltottaknak marad érvényes a védettségi igazolványuk, Covid megbetegedésen való átesettség a jövőben nem jogosít a kártya használatára – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón.
A koronavírus omikron variánsának hazai megjelenése nyomán számos, a járványkezeléssel kapcsolatos döntés született a kormány idei első, szerdai ülésén – derült ki a kabinetminiszter 2022. évi első sajtótájékoztatóján.
Február 15-étől oltási igazolvánnyá alakul át a védettségi kártya – jelentette be Gulyás Gergely. – A jövőben a betegségen való átesettség nem jelent védettséget, csak a fél éven belüli alapimmunizálás, illetve a három oltás felvétele. Új kártyák kiadására nincs szükség, a QR-kód módosításával megoldható az érvényesség meghosszabbítása.
Mivel az omikron okozta megbetegedés gyorsabb lefolyású, a karantén-kötelezettséget 7 napra rövidítették le, amelyből tünetmentesen 5 nap után negatív teszttel lehet szabadulni. Az iskolákban 5 napos karantén-kötelezettség lép életbe, amely azonban csak az oltatlan diákokra vonatkozik – folytatta a politikus. Míg a pedagógusoknak megköszönte az eddigi helytállásukat, addig a szülőket arra kérte, oltassák be az 5-11 éves gyermekeket is: az omikron okozta tünetek ellen valamennyi Magyarországon engedélyezett vakcina hatékony védelmet biztosít. Jelenleg 9 millió 292 ezer 805 oltóanyag használható fel Magyarországon (Pfizer, Moderna, Sinopharm, Janssen, AstraZeneca), a lakosság 64 százaléka oltott. A negyedik oltás bevezetését egyelőre nem tervezik, a tudományos vélemények alapján döntenek majd erről, ha szükségessé válik. Kérdésre Gulyás Gergely azt is elárulta, hat hónappal a harmadik oltása felvétele után lehet, hogy felveszi a negyedik oltást.
Kiderült az is, hogy az ingyenes tesztelést azért nem tervezik bevezetni, mert nem akarják, hogy az emberek oltás helyett teszteltessenek. Uniós keretből olcsón vagy akár ingyenesen biztosíthatták volna az utazási korlátozások miatt szükséges koronavírus-teszteket a magyar polgároknak – jelentette be múlt héten Ujhelyi István, az MSZP-Párbeszéd európai parlamenti (EP)képviselője. Erre reflektálva Gulyás Gergely azt mondta, nincs információja arról, hogy lehívtak-e ebből a keretből, ugyanakkor megjegyezte, „országos teszteléshez ez az összeg nem túl sok”. Bár már korábban is felmerült, akkor nem született döntés arról, hogy hatósági árat vezessenek be az antigén gyorstesztekre vonatkozóan, most – újságírói felvetésre – a miniszter megfontolandónak nevezett egy ilyen lépést.
A fertőzések jelentős részét már az enyhébb, felső légúti tüneteket okozó omikron vírusváltozat okozza idehaza, így a kormány a fertőzésszám dinamikus növekedésére számít, ugyanakkor arra is, hogy a kórházi ápolásra szorulók és az elhunytak száma arányaiban elmarad majd az esetszámoktól.
Kórházi kapacitásokkal jól állunk – folytatta a miniszter, és beszámolt arról, hogy a „normál” betegágyak 75 százaléka szabad, jelenleg ezek 25 százalékán Covid-os (261 fő), illetve Covid-gyanús (596 fő) pácienst ápolnak. A most rendelkezésre álló 8546 szabad ágykapacitás szükség esetén tovább növelhető – mondta a kabinetminiszter.
A jóslatokkal legyünk óvatosak – így reagált a politikus újságírói kérdés nyomán Kásler Miklós az emberi erőforrástárca vezetőjének prognózisára, miszerint az ötödik hullám csúcsán naponta 200 koronavírusos beteg halhat majd meg. Gulyás Gergely szerint a kormány azt reméli, kevesebb lesz az elhunytak száma mit harmadik vagy negyedik hullám során.
Az operatív törzs döntéseinek és dokumentumainak titkosítására semmi szükség nem volt Gulyás Gergely álláspontja szerint, mivel azok döntéselőkészítő anyagok, ebből adódóan egyébként sem nyilvánosak.
Mindenkinek ingyenesen jár és rövid időn belül időpontot kap meddőségi kezelésekre – válaszolt újságírói kérdésre a miniszter, hozzátéve, hogy az ehhez szükséges forrás és technikai felszereltség mindenütt adott. Mint fogalmazott, szeget szerűen előfordulhat, hogy hosszabban kell várakozniuk az érintetteknek, ám – a kiemelt kormányzati figyelem nyomán – január 15-étől az Országos Kórházi Főigazgatóság felügyeli ezt a területet, ahol külön főigazgató-helyettes felel érte.
