Készülőben az alapellátási rendeletek
A kollegiális vezetőtől az egészségfejlesztő irodákig
Bár a tavaly elfogadott törvény pozitív jövőképet festett az alapellátóknak, sokan úgy vélekedtek, hogy a jogszabály konkrétumok nélküli, az ördög a hozzá kapcsolódó rendeletekben rejtőzik majd. A Praxismenedzsment ezek állásáról kérdezte Beneda Attila helyettes államtitkárt.
Az első végrehajtási rendeletek a csoportpraxisok, praxisközösségek kialakítási szempontjait, a kollegiális szakmai vezető intézményére vonatkozó részletszabályokat, az egészségfejlesztési irodák (EFI) jogállását és a települési egészségterv részletszabályait tartalmazzák – mondta a PraxisMenedzsmentnek Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkára. A törvény ezeket a szabályokat kormányrendeleti szintre utalja. Előkészítésük jelenleg folyamatban van, mint ahogy a kollegiális vezető feladatait, szerepét szabályozó miniszteri rendelet is – a kérdés tehát egyelőre még nyitott.
Praxisközösség: több beteget lehet ellátni
A praxisközösségek kialakításával sokkal több beteget lehet ellátni, így megvalósulhat a lakóhely közeli ellátás – vélekedett a szakpolitikus, aki szerint az adott lakosságszámra eső orvosszámban közel sem vagyunk annyira lemaradva a fejlettebb nyugati országoktól, mint a szakdolgozói létszám tekintetében. Az államtitkárság középtávú stratégiája, hogy egy orvos mellett akár két-három szakdolgozót is foglalkoztasson a praxis, mert ez hatékonyabbá teszi a betegellátást.
A praxisközösség még nagyobb szakdolgozói létszámot kíván, hiszen sok adminisztratív teendőt, vagy a krónikus betegek gondozását egy jól képzett ápoló is el tudja látni, legyen szó a beteg gyógyszereinek felírásáról, beutalóinak elkészítéséről vagy a rizikószűrésről. Nemcsak az orvosoktól várnák el, hogy definitív ellátást nyújtsanak, hanem azt is célként fogalmazzák meg, hogy a képzett szakdolgozók valódi egészségügyi tevékenységet végezzenek az alapellátásban.
A praxisközösségen belüli kooperációt egyébként nem csak az alapellátási törvényhez kapcsolódó rendeletekkel támogatnák. Előkészítés alatt áll egy uniós forrásokból támogatott alapellátási EKOP-projekt, amellyel a praxisokban dolgozók együttműködését, képzését segítenék. Jó hír az is, hogy decemberben két pályázati felhívás is megjelent – összességében több mint 22 milliárd forint értékben. Az összeget az alapellátás infrastrukturális fejlesztésére lehet fordítani.
Csoportpraxisok: szinergiában dolgozni
Az alapellátási törvény kiinduló filozófiája, hogy komplex egészként tekint az ellátásra, ami azt jelenti, hogy nemcsak a háziorvosok, hanem a házi gyermekorvosok, a fogászati alapellátók, a védőnők, a foglalkozás-egészségügyi, később pedig az otthonápolási szolgálatok is az alapellátás integráns részét képezzék – foglalta össze Beneda Attila. Szakpolitikai célkitűzés, hogy a szakemberek csoportpraxisokba rendeződve, egymás munkáját segítve, szinergiában dolgozzanak. Ennek érdekében a mostaninál pontosabban, rendeletben rögzítenék, hogy a háziorvosi működéshez milyen szakdolgozói jelenlétre van szükség a praxisokban, hiszen ez jelenleg heterogén képet mutat az országban.
Várhatóan csak hosszabb szakmai egyeztetést követően alakítható ki a szakvizsga használatára vonatkozó rendelet és annak finanszírozási keretrendszere – ezt a tervek szerint az idei évben valósítják meg.
Az alapellátási törvény felhatalmazást adott a szakminiszternek arra, hogy kidolgozza egy kedvező kamattámogatású hitelt a praxisvásárlásokhoz, és ahogyan tavaly, úgy ebben az esztendőben is rendelkezésre áll egy 750 millió forintos pályázati keret, amely a praxisváltásokhoz, és a tartósan betöltetlen praxisok betöltéséhez szükséges. Mint Beneda Attila fogalmazott, ezek a hitelek, úgy tűnik, megmozdítják a praxispiacot. Míg az első praxisváltó pályázatnál 40 éves korhatárt kötöttek ki, a legutóbbinál csupán annyi volt az elvárás, hogy az orvos négy-öt évig lássa el a körzetet.
Együttműködés az EFI-kkel
Az alapellátásnak népegészségügyi feladatokat is vállalnia kell annak érdekében, hogy többletforráshoz jusson – fogalmazott korábban Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár. Ezt támogatandó, sokkal szorosabb együttműködésre ösztönöznék az egészségfejlesztési irodákat (EFI) és a háziorvosokat. A praxisokban jelenleg eltérő a szűrőtevékenység, ennek homogenizálásától és az együttműködés erősítésétről azt várnák, hogy a megelőzés is megjelenjen az alapellátásban. Beneda Attila szerint a háziorvosokban van belső motiváció a preventív feladatok elvégzésére és az EFI-kkel való együttműködésre, ám jelenleg túlterheltek. Ezért vagy a munka hatékonyságát kell növelni, vagy anyagi ösztönzőt rendelni az együttműködés serkentésére. Bár ebben nem az operatív munka, mint inkább a koordináció és a szakmai felügyelet a háziorvos feladata.
Az EFI-kről szóló tervezetben egyelőre annyi szerepel, hogy az egészségügyi alapellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóknak javasolniuk kell az EFI-k által nyújtott szolgáltatások igénybevételét azon betegek részére, akik egészségi állapota életmódváltást indokol.
Míg a források elosztásakor az elmúlt években a háziorvosi praxisok kerültek leginkább előtérbe, hiszen a rezsiköltségek fedezésére ezek kaptak havi 130 ezer forintos fix finanszírozást, a jövőben ezen finomítanának, és ösztönzők mentén a fogorvosoknak, az iskolaorvosoknak és a védőnőknek is juttatnának abból a 10 milliárd forintos többletből, amelyet az idei költségvetés az alapellátóknak szán. Az összeg felhasználásról egyelőre nem született végleges döntés.
Mivel az alapellátás a kormány számára is a legfontosabb prioritás, ahogyan az elmúlt években, úgy a következő időszakban is jut többletforrás a praxisoknak, amelyek finanszírozása az elmúlt öt évben több mint 40 százalékkal emelkedett. Ha ehhez hozzáadjuk az idén a területre szánt 10 milliárd forintot, a finanszírozási növekmény közelíti az 50 százalékot. Beneda Attila szerint, ha ez a trend tovább folytatódik, néhány éven belül elérhető, hogy kiegyensúlyozottan működhessenek a praxisközösségek.
