Nem adnak valós képet a kozmetikázott adatok a kórházi fertőzésekről

Az éves jelentés adatai nem validak, így az arra alapozott elemzések hibásak, az ezekre épülő stratégiák tehát működésképtelenek – így jellemezte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Intézet (NNGYK) kórházi fertőzésekről szóló éves jelentéseit az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) Szakellátásfejlesztési és Koordinációs Igazgatóságának szakreferense az IME egészségügyi szaklap 12. alkalommal megrendezett Infekciókontroll és betegbiztonság konferenciájának második, keddi napján. (Az első napról szóló beszámolót ITT olvashatja.)

A kórházak valós infekciókontroll-tevékenységéről a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR-jelentés)  nem ad képet – folytatta Remetehegyi Ildikó, aki saját, kórházi higiénikusi tapasztalatara alapozva úgy fogalmazott, az intézmények az előző évi adatokhoz mérten jelentenek, kikozmetikázott számokkal dolgoznak, hogy az adatok „szépek legyenek”. Ám a rossz adatminőség nem teszi lehetővé, hogy előrelépjünk – jelentette ki az OKFŐ munkatársa.

Az NNSR kötelező modulba a kórházaknak jelenteniük kell a multirezisztens kórokozók (MRK) okozta nosocomiális infekciókat (NI), a Clostridium difficile fertőzéseket (Clostridium difficile infection CDI), és a véráramfertőzéseket (VÁF, szepszis). Kötelezően választható még a sebfertőzés, vagy az ITO/PIC eszközhasználattal összefüggő infekciók jelentése, azonban – mint Remetehegyi Ildikó jelezte – a jelentésből meglehetősen nehéz kibányászni, hogy valójában mi történik az általa fenntartott intézményekben, a nyers adatok nyilvánosan nem, de „házon belül” hozzáférhetőek.

A kórházak 14 százaléka az NNSR-be egyáltalán nem jelent, és olyan is akad, amelyik nullás jelentést ad be – mutatták a nyers adatok, de például 2018-ban összesen 87 intézmény küldött be adatokat, amelyek szerint az ellátók 27 százalékánál nem volt sem specifikus, sem nem specifikus járvány. A 2020-ra vonatkozó NNSR-jelentés alapján pedig úgy tűnt, mintha csak Covid-fertőzések történtek volna az intézményekben.

Ennek nagyon örülnénk, de ez nem igaz! – szögezte le az OKFŐ szakreferense, aki szerint hatósági jogkörben kell fellépni a jelentési fegyelem javítása érdekében. – Nem az OSZIR legyűjtésekből kellene összeállítani a jelentéseket, hanem fel kellene deríteni az NI-ket! – jelentette  ki a szakember, megemlítve azt is, hogy az NNGYK honlapján 2023 szeptemberében csak a 2020-ra vonatkozó adatok érhetőek el.

Bár az alkoholos kézfertőtlenítő fogyásában évről évre javuló tendencia tapasztalható az NNSR-jelentések szerint, azonban a kézhigiéné minőségét nem ellenőrzik, nem tudni, ki és hol fogyasztja el a kézfertőtlenítőt.

A lakosság több mint fele úgy véli, hogy a kórházak tisztasági állapota kritikán aluli, ugyanakkor az állampolgár számára az NNSR jelentés értelmezhetetlen. Intézményi, ellátási formára vonatkozó vagy szakmaspecifikus lebontás nélkül a beteg számára az sem derül ki, hogy milyen eséllyel kap kórházi fertőzést egy adott intézményben. Míg külföldön rangsorolást ad a kórházaknak az NI-kről közzétett adat, idehaza ez idáig csak a Gerincgyógyászati Központ tette nyilvánossá, hogy melyik kórokozó milyen esetszámmal fordult elő.

Miközben közhiteles adatként tekintünk az NNSR-jelentésben foglaltakra, az abban lévő adatok minősége kérdéses, így az erre épített országos IC- illetve antibiotikum-stratégia megfelelősége is megkérdőjelezhető – mondta Remetehegyi Ildikó, hozzátéve, csak akkor mérhetjük fel, milyen eszközökre van szükség a változtatáshoz, ha őszintén tekintünk a problémákra.

Segít majd az új hatóság

Hatékonyabb infekciókontroll ellenőrzéseket ígért Surján Orsolya a helyettes országos tisztifőorvos a konferencián, ahol elmondta azt is, újraindulnak a helyi infekciókontroll bizottságok, amelyeken keresztül nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni a helyi antibiotikum politikára is, visszaszorítva az antimikrobiális rezisztenciát.

Nosocomiális fertőzés „volt van és lesz”, a jövőben ezek számának növekedésével is számolni kell, hiszen egyre több az invazív beavatkozás és a magasabb kockázati csoportba sorolható beteg. Bár idehaza az infekciókontrollal kapcsolatos jogi háttér rendezett, azonban a jogszabályok alkalmazása területén „van még hová fejlődni” – fogalmazott az NNGYK vezető helyettese.  

A nemkívánatos események jelentős része megelőzhető lenne a jogszabályok betartásával és odafigyeléssel, az NNGYK pedig minden segítséget megad a szolgáltatóknak ahhoz, hogy biztonságos ellátást tudjanak nyújtani a betegeknek.

Az új egészségügyi hatóság, az NNGYK létrehozása a teljes egészségügyi ágazatra hatással lesz – mutatta be néhány szóban az NNK és az OGYÉI összevonásával mintegy hat héttel ezelőtt létrehozott háttérintézményt. Mint Surján Orsolya elmondta, az összeolvadás nyomán a hatóság az ellenőrző és engedélyező szerepkörben is hatékonyabban tud majd fellépni, a megelőzésre és prevencióra pedig szélesebb fókuszban képesek kitekinteni. Megemlítette azt is, hogy a jogelőd intézmények fúziója megkönnyíti a gyógyszerhiányok kezelését, így a jövőben kivédhető lesz, hogy olyanok jussanak hiánnyal érintett készítményekhez, akiknek arra nem feltétlenül van szüksége.

Így teszik hatékonyabbá a háziorvosi ellátást

Az alapellátás egészségpolitikai perspektíváját vázolta fel a konferencián Végvári Tamás, az OKFŐ alapellátási főigazgatóságának vezetője, kiemelve, hogy az átalakítás fókuszában a lakóhely közeli ellátás áll. Bár az állami szerepvállalás növelésére törekszenek,  „a praxisjog megőrzése nagy érték”, egyelőre önkormányzati  hatáskörben marad a háziorvosi ellátás.

A reform az alapellátási ügyeleti rendszer átalakításával indult, amelynek célja az egységes minőség és a homogén struktúra kialakítása, amely 2024. február 29-éig befejeződik. A következő nagy lépés a tartósan betöltetlenekben praxisok kezelésének átvétele. Az ezt lehetővé tévő miniszterui rendelet társadalmi vitája már lezajlott, amint a Magyar Közlönyben megjelenik a szabályozás, elkezdődhet a munka.

Már megtörtént a csoportpraxis és a praxisközösség fogalmának összeolvasztása, a jövőben praxisközösségek, és különösen a kollegiális praxisközösségek alkalmasak lesznek arra, hogy járási szinten szakellátási feladatokat is biztosítsanak a lakosság számára. Egyelőre csak a bértámogatás ösztönöz a praxisközösségek létrehozására, eddig a praxisok 49,5 százaléka, összesen 7027 háziorvos tömörült praxisközösségbe, amelyek már 902349 praxisközösségi feladatot végeztek el. Az ellátás monitorozásáról szólva Végvári Tamás elmondta, hogy 90 százalék feletti a jelentési fegyelem, de a medikai szoftverek bővítése várható, így többek között a törzskartonok beépítése is megtörténik majd.

Január 1-jével hatályba lép az új háziorvosi hatásköri lista – ígérte a főigazgatóság vezetője, és beszélt arról is, elsőként a hipertónia, az obezitás és a mentális betegségek ellátásában bővítik a kompetenciákat a felnőtteket és gyermekeket ellátóknál, előbbieknél a COPD utóbbiaknál pedig az asztma ellátására tartalmaz még licence képzést a tervezet. A kompetenciabővítés érinti majd a gyógyszerfelírást és a beutalásokat is, a CT- és MR-beutalás lehetőségét akár már most is meg lehetne adni a háziorvosoknak – mondta a vezető, hozzátéve, hogy a gyógyszerfelírási kompetenciák bővítéséhez sem minden esetben szükséges licence.

A háziorvosi és házi gyermekorvosi körzetek 10,4 százaléka tartósan betöltetlen, legrosszabb helyzetben Nógrád megye van, ahol ez az arány 24 százalékos – folytatta az alapellátásárt felelős vezető, jelezve, hogy a körzethatárok várható módosítása a méretgazdaságosság elvén működik majd. A körzetalakítási eljárást hivatalból kell elindítani ott, ahol a felnőtteket ellátó, vagy vegyes körzethez 1200, a gyermekeket ellátó praxishoz pedig 600 főnél kevesebb páciens tartozik. Amennyiben ez praxisjoggal rendelkező körzeteket is érint, az akár 20-25 millió forintos kártérítési kötelezettséget is vonhat maga után. Előfordulhatnak kivételek, az elsődleges szempont ugyanis az ellátásbiztonság. Végvári Tamás szerint a beavatkozás nyomán javul az alapellátás hatékonysága, mert egy háziorvosi körzet fenntartása több pénz jut majd, de kevesebb szakember szükséges a működtetéshez. Az ország területe 128 lakóhely közeli, de fenntartható körzetre osztható.

Az átalakításokhoz szükséges forrásokat az Európai Unió Helyreállítási Alapjából (RRF) biztosítanák, ám Végvári Tamás hangsúlyozta, a kormány határozottan azt üzente, ha nem érkezne meg ez a pénz, akkor is lesz alapellátási reform, amelynek célja a fenntartható, lakóhely közelében elérhető, összehangolt tevékenység kialakítása, a krónikus betegségek hatékony gondozásának biztosítása.