Akik sosem kapták meg az ígért béremelést

A kórházakban és szakrendelőkben dolgozó nővérek fizetését sikerült rendezni a kollektív szerződésbe foglalt szakdolgozói bértáblával (bár a minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt 30 milliárd forintos korrekcióra lenne szükség), az alapellátásban senki nem kapott ágazati béremelést. Az egészségügyi bértábla hatálya nem terjed ki közel 8000 körzeti ápolóra, 5000 védőnőre, 3000 fogászati szakasszisztensre, 2500 foglalkozás-egészségügyi szakápolóra, továbbá az ügyeleten és az otthoni szakápolásban dolgozó szakápolókra, azaz a szakdolgozók egyötödére.

Az alapellátó praxisok 2016-ban csak abban az esetben kapják meg a havonta 130 ezer forintos finanszírozási többletet, ha bemutatják a szakdolgozók munkaszerződését, és az megfelel az aktuális bértáblának. A többletet arra kell fordítaniuk, hogy rendezzék a fizetéseket – mondta 2015. március 21-én Zombor Gábor akkori egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) nagygyűlésén (a videóban az ígéret 2:16.50-től hangzik el). Mindezt Zombor megerősítette egy hónappal később, a Magyar Kórházszövetség éves kongresszusán is. A következő év februárjában Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára kecsegtette reménnyel az alapellátásban foglalkoztatott szakápolókat, amikor azt mondta, 2016-ban az asszisztensek bérét hivatott fedezni a háziorvosoknak jutó 10 milliárd forintos támogatás. Mindebből azóta sem lett semmi, a szakdolgozói kamaránál pedig minden alkalommal, amikor újabb bejelentés érkezik, hogy ismét emelik a praxisok finanszírozását, megsokasodnak a panaszos levelek a körzetekben dolgozó ápolóktól.

Elhagyják a praxisokat

A háziorvosi praxisokban nagyon gyenge a munkavállaló érdekérvényesítő képessége, és mivel szétszórtan dolgoznak a településeken, a kollektíva erejére sem nagyon számíthatnak a körzeti ápolók – mondja dr. Hirdi Henriett, a MESZK alapellátásért felelős alelnöke, és hozzáteszi azt is: mostanában már a háziorvosok is megkeresik a kamarát, kérve, segítsenek szakápolót találni a praxisukba. Ugyanis az állami kórházakban, rendelőkben adott béremelés arra sarkallja az asszisztenseket, hogy inkább a járó-, vagy a fekvőbeteg ellátásban helyezkedjenek el. Az évek óta emlegetett minőségi megújulás, az alapellátási rendszer megerősítése ugyanakkor a magasan képzett, megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkező ápolók nélkül megvalósíthatatlan lesz – teszi hozzá az alelnök.

Az otthonápolásban, fogászati ellátásban, körzetekben dolgozó asszisztensek és a védőnők szinte kivétel nélkül az egészségügyi bértábla hatálya alá szeretnének tartozni. A MESZK-nek 2014-ben sikerült elérnie, hogy a körzeti ápolóknál jogszabályi garanciával bevezessék a szakdolgozói kiegészítő díjazását.  Mint az a hivatásrend korábbi, országos felméréseiből kitűnik, ezt most már a körzeti ápolók 80 százaléka megkapja, azonban 20 százalékuknak a mai napig nem fizeti ki az orvos, pedig kötelező lenne. Ugyanakkor a szakdolgozók továbbra sem részesülnek a háziorvosi szolgáltatóknak nyújtott finanszírozási többletekből – mondja Hirdi Henriett.

Beszámol arról is, hogy az államtitkárságnál szerették volna elérni, hogy az ismételt rezsitámogatásból emeljék 50 ezer forintra a szakdolgozói kiegészítő díjazást – hiszen a praxisok immár havi 390 ezer forinttal magasabb finanszírozást kapnak – de hiába reménykedtek az utolsó pillanatig, ez a passzus végül nem került be a vonatkozó rendeletbe. Ellenben a nemrég bekövetkezett jogszabályváltozások alapján 2017 novemberétől a védőnők illetményében is megjelenik egy úgynevezett „védőnői kiegészítő pótlék”, melynek összege havi 33 ezer forint – említi meg az alelnök. Ám nagy valószínűséggel ez döntően annak az akciónak köszönhető, amelynek keretében ezer védőnőtől kaptak levelet a kormány tagjai.

A 2018-ban 180 ezer forintra emelkedő garantált bérminimum a kiegészítő díjazással együtt némi többletet jelenthet az alapellátásban dolgozóknak, ugyanakkor így sem érik majd el a szakdolgozói bértáblában meghatározott fizetési határokat. Ez leginkább azoknál okoz majd bérfeszültséget, akik már több évtizede dolgoznak a szakmában. Ugyanis míg a bértábla az iskolai végzettség mellett figyelembe veszi a pályán töltött időt, ugyanez a praxisnővéreknél egyáltalán nem mutatkozik meg a fizetésekben.

Életpályamodell volt, nincs

Ugyancsak a már említett nagygyűlésen hangzott el az az ígéret, miszerint az ágazat vezetése utasítást kapott a miniszterelnöktől, hogy indítsák el az életpályamodell kialakítását. Zombor azt ígérte: „az elkövetkező néhány hétben elindul a munka, 2016-tól várható ennek a bevezetése”.  A 2015. augusztusában kihirdetett egészségügyi alapellátásról szóló törvény preambulumában foglaltak is kiemelt célkitűzésként határozták meg az egészségügyi alapellátásban dolgozók életpályamodelljének kidolgozását. Akkor azonban még senki nem tudta, hogy alig pár hónappal később új államtitkár érkezik a tárcához. Az orvos-egészségügyi menedzser Ónodi-Szűcs Zoltán álláspontja az volt, hogy a sokfelé tagolt gyógyításban nem lehet életpályamodellt bevezetni, csak ágazati szerződésre lát lehetőséget. Így a MESZK tagjai hiába várták, az alapellátási törvényhez kapcsolódóan nem jelent meg olyan végrehajtási rendelet, vagy konkrét munkaanyag, amely az alapellátásban lévő egészségügyi szakdolgozók pályán maradását segítené elő, vagy épp a fiatalabbakat ösztönözné, hogy ezen a területen helyezkedjenek el. A szakmai kamarák is más véleményen voltak. Korábban a MESZK elnöke, dr. Balogh Zoltán is úgy nyilatkozott, nem adták fel azt az elvárásukat, hogy a kormány kidolgozza az egészségügyiek életpályamodelljét, ám addig is a még mindig folyamatban lévő sztrájktárgyalásokon igyekeznek eredményeket elérni. Így volt ez egészen július közepéig, amikor is a MESZK a kollektív szerződés legutóbbi tárgyalási fordulója előtt jelezte: távol marad az egyeztetéstől, szerintük ugyanis a tárgyalásokon elhangzottaknak hónapok óta nincs foganatjuk.