Némaságban zajlik az egészségügy reformja

A korábbi évek tapasztalataitól eltérően ezúttal nem „lógtak a csilláron is” hallgatók a Magyar Kórházszövetség XXXV. kongresszusát záró szakmapolitikai fórumon, és bár a döntéshozók rövid előadásokkal hagytak nagyobb teret a kérdéseknek, azok annak ellenére nem záporoztak a pulpituson ülők felé, hogy elvileg éppen reform zajlik az ágazatban, ezért úgy tűnt, a résztvevők tétlenül szemlélik, ahogy kiszervezik alóluk az egészségügyet.

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár rövid nyitóbeszédében hangsúlyozta, a jövőben is fent kívánja tartani a párbeszédet az ágazati szakmai- és érdekképviseletekkel, bár ez a párbeszéd nem mindig konfliktusmentes, ám a közös cél végül az, hogy az ellátórendszer középpontjában lévő beteg jobb helyzetbe kerüljön, mint korábban volt.

Az alapellátás finanszírozásában már zajlanak a változások, most kerül sorra a sürgősségi ellátás fix díjának, finanszírozásának és feltételrendszerének felülvizsgálata – számolt be az államtitkár, megemlítve példaként azt is, olyan HBCS bevezetésén is dolgoznak, amely lehetővé teszi, hogy a krónikus belgyógyászati osztályon anélkül lehessen kezelni a tüdőgyulladást, hogy a beteget át kellene helyezni az aktív ellátásba.

Az értékalapú, minőségi ellátást ösztönző finanszírozási rendszer bevezetését már 2019-re tervezte a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), amit ugyan visszavetett a koronavírus-járvány, de most elkezdődhetett a megvalósítás – fogalmazott rövid összefoglalójában az alapkezelő főigazgatója, Kiss Zsolt. – A minőségi ellátás indikátorai közül már vizsgálják az intézményekben a szövődmények arányát, a második körben a halálozási arányokat veszik majd górcső alá.

Az ellátók számára nagy traumát jelentett, hogy a február 1-jével hirtelen kellett visszaállni a teljesítményelszámolásra, de „egészségbiztosítóként számunkra kiemelten fontos, hogy az elmúlt két év elmaradt ellátásait biztosítani tudják” – jelentette ki. A merev tvk-rendszer helyett rugalmas keretrendszerben indult el az új finanszírozási rend, és bár egyetlen hónap adataiból még nem lehet mélyreható tanulságokat levonni, de folyamatos lesz a tényleges betegellátási tevékenység monitorozása, hogy azt le tudják követni a finanszírozással.

Az értékalapú finanszírozási rendszer felépítésének jegyében már futnak olyan pilotok, amelyek a kötegelt finanszírozás mentén nemcsak az ellátási eseményt, hanem az ellátási folyamatban elvégzett minőségi munkát is díjazzák. Az informatikai fejlesztések lehetővé teszik az online realtime rendszerek munkába állítását például a várólisták vagy a PET CT vizsgálatok nyomon követésére.

Várólista, kódkarbantartás

Az elmúlt években 56 milliárd forintot költöttek el célzottan a műtéti várólisták ledolgozására, ám a pandémia eliminálta az eredményeket, a NEAK főigazgatója szerint az újabb várólista program nyomán akár már az év végére ledolgozhatók a felhalmozódott elmaradások. Mindezt később Takács Péter azzal egészítette ki, hogy szerinte a várólisták csökkentésén eleve nagyot fog lendíteni, hogy a finanszírozás is a teljesítményt ösztönözi a jövőben.

Május 15-ével Kovács Gábor, korábbi elnök vezetésével újraindul a kódkarbantartó munkabizottság, transzparens rendszer kialakítására törekszenek a szakmai, intézményi javaslatok tekintetében – ígérte Kiss Zsolt, hozzátéve, hogy ennek a munkának nagy jelentősége lesz a következő időszakban. Nemcsak a kódok felülvizsgálata, hanem tényleges költségfelmérés is szükséges, ám ennek nyomán tisztán látható lesz, hogy az egyes tevékenyégnek mennyi a tényleges ráfordítása. A már zajló kódkarbantartási folyamatok nyomán akár már ebben az évben megjelenhetnek ezek eredményei a mindennapi gyakorlatban is.

A NEAK komplett javaslatcsomagot küldött véleményezésre az Egészségügyi Szakmai Kollégium tagozatainak arról, hogy az átlagfinanszírozás időszakában összegyűjtött tapasztalatok alapján mely területeken lehet szükséges a normatív napok számának csökkentésére, adataik szerint egyes ellátások esetén ezek megfelezése is indokolt lehet. A kollégiumok véleménye azonban döntő lesz a végleges számok tekintetében, ugyanis alulkezelésre nem szabad ösztönözni az ellátókat.

Túlbecsült támogatások, változó ösztöndíjak

Országosan mindössze 9,3 milliárd forinttal támogatják a rendelők működését az önkormányzatok, a valós gazdálkodási és betegforgalmi adatok alapján nagyot tévedtek a 30-40 milliárdos működési támogatást becslő szakértők  – válaszolt az önálló járóbeteg-szakellátók államosításával kapcsolatos kérdésre Takács Péter. Mint mondta, a kisebb adóerővel rendelkező helyhatóságok szívesen adják állami gondoskodásba intézményeiket. Az erről szóló rendeletcsomagot április végéig terjesztik a kormány elé, döntés csak ezt követően várható.

A 100 ágyra jutó orvos és szakdolgozói létszám az egyetemi klinikákon háromszor annyi, mint a városi kórházakban, amin változtatni kell – fejtette ki egy újabb kérdésre adott válaszában az államtitkár, hozzáfűzve, hogy újragondolják a rezidensi ösztöndíjak rendszerét, egyrészt mert már értéket vesztette a 2012-ben még motiválónak számító 100 ezer forintos összeg, másrészt azzal a hiányszakmák és a perifériás, munkaerőhiánnyal küszködő területek, régiók felé terelnék inkább a fiatal orvosokat.

Mindent tudnak a védőnők

Van, amikor a változás nélküli helyzet rosszabb, mint a változtatás – biztatta néhány mondatban a közönséget Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) főigazgató helyettese, hozzátéve, igyekeznek majd orvosolni az átalakítás okozta sérelmeket.

Az OKFŐ képviselője egyébként nem kapott kérdést a jelenlévőktől, egy, a védőnői szolgálatok átszervezését firtató felvetéssel kapcsolatban, amelyet az államtitkár utalt hozzá, azt mondta, a területen dolgozók a kollegiális mentorrendszeren keresztül mindenről folyamatos tájékoztatást kapnak, és a megyei kórházak vezetői is tudják már a szolgálatok átvételével kapcsolatos teendőiket.

(A védőnői hálózat átalakításáról bővebb beszámolót adott az MKSZ-kongresszuson a területért felelős Bábiné Szottfried Gabriella, amit itt olvashatnak. A Szerk.)

Müller Cecília adminisztrációról, kőbaltás módszerekről és kézhigiénéről

Az adminisztrációs jelentési kötelezettség nyűg, de ahhoz, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ gyorsan tudjon reagálni a kihívásokra, szinte valós idejű, teljes körű információkra van szükség – mondta összefoglalójában Müller Cecília országos tisztifőorvos, aki azzal kezdte: a nemszeretem kérdésekről fog szólni.

Informatikai szempontból egyelőre kőbaltás módszerekkel dolgoznak, de arra törekszenek, hogy az egyes rendszerek, így az alapellátásban használt OSZIR az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térrel (eeszt) összekötve működjön, ne kelljen külön felületen kezelni a fertőzőbetegség-jelentő alrendszert a háziorvosoknak. Hasonlóan járnának el a Nemzeti Nosocomiális Survillance Rendszerrel is.  

A nemzetközi minimumot sem éri el az alkoholos kézfertőtlenítő-fogyás idehaza (20 liter/1000 ápolási nap) – vetett fel másik témát a tisztifőorvos, aki arra hívta fel a figyelmet, nem a kórházhigiénikusok egyszemélyes feladata a kézhigiénés compliance, annak eredményességéhez a menedzsmenteknek is hozzá kell járulniuk. Az OECD adataiból pedig az is kiderül, hogy 0,7 euro/fő megtakarítást hozhat a megfelelő kézhigiéné, ami a becslések szerint 2,5 milliárd forint nyereséget jelenthetne a hazai intézmények számára.

A tisztifőorvoshoz nem volt kérdésük a jelenlévőknek.