Decembertől csatlakozhatnak, 2017 őszétől kötelező a közös tér használata - 1. rész

Az EESZT felhő alapú, nagy megbízhatóságú informatikai struktúra, egységes kommunikációs tér az ágazat számára, amelybe idén június 1-jétől kell adatokat szolgáltatni az ellátóknak – közölte Szabó Bálint, az EESZT projekt szakmai vezetője. A szolgáltatási tér működésére vonatkozó törvényt decemberben fogadták el, az üzemelésnek keretet adó miniszteri rendeletet várhatóan még ebben a hónapban közlik. További öt jogszabály és rendelet vár módosításra, hogy az EESZT törvényileg is megalapozottan működhessen.

Mint arról korábban lapunkban már beszámoltunk, január óta nyolc intézmény teszteli az EESZT-t, ez év végétől minden intézmény – alap- és szakellátók, kórházak, gyógyszertárak – csatlakozhat a szolgáltatáshoz, amely rendelkezik a szükséges informatikai infrastruktúrával, 2017. szeptember 29-ével viszont valamennyi közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónak kötelezően használnia kell a rendszert. A magánszolgáltatók csatlakozása 2018. január 1-jével várható. Szabó Bálint hangsúlyozta, a csatlakozásnak minimális szoftverfejlesztési követelményei vannak, de új számítógépes programokat nem kell bevezetni, a meglévő, bevált csatornákat megtartanák, viszont a szoftvereket akkreditáltatni kell a kapcsolódáshoz. Az EESZT belakása még csak most következik, a használat közben felmerülő igények mentén még módosítható a rendszer.

Minden érintett szolgáltató és az EESZT-hez csatlakozó személy elsődleges funkciója az adatbetöltés, azonban éppen ennek haszna lesz az adatokhoz való hozzáférés is – mondta a szakember. Mivel a felhő alapú struktúrában szenzitív adatokat tárolnak, így a legmagasabb, 5. fokozatú biztonsági besorolást kapta a rendszer. Az állampolgár adatainak biztonságát a digitális önrendelkezés (DÖR) adja, az egyén az ügyfélkapun keresztül maga határozhatja meg, mely adataihoz nem férhet hozzá egy adott intézmény, osztály, vagy orvos. Az EESZT-ben tárolt betegadatokhoz az orvosok kóddal és hardver-tokenekkel férnek hozzá, és mivel a rendszer fejlesztését beérte az elektronikus személyazonosító igazolvány, így annak használatára is lehetőség lesz; ám éppen emiatt a fejlesztés miatt csúszik fél évet a kötelező csatlakozás időpontja.

Adatalapú ellátásszervezés

Az infotechnológia nem csak az orvoslást, az adatok gyűjtését és tárolását is átalakítja; Imre László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) egészségpolitikai osztályának vezetője arra emlékeztetett, hogy a szakellátásokról 1993, a teljesítményarányos finanszírozás bevezetése óta gyűlnek az adatok. A Big Data felé mozgó adatbázisba évente kétmillió fekvőbeteg-ellátási és ehhez kapcsolódó ápolási eseményről, diagnózisokról, járóbeteg megjelenésekről gyűjtik az adatokat, kiegészülve például a lakhelyadatokkal. Az elmúlt évtizedekben az adatgyűjtés technológiája változott, míg kezdetben a kórházakban számítógépen gyűjtötték az információkat, amelyeket flopyn, postai úton juttattak el az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz (OEP), mára az elektronikusan gyűjtött és nyilvántartott adatok feldolgozása is könnyebbé vált, ezek összekapcsolásával pedig a döntéshozatalt megelőző modellezésre, szimulációra is lehetőség nyílik, ami az ellátásszervezésben nyitott új utakat.

Egyesített meddő adatok

Az informatika és az okos eszközök nem válthatják ki a szakembereket, az infotechnológia támogathatja, de nem automatizálhatja a gyógyítást – szögezte le Divinyi Zsombor, az ÁEEK központi tervezési és projekt-végrehajtási főosztályvezetője. Az e-egészségügyi infrastruktúra lényegi részeit 2015-re felállították, ennek központi magja az EESZT, amely csak akkor működhet hatékonyan, és teheti jobbá a betegellátást, ha a fekvő-, szak-, alap- és gyógyszerellátók megosztják egymás között az információkat. Valamennyi szereplőnek megfelelően kell használnia a rendszert, ugyanakkor fontos, hogy az adatok is oda kerüljenek, ahol a legmegfelelőbben hasznosíthatóak. Bár a 25 éve gyűlő adatok sokasága egyelőre még nem került fel a felhőalapú struktúrába, és bár a feltöltés folyamatos, sok esetben az elektronikusan gyűjtött információk is fragmentáltan lelhetőek fel, önmagukban ezek meddő adatok. Ezek egységesítésére nyújtanak megoldást az e-Health fejlesztések.

Ha megfelelő mennyiségű, validált adatokon alapuló információhoz jutnak az ellátás szereplői, az a bizalmat erősítheti az egészségügyben – vélekedett Divinyi Zsombor, és kapcsolódva Imre László előadásához, hozzátette azt is, hogy például a kórházi jelentésekből származó naprakész adatok makroszintű elemzése lehetőséget ad a tényalapú döntéshozatalra. Az e-egészségügyi fejlesztések fókuszában az állampolgár segítése, támogatása állt, hogy a beteg a megfelelő szinten, a legmegfelelőbb ellátást és gyógyszert kaphassa meg. A rendszer alapjait lefektették, azonban még számos fejlesztési irányban gondolkodnak. Az ötletek közül a szakember példaként bemutatta a norvég elektronikus háziorvos választó rendszert, ahol a kliens a lakhelye szerint valamennyi háziorvos adatát eléri, azzal együtt, hogy hány beteget tud még fogadni a praxis. Hasonló online adatbázissal kivédhető lenne a hazai, meglehetősen nehézkes átjelentkezési procedúra az alapellátásban. Hasonlóan megkönnyíthetné az elektronikus ügyintézés a keresőképtelenségi igazolások kiadását, vagy a tb-kiskönyvek kezelését, de a papíralapon vezetett oltási könyv is kiváltható lenne elektronikus nyilvántartással. Mint azt Divinyi Zsombor hangsúlyozta, hogy az ötletekből érdemben mi valósítható meg, az dönti majd el, hogy a lakosság számára mi az, ami hasznos.

Konferenciabeszámolónk 2. része ide kattintva érhető el

A beszámoló 3. része itt olvasható