Szabó Bálint: 2023-ban sem állnak le az informatikai fejlesztések az egészségügyben

Állami tulajdonban, de piaci szemlélettel, közszolgáltatóként látja el feladatait február 1-je óta az ESZFK, amely a korábban az Országos Kórházi Főigazgatóságon belül működött. Csupán adminisztratív változtatásról van szó?

Nem. A magyar állam az EESZT és az eMedSolution kórházi informatikai rendszer fejlesztésében jelentős kompetenciával rendelkező Pan-Inform Kft. megvásárlásával és az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) kapcsolódó szolgáltató funkcióinak kiszervezésével közszolgáltatási feladatok ellátására hozta létre 2022. január 31-jével az ESZFK-t. A szervezet legfőbb feladata a központi egészséginformatikai rendszerek fejlesztése, alkalmazásüzemeltetési, ügyfélszolgálati feladatainak ellátása. Az egészségügyi rendszerrel kapcsolatos feladatokat közszolgáltatóként, egyedi közszolgáltatási szerződéseken keresztül biztosítjuk ügyfeleinknek. Az ESZFK az Egészséginformatikai Stratégiában meghatározott egységes intézményrendszer elemeként az eHealth központi fejlesztésirányító testületeként funkcionál. Bár megterhelő feladat volt az OKFŐ-ből való kiválásunk, de örülünk, hogy ESZFK-ként ekkorára tudtunk nőni: 70 fővel indultunk, ma már 160 kollégánk van, igaz közülük sokakkal már korábban is kapcsolatban voltunk és együtt dolgoztunk szerződéses vagy egyéb formában.

Sokan aggódnak, hogy az ágazati informatika államosítása „megöli” az innovációt.

Az informatikai fejlesztésnek mi nem vagyunk gátjai.  Az elmúlt öt évben nagyon sok cég fejleszthette és fejleszti most is az EESZT-t. A partnereinknél felhalmozódott, összeadott tudásnak és kapacitásnak meg kell maradnia az orvosok és a betegek hasznára.

A döntéshozó szándéka, hogy az alapellátásban minél szélesebb körben használják a háziorvosok a miniHIS-t, amelyhez ingyen juthatnak majd hozzá a kollégák. Hogyan áll ennek a fejlesztése?

A miniHIS eredetileg a magánszolgáltatók részére készült, még 2020-ban. A sorozatos fejlesztések és felhasználói visszajelzések alapján ebből a státuszból lépett elő tavaly teljes értékű háziorvosi rendszerré. A miniHiS már most is rendkívül jó alternatívát jelent a piacon, hiszen ingyenes, felhőalapú, az ESZFK pedig teljes körű jogszabálykövetést  és supportot biztosít a felhasználók részére.  Ez év nyarán elkezdtük a „ráncfelvarrását”. Ebben egy háziorvosi csapat segített bennünket az országos kollegiális vezető háziorvos, Dr. Békássy Szabolcs koordinálásával. Így a napi gyakorlatból emeljük be azokat a specifikációkat, amelyek megkönnyítik, kézenfekvővé teszik a miniHiS használatát a háziorvosi praxisokban. A teljes, háziorvosokra szabott verzió november közepére készült el, most ez tíz, a fejlesztésben is résztvevő alapellátó kollégánál pilotban működik, a tervek szerint januártól mindenki számára ingyenesen elérhető lesz.

Miért csak másodlagos rendszerként alkalmazzák a háziorvosok a miniHIS-t?

Mert a megszokott medikai rendszerekbe mentett adatokat migrálni kell, aminek technikai akadálya ugyan nincs, ellenben költsége van.

A praxisközösségek számára is hasznos lesz ez a szoftver?

Elvárás felénk, hogy a praxisközösségi munka elszámolásához szükséges információk megjelenjenek az OKFŐ-nél, de ezeket visszacsatoljuk a praxisközösségekhez is. Törekszünk egy egységes praxisközösségi ambuláns lap kialakítására is. Az a cél, hogy valamennyi adat, ami a háziorvosi munka során keletkezik, felkerüljön az EESZT-be. Kritikus és fontos funkció ebből a szempontból az eProfil írása, aminek kitöltése kötelező lenne, de még nem mindenki veszi komolyan, ahogy az eBeutaló írását és olvasását sem.

A praxisközösségben számos olyan feladatot kapnak majd szakdolgozók, APN-ek és más szakemberek, amelyekhez elengedhetetlen lenne az EESZT önálló használata. Bővítik a hozzáférési  jogosultságokat?

Technikailag készen állunk erre, a hozzáférés engedélyezése azonban döntéshozói kompetencia.

A háziorvos nélkül maradt településeken a Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével állítottak fel virtuális rendelőket, amelyek ugyancsak az állami miniHIS rendszert használják. Ott milyen tapasztalatok gyűltek össze?

Egy rendelő és egy mikrobusz vesz részt a programban, e két helyszínen jól vizsgáztak az eszközök, amelyek központi fejlesztése nálunk elkészült. Az az orvos, aki a miniHIS-hez hozzáfér, és rendelkezik a szükséges hardverekkel, máris használhatná ezeket. A zárt videórendszerek a Belügyminisztérium által fejlesztett arckép- és kártyaalapú azonosítással működnek, így rendkívül biztonságosak. Hogy ez a fajta virtuális rendelő mennyire válik elterjedté, az irányítói döntés, illetve forrás kérdése.

A háziorvosoknak számos jelentési kötelezettségük van, amelyeket az egyes intézmények felé eltérő felületeken kell teljesíteniük, ez pedig megsokszorozza az adminisztrációra fordított időt. Nem lenne lehetőség egycsatornás jelentésre?

Ez a törekvés, és nemcsak a házorvosok, hanem a kórházak és más szolgáltatók esetében is. Az EESZT új verziójában már sok ilyen lehetőség van, a mi célunk is az, hogy egy folyamattal lehessen elkészíteni a jelentéseket, és beküldeni az adatokat a különféle hatóságokhoz, felügyeleti szervekhez, fenntartókhoz.

Májusban egy konferencián azt ígérte, néhány hónapon belül bemutatják a járóbeteg-irányítás központi projektjüket. Hogyan áll a fejlesztés és mikor lesz élesben is alkalmazható?

Ez az állami megfelelője lesz a magánszektorban már több helyen elérhető online időpontfoglaló-és betegbehívó rendszereknek. Célja, hogy az eddig gyakran papíralapú és ad hoc folyamatszervezést felváltsa a digitalizált betegút-irányítás, amely a páciensek számára egy átláthatóbb ellátórendszert, míg az ellátó szakorvosok es szakdolgozók számára pedig – a szervezettebb munkarend mentén – egyenletesebb terhelést tesz lehetővé. A központi fejlesztések elkészültek, ezek ágazati bevezetését elkezdtük szervezni az ágazatvezetéssel közösen. Ezek közé tartozik a szolgáltatáskatalógus, amelyben publikálhatóvá válnak az intézmények szakrendelései, és a központi időpontmenedzsment-rendszer, amely a foglalható idősávokat ajánlja ki. Ez utóbbi az oltási időpontfoglaló mintájára készült el, amely a lakosság számára az EESZT lakossági portálon illetve mobilapplikáción keresztül válik elérhetővé. Ezeket a központi fejlesztéseket egészíti ki az intézményekbe telepítendő betegfelvételi és betegirányítási rendszer, amelytől azt várjuk, hogy csökkenjen az intézményekre háruló adminisztráció és szervezettebb legyen a betegirányítás. Az új rendszert várhatóan két ütemben, 88 intézményben vezetik be, amelynek részeként megújul a betegfogadás, a betegirányítás, a páciensbehívás, és a pácienselégedettség-mérés is.

2023. januárjától hatályos az a jogszabály, amely bérdifferenciálást tesz lehetővé az egészségügyiek körében. Az EESZT képes kezelni az ehhez szükséges minőségi indikátorokat?

Nyers adatokat tudunk biztosítani a minisztériumnak, OKFŐ-nek és más háttérintézményeknek, követhető akár az is, hogy melyik orvos milyen kezelést hajtott végre. Hogy aztán ezek az adatok akár a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél, vagy más intézményeknél lévő adatbázisokkal hogyan kötik össze, és azokat miként hasznosítják, arról nincsenek információink.

Régi igény a szakmai regiszterek becsatornázására az EESZT-be. Folyik ilyen jellegű fejlesztés?

Műszakilag felkészültünk ezek fogadására, bár a regiszterek fejlesztése a koronavírus-járvány időszakban kicsit más irányba fordult, a napi és intézményi Covid-adatok futottak be ebbe a modulba. Ugyanakkor megmutatkozott, hogy rendelkezésünkre áll a regiszterek kezeléséhez szükséges technológia, amit a pandémia lecsengésével most fel is ajánlunk a regisztergazdáknak.

Még mindig vannak olyan adatok, amelyek csak PDF formátumban érhetőek el az EESZT-ben. Ez mikor rendeződik?

Az orvos szakmával közösen, folyamatosan készítjük elő az egységes szerkezetet és felépítést a nem strukturált dokumentumtípusok esetében, hogy minél hatékonyabb és eredményesebb legyen a visszamérés, a döntéselőkészítés és a terápia-meghatározás. 37, korábban csak PDF formátumban elérhető dokumentum már gépi módon feldolgozható, 43 pedig már elkészült, de még nem álltunk rendszerbe velük. A még hátralévő 11 feldolgozásához kérjük az együttműködést a szakterületek vezetőitől, adatgazdáitól. Az EESZT megteremtette a lehetőséget, hogy olyan módon kerüljenek be az egészségügyi ellátás során keletkezett dokumentumok, ellátási információk, hogy azok a későbbiekben gépi úton feldolgozhatók és elemezhetők legyenek. A strukturált adatok kialakítása és elterjesztése hozzájárul ahhoz, hogy az egyes szakmák dokumentálása elindulhasson az egységesítés felé.

Említette, hogy a Covid ráirányította a figyelmet az EESZT-re. Betegoldalon is?

A legnépszerűbb „termék” a térben az eRecept, a lakosság naponta 800 ezer elektronikus receptet vált ki az EESZT-n keresztül. Míg 2019-ben a teljes receptállomány mintegy 70 százalékát tették ki az elektronikus vények, a pandémia kitörése nyomán, 2020. márciusától szinte azonnal, egy hónap alatt ugrott fel ezek aránya 90 százalék fölé, ami azóta sem csökkent. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy az ambulánslapokat, a laborleleteket is szívesen érik el már a betegek a térben, és nagy könnyebbséget jelet számukra, hogy az ellátási dokumentumaikhoz online is hozzáférnek.

Melyek most a legfőbb fejlesztési irányok?

A strukturált dokumentumok bevezetését és kiterjesztését már említettem, emellett a MyEESZT, a telemedicina és a távdiagnosztika van célkeresztben. Az EESZT mobilappot eddig több mint 2 millióan töltötték le az EU Digitális Covid Igazolvány (EU DCC) és magyar védettségi igazolványok a beadott oltások, a felgyógyultság és az elvégzett tesztek igazolására. Szeretnénk, hogy az EESZT ott legyen a lakosság zsebében és a közeljövőben további, népszerű funkciók lesznek elérhetőek, így az eReceptek, betegdokumentumok az applikáción keresztül könnyedén láthatóvá válnak, és az időpontfoglalás is egyszerűen elindítható lesz innen.

Emellett dinamikusan növekszik az otthoni egészségügyi mérésekre alkalmas okos mérőeszközök piaca, aminek nyomán rengeteg jó minőségű adat képződik a lakosságnál, ezeket jó lenne, ha az orvos is látna és a beteg is vissza tudná nézni. Az EESZT  az alapja az olyan eHealth megoldások bevezetésének, amelyek lehetővé teszik az okoseszközök révén szerzett egészségreleváns információk – megfelelő validálás utáni – bekerülését a térbe, ezzel is elősegítve a prevenció és a terápia hatékonyságát.  A 2022-es évben a PHR modul (Personal Health Record) indulásával lehetővé vált, hogy a vércukorszintmérő-eszköz által mért adatok is bekerüljenek az EESZT-be.

Az EESZT kialakítása során gyakorta elhangzott, hogy döntéselőkészítő rendszerként is működik majd, segítve az ágazatirányítást. Tud olyan szakpolitikai döntést mondani, ami már kifejezetten a tér létezésének köszönhető?

Rendszeresen adunk jelentéseket, naprakész és pontos, tranzakciószintű információkat a döntéshozóknak, a Covid alatt például számos esetben a mi adatbázisunkra támaszkodva tudták meghozni a járványkezeléshez és más intézkedések bevezetéséhez szükséges gyors és megalapozott döntéseket.

Öt éves az EESZT. Ez alatt az időszak alatt mi jelentette a legnagyobb kihívást az Önök számára, és mi az, ami Ön szerint a legeredményesebb volt?

Egyértelműen a Covid-járvány kezelése, és nemcsak azért, mert akkor lettünk nagyon ismertek, hanem mert a rendszereinknek tökéletesen kellett működniük a hét minden napjának minden órájában. A Covid-időszak – amikor a központi informatikai rendszer éppen olyan intenzív igénybevételnek volt kitéve, mint az egészségügyi ellátók – jó indikátor volt számunkra. Egy év alatt több mint húsz új fejlesztést produkáltunk, az EESZT-t ma már, mint informatikai közművet használja az ágazat, erre ráépítve tudunk reagálni akár ellátásszervezési kérésekre, akár az orvosok kívánságaira. És ebben mi jók vagyunk, úgy gondolom.