hirdetés
2024. november. 23., szombat - Kelemen, Klementina.

A politikusok nem kapnak kórházi fertőzést

Miközben továbbra is nő a hazai intézményekben a nosocomiális infekciók száma, a vattába csomagolt politikai döntéshozók nem szereznek tapasztalatot a közfinanszírozott ellátás valós helyzetéről – derült ki a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) XXVII. kongresszusának csütörtöki napján Debrecenben.

A Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) éves jelentésének nyilvánosságra hozatalát 2012-ben tiltotta meg az akkori államtitkár, Szócska Miklós. Az eredmények akkor arra utaltak, hogy a hazai intézményekben egyre több a nosocomiális infekció (NI), különösen a Clostridium difficile fertőzés (Clostridium difficile infection, CDI) és az azzal összefüggő halálesetek száma, ezért az szakemberek azonnali beavatkozást sürgettek. Az akkori ágazati vezető intézkedés helyett azt ígérte, az adatok tisztítását és korrigálását követően közzéteszik a „helyes” NNSR eredményeket. Az éves NNSR jelentést mintegy másfél évig csak a kórházak infekciókontroll (IC) felelősei kapták meg belső használatra, annak ellenére, hogy az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről szóló miniszteri rendelet előírja az éves eredmények nyilvános közlését. A 2012-es és a 2013-as jelentés nemrégiben végül nyilvánossá vált az Országos Epidemiológiai Központ honlapján. Egy-egy adatból, amelyek a MKSZ Minőségbiztosítás, betegbiztonság, infekciókontroll szekciójában hangzottak el, arra lehet következtetni, hogy az NNSR korábbi titkosítása semmit sem javított a helyzeten, a kórházi ellátással összefüggő fertőzések továbbra is fenyegetik a betegeket.

Ugrásszerűen és nagymértékben nő a CDI-k száma a kórházakban 2011 óta, akkor mintegy 1800, míg tavaly 6624 esetet jelentettek az NNSR-be – mondta előadásában dr. Orosi Piroska, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi karának docense, hozzátéve, a nem megfelelő antibiotikum-használat tovább generálja az infekciók terjedését; minden interakció, ami az antibiotikum-használat csökkenését eredményezi, redukálja az NI-k előfordulását. A CDI megelőzésében a többi beteg védelmében az izoláció és speciális fertőtlenítőszerek használata, valamint – az alkoholos kézfertőtlenítés helyett – a folyékony szappannal történő kézmosás vezethet eredményre, az infektív, gyorsan terjedő fertőzés csak kórházhigiénés szakember segítségével tartható féken. Ugyancsak egyre több multirezisztens kórokozóval (MRK) találkoztak az elmúlt években az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben, ahol a behurcolt fertőzések aránya egy év alatt 81-ről 86 százalékra emelkedett – számolt be dr. Farkas Péter, a szeptikus rehabilitációs osztály vezető főorvosa. Míg 2011-ben 20, addig tavaly már 43 Meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) esettel találkoztak, a CDI-k esetszáma négy évvel ezelőtt kettő, 2014-ben viszont már 48 volt, az esetszám és az incidencia is emelkedett. Mivel az intézet betegei az ország akut ellátó kórházaiból érkeznek, így a szakember arra következtetett, hogy az országos esetszámok is jelentősen növekedhettek. Mivel az NI-k nagymértékben akadályozzák a rehabilitációs tevékenységet, így az OORI-ben az IC erősítésével és a kézhigiéné hangsúlyozásával igyekeznek megakadályozni annak terjedését, az intézkedéseknek köszönhetően a saját NI esetek számában stagnálást tapasztalnak. A véráramfertőzés (VÁF, szepszis) népegészségügyi probléma, amelynek incidenciája világszerte nő, az ehhez társuló szövődményekben többen halnak meg, mint kolorektális daganatok miatt – mondta Molnár Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív-terápiás Intézetének igazgatója. A professzor hangsúlyozta, a nem megfelelően választott antibiotikum terápia 8 százalékkal csökkenti a túlélés esélyét.

Nem tudunk kezet mosni! – jelentette ki az országos tisztifőorvos, dr. Paller Judit, egy nemrégiben készült kórházi kézhigiénés felmérés eredményeire hivatkozva. Elmondta, az unió országaiban ezer ápolási nap alatt 18,7 liter kézfertőtlenítő szert használnak el, nálunk mindössze hetet. Helyes IC gyakorlattal és megfelelő antibiotikum politikával a jelenleg 5 százalékos NI arány leszorítható lenne, ehhez azonban szoros, rendszeres és előremutató együttműködésnek kell kialakulnia valamennyi érintett szereplő között. A menedzsmentek felelőssége, hogy megfelelő IC működjön intézményeikben, kellő számú szakembert kell foglalkoztatni, és a dolgozók higiénés képzését is biztosítani kell. Szintén a vezető feladata, hogy az IC beépüljön a kórház belső minőségbiztosítási rendszerébe, foglalta össze Bodnár Attila, a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház vezetője. Ez nemcsak betegbiztonsági, hanem gazdasági szempontok miatt is fontos, mert a normál ellátás költségeinek két-háromszorosát teheti ki az NI-k kezelése, amelyek 20-30 százaléka kivédhető lenne preventív programokkal és oktatással.

 

A szék határozza meg a nézőpontot

Figyelembe véve az elmúlt nyolc év pénzügyi történéseit, 150 ezer helyett 303 ezer forintot kellene érnie egy súlyszámnak – adta meg a Forrásteremtés, finanszírozás elnevezésű kerekasztal-beszélgetés alaphangját a szekciót vezető dr. Fülöp Rudolf. Azt Bodrogi József egészségügyi közgazdász is elismerte, hogy plusz-forrásokra van szüksége az ágazatnak, azonban azt is hozzátette, a többletforrás biztosítása a gazdaság teljesítőképességétől függ, annak előteremtésére nem lehet elvenni a pénzt a tűzoltóktól. A százmilliárd forintos többletigény szerinte is reális lehet, ugyanakkor kételkedett abban, hogy ezt meg is kapja az ágazat. Emlékeztetett arra is, hogy a gyógyító-megelőző kassza 9,5 százalékos többletet könyvelhetett el. Vitába szállva ezzel Dózsa Csaba, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke azt mondta, a bevételek nem szűkíthetőek kizárólag a gyógyító-megelőző kasszára, mert a gyógyszerkeretből elvont pénzt is az ágazatból vonják ki.

Az OEP munkatársaként jó ötletnek tűnt dr. Boncz Imre számára a teljesítményvolumen-korlát (tvk) bevezetése, a Pécsi Tudomány Egyetem klinikái felől nézve viszont már nem – vallotta be a professzor, aki szerint el kellene rugaszkodni attól, hogy „a szék határozza meg a tudatot”, ugyanakkor meg kell mutatni a döntéshozónak, hogy mit kapna cserébe, ha 100 milliárd forintot ad az egészségügynek. A döntéshozókat hiányolta a szakmai kongresszusokról dr. Gaál Péter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának docense, így aztán a szakma a saját levében fő, miközben a politika úgy látja, nem érdemes az egészségügyi ellátórendszerre pénzt költeni. Az ágazatot a bizalmatlanság légköre határozza meg, a szereplők csak találgathatják, mi lehet a döntéshozó gondolata. Mivel a Nemzetgazdasági Minisztérium logikája sem világos, így abban sem lehetnek biztosak az egészségügy szereplői, hogy a hatékonyság javításából eredő megtakarítások valóban az ágazatban maradnak. A szakember szerint kiszámíthatatlanok a forrásteremtési folyamatok is, a rövid osztogatási periódusokat hosszú megszorítások követik. Az olyan címkézett források, mint a népegészségügyi termékadó (NETA), autonóm működési feltételeket biztosíthatnának, ugyanakkor a járulékoknak is címkézetteknek kellene lenniük.

Míg Dózsa Csaba arra emlékeztetett, hogy a NETA bevezetésekor 28 milliárd forintos bevételre számítottak, ezzel szemben csak húsz milliárd folyt be belőle, Bodrogi József, aki miniszteri biztosként gazdája volt a termékadónak, erre úgy reflektált, 19 milliárd forintot terveztek, és annyit is kasszíroztak a csipszadóból. (Korábban a MedicalOnline is beszámolt arról, hogy Szócska Miklós 2012-ben a béremelés egyik forrásaként a NETÁ-t jelölte meg, akkor az ágazatért felelős államtitkár azt mondta, az emelés forrása a népegészségügyi termékdíj, amely 15 milliárd forint). Bodrogi szerint jövőre további 15 milliárd forintot lehetne hasonló adók kivetésével szerezni az ágazatban. Célzottan kommunikálva csomagokat kellene eljuttatni a kormányzathoz – javasolta Dózsa Csaba, aki 5–6 szakmailag megalapozott programmal bombázná a döntéshozókat, eléjük tárva annak befektetési igényét és hozadékát. Figyelmeztetett arra is, hogy az uniós beruházások nemcsak komfortosabb épületeket, hanem drágább működtetést is eredményeztek, ugyancsak többletköltséget generál a szűrőprogramok kiterjesztése.

Vattában tartjuk a politikusainkat – összegezte az elhangzottakat önkritikus hangot megütve Rácz Jenő, a MKSZ korábbi elnöke. A vezető politikusoknak eleve VIP-ellátás jár, de az intézményvezetők és az ágazatban dolgozók is asszisztálnak ahhoz, hogy se a politikusoknak, se hozzátartozóiknak ne kelljen szembesülniük azzal, amit az egyszerű állampolgárok tapasztalnak a közfinanszírozott egészségügyi ellátásban.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

cimkék

Könyveink