A betegek haláláért senki nem felel
Személyi felelőse nincs a három ember halálát okozó, az országos kardiológiai intézetben történt korábbi fertőzésnek.
Acinetobakter ursingii okozta véráramfertőzés (VÁF) következtében betegedett meg öt páciens májusban a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) intenzív részlegén, három beteg életét vesztette az infekció miatt. Kormányzati kérésre az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala (OTH) hatósági vizsgálatot indított, amelynek eredményeiről pénteken számolt be a tisztifőorvos és a vizsgálat vezetője. Az OTH módszertani levelek kiadásával és megújításával száll harcba a nosocomiális infekciókkal (NI).
Egy nagyon ritkán előforduló mechanizmust sikerült feltárni a fertőzés hátterében, a vizsgálatnak olyan tanulságai vannak, amelyek a jövőben beépülnek a protokollokba – mondta Szentes Tamás országos tisztifőorvos, hozzátéve, a most tapasztaltakhoz hasonlót még soha nem írt le a szakirodalom. Mivel a mechanizmus eddig nem volt ismert, személyi felelőse nincs a három ember halálát okozó fertőzésnek. A részletes analízis tanulságainak köszönhetően a jövőben nemcsak itthon, de a világ más országaiban is elkerülhetővé válik, hogy ezzel a mechanizmussal véráramfertőzés alakuljon ki, és betegek haljanak meg a fertőzés miatt.
A részletes vizsgálatokkal megállapították, hogy a GOKI munkatársai az akkori előírásoknak megfelelően végezték a munkájukat – folytatta a beszámolót a vizsgálatot vezető Dánielisz Ágnes, az OTH járványügyi főosztályvezetője. Mint mondta, a gyógyszerek infúzióval történő hígításakor történhetett az a lépés, ami feltételezhetően a fertőzésekhez vezetett. A GOKI-ban a májusi eseményeket követően azonnal beépítették az eljárásrendbe és a munkába a megelőzéshez szükséges feladatokat, ennek betartását azóta folyamatosan ellenőrzi a hatóság. A vizsgálat alapján az ország valamennyi intézménye számára javaslatot fogalmaztak meg a megelőzést szolgáló protokollok ki- és átdolgozására. Mindehhez a GOKI főigazgató főorvosa, prof. dr. Ofner Péter annyit tett hozzá, hogy a kórokozás szempontjából új törzsről van szó, a mikrobák elleni küzdelem pedig világjelenség, ami újra és újra felmerülő nehézségeket okoz a betegellátásban.
A betegek biztonságban vannak
A. ursingii okozta NI-kről már számos alkalommal beszámolt az orvosi szakirodalom, beleértve, hogy kontaminált infúziós folyadékok, mint például heparin oldat forrásai lehetnek a fertőzéseinek. Az viszont elképzelhető, hogy ebben az esetben eddig még fel nem tárt módon okozott VÁF-ot. Az „egyedülálló mechanizmusról” kérdésekre sem árultak el többet a szakemberek, így nem derült ki, hogy pontosan mi történhetett „a gyógyszerek infúziós oldattal történő hígításakor”, ahogyan arra sem született válasz, miként juthatott át a kórokozó a baktériumszűrőn. Az intézmények szűkös gyógyszerkerete miatt helyenként előfordul, hogy egy infúziós oldatot felbontás után több ízben is használnak gyógyszerek hígítására, hogy a GOKI-ban ez történt-e, azt nem lehet tudni.
Infekciókontroll (IC) vonatkozásában minden a lehető legjobban működik a GOKI-ban, a betegek biztonságban vannak – vette át a szót ismét Szentes Tamás, aki elmondta azt is, tavaly sikeres évet zártak az NI-k vonatkozásában, az MRK-k, VÁF-ok és CDI-k össz-esetszámát 688-al sikerült csökkenteni 2014-hez képest. A kórházi fertőzések megelőzésének érdekében idén minden eddigit meghaladó számban adtak ki és újítottak meg módszertani leveleket, többek között a legionellára, a fogászati fertőzésekre, az MRK-kra, a CDI-re vonatkozóan, és kiemelkedő szerep jutott az ellenőrzési terveknek is.
A tisztifőorvos ezzel megerősítette az OTH minap kiadott közleményét, amely szerint a kórházi ellátással összefüggő CDI esetszámának nagyarányú csökkenése miatt 5 százalékkal esett vissza az NI-k száma. Lapunk kérdésére, hogy milyen központi intézkedéseknek köszönhetően érték el ezt az eredményt, Szentes Tamás annyit közölt, minden eddiginél több szakmai módszertani levelük született, és számos intézkedést vezettek be, ezeket azonban nem részletezte. Arra a kérdésünkre, hogy a hathatós intézkedések ellenére az ellátással összefüggő CDI-számmal együtt miért nem csökkent a VÁF és az MRK okozta NI-k száma – ezek incidenciája és incidencia sűrűsége egyaránt nőtt az előző évhez viszonyítva a 2015-ös NNSR jelentés alapján –, már nem kaptunk választ.
Évente 99 ezer NI esetről tudnak a hazai kórházakban, amelynek 50–70 százaléka elkerülhető lenne megfelelő IC-vel. Ennek részei a helyes kézhigiéné, az izolálás és antibiotikumpolitika. Ez utóbbiról nem sokat tudni, ugyanis az Országos Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság (OIAB) munkája nem nyilvános.
Azt viszont tudjuk, hogy hazánkban a legalacsonyabb az alkoholos kézfertőtlenítő használata, az ajánlott 20 liter/1000 ápolási nap helyett az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control,ECDC) legutóbbi jelentése szerint mindössze 6 liter jut 1000 ápolási napra. A 2015-ös NNSR adatai szerint ebben egyébként történt előrelépés, mert úgy tűnik, az elfogyasztott gél mennyisége már eléri a hét litert, ám ezzel még mindig az utolsók között kullogunk Európában; a fertőtlenítők árát az intézmények amúgy is szűkös gyógyszerkeretéből kell kigazdálkodni.
Az ECDC ötévente méri fel a kontinens járványügyi helyzetét, utoljára 2011-ben adott ki összefoglaló jelentést. Többek között ebből derült ki, hogy hazánkban a Meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) előfordulási gyakorisága 25–50 százalék között volt, míg ugyanez az arány a megfelelő IC intézkedéseket bevezető országokban 10–25 százalék közé esett. Ugyancsak az ECDC járványügyi jelentése mutatott rá arra is, hogy Európában hazánkban a legkisebb (1,7 százalék) az NI-s betegek elkülönítésre alkalmas egyágyas kórtermek aránya.
Az idei évben készülő felmérésbe számos állam már bekapcsolódott, Magyarország viszont majd csak 2017-ben közöl adatokat a központtal.
