A magyar onkológia új korszaka: gyógyításba integrált kutatási eredmények

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által mentorált program kétmilliárd forintból valósult meg, és mindvégig „kiváló” minősítést kapott – derült ki az Országos Onkológiai Intézetben (OOI) megrendezett projektzáró szimpóziumon, ahol a kutatók egy olyan négyéves munka eredményeit összegezték, amely alapjaiban írhatja felül a hazai onkológiai kutatásról és betegellátásról alkotott képet. A projekt nem csupán elméleti áttöréseket hozott, hanem a transzlációs medicina jegyében közvetlen utat nyitott a laboratóriumi eredményektől a betegágyig. Mint Dank Magdolna főigazgató fogalmazott, a projekt regionális szinten is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország és az intézet látható és elismert szereplője legyen a nemzetközi kutatási térnek.

A laboratórium legfőbb küldetése, hogy a betegágynál megfogalmazott kérdésekre tudományos alapon adjanak választ, amelyek végül a gyógyításban valósulnak meg – mondta Nagy Péter, az OOI tudományos igazgatója, a program vezetője. Az NTL-ben kiváló kutatók és klinikus szakemberek dolgoztak együtt, a program lezárását követően is biztos alapot teremtve a jövő kutatásai számára.A projekt három alapprogramból állt:

• Mesterséges intelligencia (MI) alapú döntéshozatalt támogató rendszer kiépítése, amelynek célja, hogy a multidiszciplináris onkoteamek számára magas szintű és átlátható klinikai döntéstámogatást nyújtson.
• Gyógyszerfejlesztés és új diagnosztikai protokollok bevezetése az MI kiaknázásával – MI vezérelt molekuláris diagnosztikai tesztek fejlesztése a terápiás hatékonyság növelésére, a gyógyszerfejlesztési és diagnosztikai „innovációs lánc” fejlesztése.
• Betegközpontú onkológiai ellátási modell kidolgozása MI segítségével – újgenerációs betegkövetési rendszer kiépítése Avatar segítségével a hatékonyabb orvos-beteg kommunikáció érdekében.  

A betegellátás hatékonyságát a diagnosztika modernizálásával növelő program egyik fő célja az adatbázis építés volt, komoly tisztítás történt a rákregiszterben, emellett létre hoztak egy genomikai adatbázist, kidolgoztak számos diagnosztikai protokollt, és lehetőség nyílt olyan epidemiológiai tanulmányok elvégzésére is, amelyek a klinikai gyakorlatban is alkalmazhatóak.

Az országos molekuláris onkoteam létrehozása eredményesebb és gazdaságosabb működést biztosít, az MI segítségével pedig hatékonyabbá tették a képalkotást, így már a génmutációkra is tudnak  predikciót adni, biopszia nélkül.

A kutatásokban 109 fiatal kutató vett részt, a projekt eredményeit nagy számú, 500-nál több publikációban prezentálták a tudományos közösség számára, amelyek 3300-as totál inpaktfaktorral a szakma vezető folyóirataiban jelentek meg – foglalta össze Nagy Péter.

A genomika és a „tiszta” adatok hatalma

Évente 200-300 terrabite genomikai adat generálódik a onkológiában, amelynek tárolása óriási kihívást jelent. Erre, valamint az adatvagyon megosztására, a jogi keretrendszerére és etikai szabályozására nemzeti stratégiát kell kialakítani – hangsúlyozta előadásában Patócs Attila, az OOI Molekularis Genetikai Osztályának vezetője. Az alprojektben a hazai onkológiai adatvagyon strukturálását és a precíziós diagnosztika alapjait fektették le, a genetikai adatbázist webesítették, és megfelelő jogosultságokkal már el is érhető. Meghatározták a teljes genomszekvenálás helyét és jelentőségét az onkológiában, új technológiákat vezettek be, és tavaly átfogó irányelvet adtak ki a genomikai vizsgálatokról.

A patológiai vizsgálatok 5 százaléka biztosan genetikai hátterű, ezért elengedhetetlen az örökletes eltérést hordozó egyének bevonása a kutatásokba annak érdekében, hogy az adatbázisok a betegellátásban is hasznosulhassanak.

A projektben a diagnosztika és a terápiás hatékonyság egyensúlyának kialakításán volt a hangsúly, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) is partner volt abban, hogy egyes eljárások finanszírozása költséghatékonyan valósulhasson meg, és megfelelő időben kerüljön a beteg birtokába. A komprehenzív genomikai vizsgálatok elbírálása a NEAK felügyelete alá tartozó molekuláris onkoteamben történik az OOI-ben. Több mint ötszáz génpaneles vizsgálat érhető el állami finanszírozásban három országos központban (OOI, Semmelweis Egyetem, Pécsi Tudományegyetem) – jelezte Patócs Attila, kiemelve, a projekt tudományos eredményeit, amelyek olyan genetikai hibák klinikai implementációját tették lehetővé, amelyek a klinikai munkát segítik.

Ötször költséghatékonyabban háromszor több beteget tudtak ellátni – mutatott rá a professzor, megjegyezve azt is, bár hosszú idő, míg megszületik a genetikai eredmény, de ezen is sikerült javítani. Míg 2023-ban 96 napig tartott a vizsgálat, mára ezt 60 naptári nap alatt elkészül, de sürgősségel két hét alatt is el tudják végezni. A projekt alatt a leggyorsabb vizsgálat három nap alatt készült el, teljes genomszekvenálással együtt.

Lesz folytatás

A program lezárása nem csupán tudományos siker, hanem gazdasági és társadalmi eredmény is, a hatékonyabb diagnosztika révén csökkennek a feleslegesen alkalmazott, drága terápiák költségei, a „nemzetközi gold standardok” kialakítása és az epidemiológiai tanulmányok pedig közvetve segítették a szűrések számának növekedését.

Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy az NTL eredményei szervesen illeszkednek a hazai egészségügyi reformtörekvésekbe, ahol az adatvezérelt döntéshozatal és a hatékonyság növelése elsődleges. Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára pedig arra világított rá, hogy a Nemzeti Laboratóriumok program célja a misszióvezérelt kutatás, ahol a tudományos kiválóság társadalmi és gazdasági hasznosulással párosul. Bódis László a jövőről szólva azt is elmondta: folytatódik a Nemzeti Laboratórium program, egy újabb, 20 milliárd forintos keretösszegű pályázattal. Az elvárás azonban szigorodik: a pályázóknak egzaktul meg kell fogalmazniuk mi az a társadalmi kihívás, amelyre a választ keresik, és konkrét, az ellátórendszerbe épülő megoldást kell kínálniuk, különös hangsúlyt fektetve a fiatal PhD-hallgatók bevonására a projektekbe.

Az NTL projekt bizonyította, hogy Magyarország képes a világ élvonalába tartozó onkológiai kutatásokra, ha az erőforrások és a szakértelem egy helyen koncentrálódik. Mint Nagy Péter kiemelte: a program legnagyobb eredménye a kutatók és klinikusok közötti páratlan együttműködés, amely hosszú távon szolgálja a daganatos betegek gyógyulását és életminőségének javulását. Az OOI bázisán létrejött ökoszisztémában a tudomány nem öncélú, hanem minden egyes felfedezés mögött a beteg áll. A projekt 2025-ös lezárása tehát nem egy folyamat vége, hanem egy új, adatvezérelt és genomalapú magyar onkológia kezdete.