A magyar onkológia új korszaka: gyógyításba integrált kutatási eredmények

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által mentorált program kétmilliárd forintból valósult meg, és mindvégig „kiváló” minősítést kapott – derült ki az Országos Onkológiai Intézetben (OOI) megrendezett projektzáró szimpóziumon, ahol a kutatók egy olyan négyéves munka eredményeit összegezték, amely alapjaiban írhatja felül a hazai onkológiai kutatásról és betegellátásról alkotott képet. A projekt nem csupán elméleti áttöréseket hozott, hanem a transzlációs medicina jegyében közvetlen utat nyitott a laboratóriumi eredményektől a betegágyig. Mint Dank Magdolna főigazgató fogalmazott, a projekt regionális szinten is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország és az intézet látható és elismert szereplője legyen a nemzetközi kutatási térnek.

A laboratórium legfőbb küldetése, hogy a betegágynál megfogalmazott kérdésekre tudományos alapon adjanak választ, amelyek végül a gyógyításban valósulnak meg – mondta Nagy Péter, az OOI tudományos igazgatója, a program vezetője. Az NTL-ben kiváló kutatók és klinikus szakemberek dolgoztak együtt, a program lezárását követően is biztos alapot teremtve a jövő kutatásai számára.A projekt három alapprogramból állt:

• Mesterséges intelligencia (MI) alapú döntéshozatalt támogató rendszer kiépítése, amelynek célja, hogy a multidiszciplináris onkoteamek számára magas szintű és átlátható klinikai döntéstámogatást nyújtson.
• Gyógyszerfejlesztés és új diagnosztikai protokollok bevezetése az MI kiaknázásával – MI vezérelt molekuláris diagnosztikai tesztek fejlesztése a terápiás hatékonyság növelésére, a gyógyszerfejlesztési és diagnosztikai „innovációs lánc” fejlesztése.
• Betegközpontú onkológiai ellátási modell kidolgozása MI segítségével – újgenerációs betegkövetési rendszer kiépítése Avatar segítségével a hatékonyabb orvos-beteg kommunikáció érdekében.  

A betegellátás hatékonyságát a diagnosztika modernizálásával növelő program egyik fő célja az adatbázis építés volt, komoly tisztítás történt a rákregiszterben, emellett létre hoztak egy genomikai adatbázist, kidolgoztak számos diagnosztikai protokollt, és lehetőség nyílt olyan epidemiológiai tanulmányok elvégzésére is, amelyek a klinikai gyakorlatban is alkalmazhatóak.

Az országos molekuláris onkoteam létrehozása eredményesebb és gazdaságosabb működést biztosít, az MI segítségével pedig hatékonyabbá tették a képalkotást, így már a génmutációkra is tudnak  predikciót adni, biopszia nélkül.

A kutatásokban 109 fiatal kutató vett részt, a projekt eredményeit nagy számú, 500-nál több publikációban prezentálták a tudományos közösség számára, amelyek 3300-as totál inpaktfaktorral a szakma vezető folyóirataiban jelentek meg – foglalta össze Nagy Péter.

A genomika és a „tiszta” adatok hatalma

Évente 200-300 terrabite genomikai adat generálódik a onkológiában, amelynek tárolása óriási kihívást jelent. Erre, valamint az adatvagyon megosztására, a jogi keretrendszerére és etikai szabályozására nemzeti stratégiát kell kialakítani – hangsúlyozta előadásában Patócs Attila, az OOI Molekularis Genetikai Osztályának vezetője. Az alprojektben a hazai onkológiai adatvagyon strukturálását és a precíziós diagnosztika alapjait fektették le, a genetikai adatbázist webesítették, és megfelelő jogosultságokkal már el is érhető. Meghatározták a teljes genomszekvenálás helyét és jelentőségét az onkológiában, új technológiákat vezettek be, és tavaly átfogó irányelvet adtak ki a genomikai vizsgálatokról.

A patológiai vizsgálatok 5 százaléka biztosan genetikai hátterű, ezért elengedhetetlen az örökletes eltérést hordozó egyének bevonása a kutatásokba annak érdekében, hogy az adatbázisok a betegellátásban is hasznosulhassanak.

A projektben a diagnosztika és a terápiás hatékonyság egyensúlyának kialakításán volt a hangsúly, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) is partner volt abban, hogy egyes eljárások finanszírozása költséghatékonyan valósulhasson meg, és megfelelő időben kerüljön a beteg birtokába. A komprehenzív genomikai vizsgálatok elbírálása a NEAK felügyelete alá tartozó molekuláris onkoteamben történik az OOI-ben. Több mint ötszáz génpaneles vizsgálat érhető el állami finanszírozásban három országos központban (OOI, Semmelweis Egyetem, Pécsi Tudományegyetem) – jelezte Patócs Attila, kiemelve, a projekt tudományos eredményeit, amelyek olyan genetikai hibák klinikai implementációját tették lehetővé, amelyek a klinikai munkát segítik.

Ötször költséghatékonyabban háromszor több beteget tudtak ellátni – mutatott rá a professzor, megjegyezve azt is, bár hosszú idő, míg megszületik a genetikai eredmény, de ezen is sikerült javítani. Míg 2023-ban 96 napig tartott a vizsgálat, mára ezt 60 naptári nap alatt elkészül, de sürgősségel két hét alatt is el tudják végezni. A projekt alatt a leggyorsabb vizsgálat három nap alatt készült el, teljes genomszekvenálással együtt.

Megújuló rákregiszter: stagnáló mortalitás, növekvő incidencia

Az elmúlt két évtizedben a daganatos betegségek incidenciája növekedést mutat, míg a halálozás stagnál – mutatják az NTL projektben megújuló Nemzeti Rákregiszter adatai, amelynek legfontosabb adatforrásai a kórházak, hiszen kötelező jelenteniük azt a beteget, akinél daganatos betegséggel kapcsolatos beavatkozás történik. Ezekhez társulnak a NEAK kezelési adatai, illetve a Központi Statisztikai Hivatal halálozási adatai, amelyek TAJ alapján összeköthetők.

Magyarországnak meglehetősen rossz a daganatos epidemiológiája, legalábbis erre utalnak a WHO által menedzselt GLOBOCAN (Global Cancer Observatory) adatai – mutatott rá előadásában Kenessey István, a Semmelweis Egyetem Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézet adjunktusa. – Az incidencia tekintetében a legrosszabb országok között vagyunk a 185 között, mortalitás tekintetében pedig „csont nélkül” vezetjük az európai statisztikát. Ez azonban nem meglepő az OECD adatainak ismeretében, amelyek szerint ugyan nem magyarok isszák a legtöbb alkoholt, vagy szívják el a legtöbb cigarettát, és nem is a legelhízottabbak, de az élbolyban vannak a kockázati tényezők tekintetében – sorolta. Hozzátette ugyanakkor, hogy egy faktorban a legjobbak között szerepelünk, ez pedig a HPV elleni átoltottság, ami a évtizedek után megmutatkozik majd a vírus okozta daganatos megbetegedések morbiditásában és mortalitásában.

Voltak adatminőségbeli problémák a Nemzeti Rákregiszterrel, amelyek leginkább kódolási hibákból eredtek. Az adattisztítás és ellenőrzés során kiderült például, hogy majd 12 ezer tüdőrákos esetből 9500 volt, ami valóban tüdődaganatnak bizonyult. Mindez az adattisztítást követően azt eredményezte, hogy egy kevéssel jobb helyre kerültünk a nemzetközi tüdőrák statisztikákban, bár még mindig dobogós helyen vagyunk.

Trendváltásról is tanúskodnak a hazai rákregiszter adatai: már nem a tüdő, hanem a kolorektális karcinóma (CRC) a leggyakoribb daganatos megbetegedés Magyarországon, a harmadik helyen pedig az emlőrák szerepel – ez a három daganattípus felel az összes rákhalálozás 50 százalékáért idehaza.

A rákregiszter földrajzi és korosztályos elemzésekre is lehetőséget ad. A projekt során kiderült például, hogy Komárom-Esztergom, valamint Fejér megyében az emlőrák incidenciája az országos átlagnak megfelelő, azonban a mortalitás magasabb, ami arra utalhat, hogy a kezelés során valami „elcsúszik”. A korosztályos adatok közül a korai életkorban kialakuló daganatokat emelte ki Kenessey István. Míg a 20-29 év közötti korosztályban a nőknél növekszik az emlő- és a CRC incidenciája, utóbbi a fiatal férfiak körében csökken, ahogyan kevesebb dohányzáshoz köthető daganattípust detektáltak a korai életkorban, mindkét nemnél.

A kezelések eredményességéről is visszacsatolást mutat a regiszter. A projektben megvizsgálták például, hogy milyen túlélést biztosít az immunterápia a laphám rákos betegeknek. Az adatok arról tanúskodtak, hogy míg az első három évben valóban jelentős túlélési előnyt jelent az onkoimmunológiai kezelés, azonban a 3. évnél drasztikusan lezuhan. Az adjunktus szerint ez nagy valószínűséggel két okra vezethető vissza: a kezelés során kiszelektálódik egy rezisztens daganatpopuláció amellyel szemben már nem hat a terápia, vagy olyan súlyossá válnak annak mellékhatásai, amelyek masszívan rontják az életminőséget, vagy éppen azok okozzák a beteg halálát.

Vannak hihető és kevésbé hihető adataink – fogalmazott Kenessey István, amikor arról beszélt, hogy az ország gazdasági helyzetének megfelelő túlélési adatokat kaptak a Nemzeti rákregiszter felülvizsgálata során. Biztatónak nevezte ugyanakkor, hogy a legtöbb daganattípusnál a várható túlélés növekedett, több időszakot összehasonlítva is. Egyértelmű összefüggés mutatkozott az ellátásra fordított költségek és az egyes daganatos megbetegedések túlélési mutatói között az egyes országokban – állapította meg az adjunktus, kiemelve, hogy szignifikáns volt ez az összefüggés az emlő- és a méhnyakrák esetében. Magyarországon ebben mutatkozott némi eltérés, aminek oka a már említett fals diagnózis (kódolás) lehet. Az összevetés rámutatott arra is, hogy a pancreasrák betegekre „a világ összes pénzét rá lehet költeni”, a túlélés nem javul.

Mindössze 7-8 százalékkal járul hozzá az összesített daganatos mortalitáshoz a hazai, magas boncolási arány, amely daganattípusonként változott, a tüdőrák esetében például 10 százalékos eltérést jelentett – mondta Kenessey István a KSH és a rákregiszter adatainak összefésülése nyomán nyert eredményekről beszámolva. – Bár a hazai, 35 százalékos boncolási arány valóban magasabb az Európai Unió 10 százalékos arányával szemben, de Magyarország a post mortem felfedezett daganatokkal együtt is vezeti a statisztikát Európában.  

A három adatbázis összekötése alkalmas tudományos elemzésekre, de az adatminőséget javítani kell – foglalta össze a szakember, aki azzal ugyan egyetértett, hogy „az adat az új olaj”, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyers adat csakúgy, mint a nyers olaj, nem hasznosítható.

A szimpóziumon elhangzó előadások során kiderült még az is, hogy a kutatók olyan daganattípusokat vizsgáltak, amelyek rezisztensek a jelenlegi kezelésekre, és olyan új gyógyszerjelölt molekulákat azonosítottak, amelyek a tumorsejtek specifikus metabolikus útvonalait gátolják. Sikerült kiépíteni azokat a kulcselemeket, amelyekkel az alapkutatási eredményekből indulva elindulhat a hazai gyógyszerfejlesztés.

Lesz folytatás

A program lezárása nem csupán tudományos siker, hanem gazdasági és társadalmi eredmény is, a hatékonyabb diagnosztika révén csökkennek a feleslegesen alkalmazott, drága terápiák költségei, a „nemzetközi gold standardok” kialakítása és az epidemiológiai tanulmányok pedig közvetve segítették a szűrések számának növekedését.

Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy az NTL eredményei szervesen illeszkednek a hazai egészségügyi reformtörekvésekbe, ahol az adatvezérelt döntéshozatal és a hatékonyság növelése elsődleges. Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára pedig arra világított rá, hogy a Nemzeti Laboratóriumok program célja a misszióvezérelt kutatás, ahol a tudományos kiválóság társadalmi és gazdasági hasznosulással párosul. Bódis László a jövőről szólva azt is elmondta: folytatódik a Nemzeti Laboratórium program, egy újabb, 20 milliárd forintos keretösszegű pályázattal. Az elvárás azonban szigorodik: a pályázóknak egzaktul meg kell fogalmazniuk mi az a társadalmi kihívás, amelyre a választ keresik, és konkrét, az ellátórendszerbe épülő megoldást kell kínálniuk, különös hangsúlyt fektetve a fiatal PhD-hallgatók bevonására a projektekbe.

Az NTL projekt bizonyította, hogy Magyarország képes a világ élvonalába tartozó onkológiai kutatásokra, ha az erőforrások és a szakértelem egy helyen koncentrálódik. Mint Nagy Péter kiemelte: a program legnagyobb eredménye a kutatók és klinikusok közötti páratlan együttműködés, amely hosszú távon szolgálja a daganatos betegek gyógyulását és életminőségének javulását. Az OOI bázisán létrejött ökoszisztémában a tudomány nem öncélú, hanem minden egyes felfedezés mögött a beteg áll. A projekt 2025-ös lezárása tehát nem egy folyamat vége, hanem egy új, adatvezérelt és genomalapú magyar onkológia kezdete.