2021. június. 20., vasárnap - Rafael.
hirdetés

 

A tudomány nem lehet ellenzéki, de nem lehet sértett sem

Egységes, kölcsönös bizalmon alapuló együttműködésre van szükség a tudomány és a politika között, mutatott rá a Covid-járvány Kosztolányi György, a Magyar Tudományos Akadémia élettudományi alelnöke szerint, aki hangsúlyozta: a politikusoknak garantálniuk kell a kutatók függetlenségét.

Bár a közjó szolgálata mást jelent a tudományos, és mást a politikai élet szereplői számára, a kettőnek jó viszonyt kell kialakítania egymással, mert így szolgálhatják leginkább a társadalom érdekeit. Erről Kosztolányi György az MTA rendezvénysorozatának, a Magyar Tudomány Ünnepének nyitóelőadásában beszélt, bemutatva, hogy a tudomány és a politika mindenkori kapcsolatát miként modellezi a koronavírus-járvány, amely három szakaszra bontható.

Rendkívüli bizalom övezte a tudomány képviselőit a járvány első hullámának idején úgy a politika, mint a társadalom részéről, így tavasszal egyértelműen a kutatók, tudósok dominanciája volt megfigyelhető a járványkezelésben – vezette fel az akadémikus. A kutatók világszerte tették félre addigi projektjeiket, és „álltak át” az ismeretlen vírus feltérképezésére. Nyár végére 25 ezer tudományos munka született az új típusú koronavírussal kapcsolatban, a folyóiratokban naponta 100 publikáció jelent meg. Az alapkutatások során számos, a járvány kezelését támogató felismerés fogalmazódott meg, és olyan fogalmak váltak közkeletűvé a laikosok körében is, mint a PCR-teszt és a citokinvihar. Az MTA alelnöke szerint mindez azt is igazolja, hogy a felfedező kutatásoknak meghatározó szerepet kell biztosítani.

 

Bár a járvány a nyári hónapokban csillapodott, a kutatók aktivitása nem csökkent, és az alapkutatások eredményeire épülő alkalmazott kutatások vették át a terepet – folytatta a második szakasz ismertetésével Kosztolányi György. A tudósok figyelme az egészségügy felé fordult, felmérve, hogy az egyes országok egészségügyi és népegészségügyi ellátórendszerei miként tudnak megfelelni a járvány kihívásainak. Rámutattak arra, hogy a szervezettség mellett a társadalom szabálykövető magatartásának is nagy szerep jut a védekezésben, hiszen a megfelelő egészségbiztonsági indexszel rendelkező országok megbetegedési és halálozási adatai nem feltétlenül voltak jobbak.

A második szakaszban paritásos viszony alakult ki a tudomány és a politika között, amely a kölcsönös bizalmon alapult. Bár a döntéshozók tudomásul vették a virológusok, infektológusok figyelmeztetést, miszerint a járvány nem múlt el, csak csillapodott, amikor arról kellett dönteniük, hogy a gazdaság vagy a mortalitás fékezését helyezik-e előtérbe a védekezés során, már kevésbé szívlelték meg a tudomány megállapításait. A politikusok felhívták a figyelmet az egyes kutatók megállapításai közötti különbségekre, és ennek nyomán a korábbi, kölcsönös bizalomra épülő állapot megbillent – vezette át az akadémikus a harmadik szakaszra a szót, amely szerinte a járvány második hullámával egy időben indult el. Mindezt tetézte, hogy a közvéleményben markánsan megjelentek a vírus-, járvány- és oltásszkeptikus hangok.

Csökkent a tudománnyal szembeni bizalom, erre a folyamatra ráerősített, amikor biztonsági megfontolásokból felfüggesztették az egyik ígéretesnek tartott koronavírus elleni vakcina tesztelését, mert két páciensnél súlyos mellékhatások jelentkeztek. Miközben a közvélemény sem a tudomány önkorrekcióját látta az eset hátterében, a kutatás leállításának részleteit sem hozták nyilvánosságra.

Ha a kutatók gazdasági érdekhez kötötten dolgoznak – legyen az politikai szervezet, gyógyszercég vagy gazdasági csoport –, elvész az átláthatóság, a kételkedés lehetősége és a függetlenség – állapította meg Kosztolányi György.

Mára az első szakaszban tapasztalt tudományos dominancia a csöndesedő pandémia idején elért kiegyensúlyozottság után a politika vált meghatározóvá a járványhelyzet kezelésében. Míg a független kutatók ismérve az állandó kételkedés, a bizonytalanságok befogadása, a politikus számára a „nem tudom” a halált jelenti. De a tudomány a közjó szolgálatát csak akkor tudja ellátni, ha a politikától garanciát kap arra, hogy függetlenségét nem sérti semmi más akarat, csak a tudomány belső ismérvei – zárta a Magyar Tudomány Ünnepének nyitóelőadását Kosztolányi György.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink