H-UNCOVER: nincs meglepetés, nagyon kevesen estek át a koronavírus-fertőzésen
Mindössze kétezer-ötszáz aktív fertőzött lehetett május első heteiben az országban, és 56 ezren lehettek azok, akik már átestek a Covid-19 betegségen. Ez derült ki a H-UNCOVER vizsgálat adataiból, amelyeket szerdán délelőtt mutattak be a Semmelweis Egyetemen.
A H-UNCOVER (Hungarian CoronaVirus disease-19 Epidemiological Research) elnevezésű epidemiológiai kutatásban, amely az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával, az ország négy egyetemének részvételével május 1-je és 16-a között zajlott, végül 10 602 fő 14 éven felüli magyar vett részt az ország nyolc régiójából – mondta összefoglalójában a kutatásban koordináló szerepet ellátó Semmelweis Egyetem rektora, Merkely Béla. A reprezentatív klinikai járványügyi felmérés adatai – amelyek az eredményeket bemutató sajtótájékoztatóval egy időben a GeroSkience című akadémiai lap legfrissebb számában is megjelentek – azt mutatják, hogy tízezer magyar lakosra három fertőzött jut, míg koronavírus-fertőzésen 56 ezren eshettek át.
A 14 éves, vagy annál idősebb, mintegy 8,3 millió fős magyarországi populációból kiválasztott 17 787 polgár közel 70 százaléka vett részt a vizsgálatban, mindössze 2600-an voltak, akiket nem sikerült elérni a szűrés során annak ellenére, hogy a KSH által kiválasztott, a reprezentativitást biztosító valamennyi érintett lakcímét felkeresték, ha a postai, telefonos, vagy ügyfélkapus megkeresésre nem érkezett tőlük válasz. A vizsgálathoz kapcsolódó szöveges kérdőívet 12 337 fő töltötte ki, de közülük 1762-en a tesztelésre már nem mentek el. A PCR, illetve IGG szűrésre is vállalkozó személyek közül kilencezret szűrőállomáson vizsgáltak, 1152-t pedig otthonában kerestek fel – sorolta az adatokat a kardiológus professzor.
Az összes tesztelés során három aktív Sars-CoV-2 pozitív esetet találtak Budapesten, Komárom-Esztergom, valamint Heves megyében, közülük ketten éppen kórházi kezelés alatt álltak. Mindebből következően május első két hetében 2421 pozitív eset lehetett Magyarországon, azaz 10 ezer személy közül három lehetett fertőzött. A szerológiai vizsgálatok alapján 56 439 fő eshetett át a fertőzésen május közepéig – folytatta a számok ismertetését Merkely Béla, hozzátéve, hogy a nyugdíjasok körében magas volt a szeropozitív minták aránya, 10 ezer főre számítva 110, aminek ugyan még keresik a magyarázatát, de a rektor szerint a magasabb kitettségben keresendő az ok.
Régióról régióra
Magasabb volt a szeropozitív esetek aránya azok körében, akik közösségbe, munkahelyre jártak, még ha csak hetente egyszer tették is ezt; azaz az otthonukat elhagyók számára nagyobb a megfertőződés kockázata – vezette fel a sajtótájékoztatón a részletesebb adatokat Berényi Ervin, a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának vezetője. Tízezer személy közül 114 lehetett májusban azoknak a fertőzötteknek a száma, akik karanténra kötelezett, vagy más, ismerten fertőzött személlyel találkoztak, és így kapták el a betegséget.
Relatív heterogenitást mutatott a régiók szerinti részvételi arány, amely meghaladta a 70 százalékot a közép-dunántúli (73,5%) és az észak-magyarországi (70,2%) régióban, valamint Pest megyében (74,6%). Legkevesebben (60,4%) a Dél-Dunántúlon vettek részt a vizsgálatban.
Az ország három nagy régiójára már Sebestyén Andor, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának elnöke adott kitekintést, aki szerint a magas részvételi arány oka főként az volt, hogy az emberek kíváncsiak voltak arra, hogy elkapták-e a Covid-19-et. Az adatokat ismertetve elmondta, hogy a mintegy 2,5 milliós Dunántúlon 1,8 ezrelék a becsült fertőzöttség, míg tízezer lakosból 44-90 fő eshetett már át a betegségen. Ugyanez az arány a 2,56 milliós közép-magyarországi régióban 4,9 ezrelékes, míg az átfertőzöttség 36-120 embert érinthet tízezer főből. 2,2 ezrelékes lehet a PCR-pozitív esetek száma az ország keleti felében, ahol 3,2 millióan élnek, ott 34-86 fő lehetett már Covid-19 beteg tízezer ember közül. Budapesten tízezer lakosból átlagosan 8,6 főről lehet elmondani, hogy fertőzött volt a vizsgálat idején, míg 90,5/10 000 fő az átfertőzöttség mértéke.
Anekdotikus feltételezéseket is megdöntött a vizsgálat – vette át a szót Lengyel Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjának elnöke. Míg Kelet-Magyarországon egyértelmű az idősebb korosztály dominanciája az érintettségben, az ország középső lés nyugati felében a fiatalok vannak túlsúlyban az átfertőzöttek között. Korcsoportos megoszlásban az idősebb korosztály, köztük is az 50 felettiek vannak többen, 14-30 év között tízezer főre 56, míg 65 év felett már 80 fő fertőzött jut. A nemek szerint megoszlásban nem találtak szignifikáns különbséget a fertőzöttség és átfertőzöttség mértékében.
A pontosság és megbízhatóság tekintetében sikerült elérni a kitűzött célt – fogalmazott a sajtótájékoztatón Mag Kornélia, a KSH alelnöke, aki azt is elmondta, a vizsgálatban 489 település vett részt. Az egyetemek 1245 munkatársa mellett négyszáz önkéntes és az Országos Mentőszolgálat bajtársai is segítették a szűrés sikeres lebonyolítását, de a háziorvosok és a helyi közigazgatásban dolgozók is támogatták a munkát.
Szükség szerint lesz második etap
Nem befolyásolja a fertőzöttség gyakoriságát a dohányzás és a testsúly, ellenben a fertőzötteknél gyakrabban fordulnak elő társbetegségek, mint a magas vérnyomás, szívproblémák, krónikus tüdő-, vese, és májbetegségek – vette vissza a szót Merkely Béla. Elmondta azt is, hogy a kérdőívekre adott válaszokból kiderült az is, hogy a szaglás és az ízérzékelés elveszítése a Covid-19 betegség specifikus tünete, ahogyan a testszerte jelentkező izomfájdalom is.
A H-UNCOVER vizsgálat az első reprezentatív országos szűrés, ahol a vírusgenom kimutatása és szerológiai teszt segítségével mérték fel fertőzöttséget, amelyek visszaigazolták a restriktív intézkedések jó hatását – vélte az SE rektora, aki szerint a vizsgálat nyomán relatíve nagy biztonsággal kimondható, hogy a járvány tekintetében kedvezőbb helyzetre számíthatunk a nyári hónapokban. Figyelmeztetett azonban arra is, hogy bár egyelőre alacsony az aktív fertőzöttek száma, de a járvány fellángolását okozhatja, ha az ismét egyre növekvő betegszámot produkáló országokból (Románia, Ukrajna, Bulgária, Csehország) behurcolják a fertőzést hazánkba. Tájékoztatott arról is, hogy a négy hazai egyetem őrszem-funkciója megmarad, továbbra is folyamatosan tesztelik a panaszos betegeket, a kontaktokat és a magasabb fertőzési rizikóval rendelkezőket.
A jövőben két további keresztmetszeti szűrést terveznek – amennyiben szükség lesz rá –, az elsőt szeptember végén, október elején. A szakemberek ugyanis arra számítanak, hogy a szeptemberi tanévnyitás nyomán októberre elérkezhet a járvány második hulláma, és ismét nőni fog a reprodukciós szám. A második vizsgálatba a mostaniban résztvevők közül 1500-at invitálnak, a többiek frissen kapnak majd meghívást.
