hirdetés
2021. szeptember. 27., hétfő - Adalbert.
hirdetés

Az egészségügyiek oltásától a felkészülésig: úton a következő hullám felé

Ismét Európa-bajnok Magyarország: nálunk vezetik be elsőként a harmadik oltás lehetőségét – öntötte el a legújabb politikai szlogen a médiát. A negyedik hullám még nem ért ide, de az újabb „járványkampány” már elindult.

Az egészségügyi dolgozóknak meg kell kapniuk az első két oltást, csak így végezhetnek a továbbiakban „aktív feladatellátást” – fogalmazott a hétvégén György István, az országos oltási munkacsoport vezetője. Hogy ez pontosan mit jelent, azt nem fejtette ki, azt azonban érdemes lenne átgondolnia a döntéshozóknak, hogy szankciók helyett először valamiféle mediálási lehetőséget biztosítsanak azoknak, akik valamilyen okból nem akarják felvenni az oltást, hiszen nemigen engedhető meg, hogy – bármilyen okból – kevesebben maradjanak az „aktív” betegellátásban.

Miközben az orvosi és a szakdolgozói kamara egyaránt támogatja az egészségügyben dolgozók kötelező oltását, szót emelhetnének azért is, hogy ne fenyegetéssel, hanem az átláthatóság növelésével, képzéssel és oktatással, valamint az oltás lehető legkönnyebb hozzáférhetővé tételével ösztönözzenek annak felvételére. Számos tanulmány igazolta már, hogy a hatalmi szóval kötelezővé tett immunizálás nem növeli az oltási hajlandóságot.

Hány százalék a száz százalék?

Miközben a Növekedés.hu a minap azt írta, hogy az egészségügyiek átoltottságára vonatkozó adatokat most összegzik a hatóságok, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) hetente jelenti az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központjának (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC), hogy hányan, és milyen oltást kaptak meg hazánkban. Külön gyűjtik a 80 év felettiek adatait, és az egészségügyben dolgozókét; ez utóbbiba nemcsak az orvosok és ápolók, hanem valamennyi, az ellátó helyeken foglalkoztatott beleszámít.

Az NNK a 14. hét óta (április 5-11) 100 százalékos átoltottságot jelent az egészségügyben dolgozókra vonatkozóan, mind az első, mind a második dózist illetően. Ennek kicsit ellentmond, hogy a részletesebb adatokat lekérdezve kiderül: július 16-án több mint 199 ezren már átestek a teljes immunizáláson, míg valamivel több mint 224 ezren kaptak első adagot a Covid-vakcinából az egészségügyi szolgáltatóknál dolgozók közül.

Hogy mi az oka annak, hogy nem megfelelő minőségű adatszolgáltatás történik az ECDC felé, azt egyelőre nem tudni, de míg a még be nem oltott 60 év felettiek arányáról pontos számokat közöl a kormány, addig arra, hogy az egészségügyiek közül hányan kérték a vakcinákat, szinte lehetetlen választ kapni, bár a Növekedés.hu szerint intézményenként eltérő, hogy az orvosok és ápolók mekkora hányada van beoltva koronavírus ellen. Van, ahol majdnem mindenki élt a lehetőséggel, másutt a dolgozók alig fele.

Elrontottuk, elkendőzzük

A kormány döntött arról – bár vonatkozó rendelet még egy sem jelent meg –, hogy négy hónap elteltével lehetőséget biztosít a harmadik oltás felvételére. Ám ezt a döntést ismét nem a szakmai szempontok vezérelték, hanem a politikai nyereség reménye. Egyre hangosabban szólt ugyanis azok hangja, akiknél két Sinopharm vakcina felvétele után sem alakult ki a védettség. Budapest Főváros Önkormányzata az érintettek 25 százalékánál detektálta ezt, míg a Semmelweis Egyetem mérései szerint ötödük nem szerzett immunitást a koronavírus ellen.

Vitathatatlan, hogy veszélyhelyzetben a kormánynak joga van akként dönteni, hogy a minél szélesebb körű átoltottság és az idősek mihamarabbi védelme érdekében elrendeli a Sinopharm vakcina használatát a 60 év felettiek körében is, annak ellenére, hogy annak hatásosságát és biztonságosságát maga az oltóanyag gyártója is csak 59 éves korig tesztelte, és ezt a készítmény alkalmazási előiratában le is írta, amit a hazai gyógyszerhatóság a honlapján közzé is tett – még februárban.

Azonban a döntésekért a felelősséget is vállalni kell. Ha felmerül a gyanú, hogy tetemes arányban nem alakul ki védettség azok körében, akik bíztak a döntéshozó rendkívül harsány és magabiztos szavában, akik önmaguk és a társadalom védelmében az elsők között beoltatták magukat, biztosítani kell(ett volna) az ellenanyagszint-mérést. És akinek szükséges, annak célzottan beadni egy újabb, immár valós védettséget nyújtó vakcinát, nem pedig tétlenül szemlélni, hogy a kétségbeesésükben a magukra hagyott polgárok százával vegyék fel a harmadik oltást Romániában.

A kormány most – ahelyett, hogy elnézést kérne azoktól, akik több ízben is hiába folyamodtak segítségért hozzá –, elkenve saját felelősségét, mindenki számára biztosítja a harmadik oltást, aki azt szeretné. Teszi ezt egyébként akkor, amikor a WHO épp a döntést megelőző napon tette közzé aggodalmait a harmadik oltással kapcsolatban – gondolva a vakcinákhoz alig-alig jutó fejletlenebb országokra is.

Az ötlet olyan hirtelen jött, hogy a hatóságok fel sem tudtak készülni rá. Az NNK várhatóan majd csak ezután készíti el a vonatkozó oltási protokollt, hogy a háziorvosok és az oltópontokra beosztottak augusztus 1-jétől – addig már két hét sincs! – dönteni tudjanak arról, hogy kinek milyen vakcina adható. Az NNK-nak egyébként rendeletbe foglalt feladata a védőoltási módszertani levelek kiadása, amit akár évente többször is frissíthet, ebben valamennyi kötelező és választható oltás protokollja elérhető (kellene legyen).

 A Covid-vakcinák alkalmazása körül még mindig túl sok a kérdőjel, azaz nem ismerjük a védelem időtartamát, és azt sem, hogy az oltást követően az oltottak mekkora hányada nem lesz védett egyáltalán. Nem tudjuk, hogy az oltás megakadályozza-e a vírus továbbadását, és a vakcina által nyújtott immunitás sem örökre szól, a vírus mutációi elleni védettség pedig egy-egy vakcinával nem védhető ki.  A harmadik oltásról egyelőre csak evidenciák állnak rendelkezésre, nemzetközi ajánlás sem született.

Elsők vagyunk a harmadikban! És a negyedikben?

Úgy tűnik, a kormányt arról már sikerült meggyőzni, hogy elkerülhetetlen a járvány negyedik hulláma, bár azt már jó előre leszögezte a kabinet, hogy nem lesz több teljes lezárás (pont úgy fogalmaztak most, ahogyan a harmadik hullám előtt is). A döntéshozók nem okultak abból sem, hogy míg számos európai ország az időben történt beavatkozás nyomán néhány hétnyi lezárással tudta mérsékelni a fertőzések számát, idehaza a második és a harmadik hullám összesen öt havi zárlatot jelentett, éppen azért, mert a kormány – a szakemberek tanácsait figyelmen kívül hagyva – késlekedett meghozni ezt a döntést.

Hogy a negyedik hullám hatásait tompítani tudják, annak egyik legfontosabb eszköze a minél szélesebb körű átoltottság. Azonban úgy tűnik, azokat, akik eddig egyetlen oltást sem vettek fel, már nem akarja megszólítani a kormány, pedig néhány hete már jócskán lecsúsztunk az „oltakozási Európa-bajnokság” dobogós helyeiről. Végkép lemondott a hátrányos helyzetű régiókban élőkről, azokról a leszakadó társadalmi rétegekről, akiket nemcsak úgy kellene elérni, hogy egy napra odaáll a faluközpontba a honvédségi oltóbusz, hanem orvosok, védőnők, szociális munkások és más szakemberek segítségével, az információk közérthető és világos átadásával.

Csupán a Sinopharmmal oltott idősek harmadik oltásával nem lesz enyhíthető a negyedik hullám – bármennyire is bízik ebben a kormány. Eddig több mint 30 ezer honfitársunk esett áldozatul a koronavírusnak, és bár lehet ezt szépítgetni azzal, hogy máshogy „könyvelték” idehaza a covid-os elhunytakat, azt már nehéz megmagyarázni, hogy a többlethalálozásban a hetedik legrosszabb helyen állunk Európában.

És lehet ez még rosszabb…

Egyébként a kormánynak abban is van némi igaza, hogy nem csak az elhunytak száma számít. Valóban. Számít még az a betegségteher is, amit a Covid és a post-Covid az országra ró. A társadalom működőképességének szempontjából bizony számít, hogy aki megfertőződik, mikor lesz újra munkaképes, vagy az lesz-e egyáltalán.

Emlékszünk, a brit mutáns már nem csak az idős, krónikus betegekre nézve volt veszélyes. A delta most még fiatalabbakat fertőz. A kormány pedig ahelyett, hogy érdemben felkészülne a negyedik hullámra, ismét talált egy jól csengő, könnyen érthető szlogent: Magyarország az első Európában, ahol lehetővé teszik a harmadik oltást.

Ideje lenne a politikai kommunikációt kidolgozó tanácsadók helyett meghallani a szakma szavát. Mert ez megint egy olyan talmi elsőség, ami sovány vigasz lesz ősszel azoknak, akiket eltrafál a delta – vagy egy újabb variáns…

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Könyveink