A betegek már csak bírósághoz fordulhatnak

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi államtitkára, Szócska Miklós első intézkedései között jelentette be a Molnár Lajos által alapított Egészségbiztosítási Felügyelet (EbF) megszüntetését. A 2007-ben életre hívott, hatósági jogkörrel felruházott EbF feladata volt az egészségbiztosítók és szolgáltatást nyújtók szakmai és minőségi ellenőrzése, a biztosítottak jogainak védelme. A felügyeletet első vezetője, dr. Kovácsy Zsombor még tavaly áprilisban mondott le tisztségéről, azóta saját ügyvédi irodáját vezeti.

– Már tavaly tudta, hogy az új vezetés megszünteti a Felügyeletet?

– Kezdettől fogva, mindkét politikai oldalon voltak olyan hangok, hogy a Felügyeletet meg kell szüntetni. A korábban kormányzó párt sem volt egységes az EbF-et illetően, a jelenlegi pedig már három évvel ezelőtt is ellenezte létrejöttét. Várható volt ez a lépés. A kórházak orvos-vezetői gyakorta panaszkodtak parlamenti képviselőknek arról, hogy az ellenőrzést végző munkatársaink nem jelentkeznek be előre a kórházakba, ráadásul nem is orvosok, ennek ellenére mindenféle egészségügyi dokumentációt is elkérnek, megvizsgálnak. Úgyhogy inkább azt mondanám, az orvosok részéről nagy volt a nyomás az EbF felszámolására mindkét politikai oldal irányába.

– Dr. Mikola István, a Parlament egészségügyi bizottságának elnöke első ülésükön tett javaslatot az EbF megszüntetésére, azzal indokolva a döntést, hogy a több-biztosítós rendszer nem valósult meg, így a Felügyelet munkája kiüresedett.

– A 2007-es alapítás idején is egy biztosító volt. Valóban volt szándék továbbfejlesztésre a több-biztosítós rendszer irányába. Például a pénztáralapításoknál a szakmai felügyeleti szerepet látott volna el, probléma esetén felügyeleti biztost nevezhettünk volna ki. Ugyanakkor a Felügyeletnek nem csupán a biztosítók ellenőrzése volt, lett volna a feladata.

Az állam sokféleképpen van jelen az egészségügyi rendszerben. Biztosítóként az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) állami intézmény, és a kórházak túlnyomó többsége önkormányzati, állami tulajdonban van. Ezeket a költségvetésből finanszírozzák, működésüket az állam határozza meg. Igazán állami feladata azonban éppen a Felügyeletnek volt, azáltal, hogy azt ellenőrizte, valóban hatékonyan működik-e a rendszer, s a céloknak legmegfelelőbben költik el az ide befolyó összegeket. S ez a kívánalom nem csupán akkor áll fenn, ha több, magánbiztosító látja el a biztosítási feladatokat.

–  Az egészségügyi területért felelős szakállamtitkár, Szócska Miklós szerint az EbF működése nem volt hatékony. Túl sokba került a fenntartása, ugyanakkor mindössze csak 3000 betegpanaszt vizsgáltak ki, holott több mint kétmillió orvos-beteg találkozó volt a kórházakban.

– Mindössze hetven emberrel dolgoztam a Felügyeletnél, akik közül a legtöbben több diplomával is rendelkező, magasan kvalifikált szakemberek voltak, s volt vezetőként mondhatom, hogy minden egyes elköltött forintra külön ügyeltünk. Az EbF feladatkörébe nem csupán a betegjogi panaszok kivizsgálása, orvoslása tartozott. Ellenőriztük a gyógyszerpiacot, kialakítottuk a kórházi indikátorrendszert. Elemzéseket készítettünk, amelyekkel rámutattunk többek között az OEP működési hibáira, de az adott kormányzat egészségügyi politikájával szemben is megfogalmaztunk kritikákat. Összességében úgy gondolom, alaptalan nem hatékony működéssel vádolni az EbF-et, ugyanakkor természetesen mindig lehet továbbfejlődni, a hatékonyság irányában is

– Az EbF feladatait a jövőben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), vagy az OEP látja majd el a tervek szerint. Jó helyen lesz ott ez a feladatkör?

– Elsőként szeretném hangsúlyozni, hogy az ÁNTSZ-nél kiváló szakemberek dolgoznak, akik fantasztikus, nélkülözhetetlen tudással rendelkeznek. Azonban azt látni kell, hogy a szakfelügyelő főorvosok soha nem fogják kívülállóként ellenőrizni a kollégájuk által vezetett intézményt. Ez, ahogyan most is, hiszen az ÁNTSZ-nek is van ellenőrzési szerepe, csak egy urambátyám alapon működő rendszer volna, amely nem mutat rá a hibákra. Az ÁNTSZ megérett a megújításra, más, új mechanizmus szerint kell működnie.

Az OEP-hez sorolni az ellenőrzési feladatot szintén nem megfelelő, hiszen hogyan is ellenőrizhetné önmagát pártatlanul. Azzal azonban egyetértek, hogy nem kell ennyiféle felügyelő hatóság. Elegendő lenne egy, amely a kormánytól legalább közepesen függetlenül tudja ellenőrizni a biztosítói és az ellátói területet egyaránt, a megfelelő hatósági és kötelezettségi törvényi háttérrel. Az EbF ilyen volt.

– Ezek szerint leginkább az volt a baj az EbF-fel, hogy túl sokak tyúkszemére lépett rá?

– Eleinte az egészségügyben mindenki tartott az EbF-től. Majd az ágazati szereplők lassan rájöttek, hogy nem csupán büntetőhatóság voltunk, hanem a problémák megoldására törekedtünk. Ha rámutattunk egy kórháznál a minőségi problémákra, azzal a minőség javulását segítettük elő. Így volt ez a sajtóból jól ismert esetekben, például a veszprémi kórház szülészeti osztályán vagy Szekszárdon, ahol a műtétek ésszerű átütemezésénél segítettünk. És ez csupán két ügy, ahol tanácsadással – pénzbüntetés nélkül – sikerült megoldani a fennálló problémákat. S ahol igényelték, ott tudtunk segíteni. Az EbF tükör volt a döntéshozók, a politika, a szakma előtt, s úgy tűnik, nem volt annyira szép, amit ebben láttak. Ha ellenségnek is tekintettek bennünket az ágazat szereplői, ettől még színvonalas munka folyt a Felügyeletnél.

– Most, hogy megszűnik a felügyelet, mi történik a betegjogok érvényesülésének ellenőrzésével? Hol lehet ezeket hatékonyan képviselni, védeni?

–A Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány foglalkozott legszélesebb körben a panaszokkal, ám nekik, a Felügyelettel ellentétben nincsen hatósági jogkörük. Ha a betegjogok ellenőrzése az ÁNTSZ-hez kerül, ott a már korábban mondott aggály lép fel: a szakma ellenőrzi a szakmát. A Felügyeletnél a betegjogok védelmének szempontjából is jó irányba mentünk, hiszen független, szakmai alapon dolgozó, elkötelezett szakemberek vizsgálták ki az ügyeket. Úgy vélem, hogy az EbF megszüntetésével – a hatásköröket megöröklő társhatóságok alapvető megújítása nélkül – a betegeknek nem lesz más lehetőségük, kizárólag az, hogy bírósághoz forduljanak az őket ért sérelmekkel.

Az ATV Egyenes Beszéd című műsora július elején interjút készített Kovácsy Zsomborral a betegjogokról, amely itt hallgatható meg.