A kiszabott büntetésekből kellene majd fenntartani az ETT etikai bizottságait
A MedicalOnline által megismert rendelettervezet szerint a Magyar Orvosi Kamara (MOK) országos etikai hálózatának feladatait Regionális Etikai Tanácsok vennék át, az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) Etikai Bizottságát és Másodfokú Bizottságát pedig a kirótt pénzbüntetésekből tartanák fenn.
A megyei, irányító kórházakban működnének majd azok a Regionális Etikai Tanácsok, amelyek a Magyar Orvosi Kamara (egykori) 27 első fokú területi etikai bizottságainak feladatait vennék át – derül ki abból a kormányrendelet tervezetből, amelyben úgy fogalmaznak, hogy nem kell etikai tanácsot létrehozni a „nem a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény hatálya alá tartozó irányítói jogkörrel rendelkező egészségügyi intézményekben”, azaz az egyetemi klinikai központokban. Budapesten a négy centrumkórházban (Honvédkórház, Szent István-Szent László kórház, János kórház és Szent Imre kórház) lenne első fokon eljáró etikai tanács a tervezet szerint.
A Regionális Etikai Tanácsok működésének adminisztrációs hátterét „az annak helyet adó intézménynek”, azaz a kórháznak kellene biztosítania saját bevételeiből – áll a rendelettervezetben.
Etikai ügyekben másodfokon az ETT elnöksége jár el. Az ETT etikai bizottságainak – mint fogalmaznak: „a Bizottság és a Másodfokú Bizottság” – működését, a tagok díjazását és költségeinek rendezését az eljárások során kirótt pénzbírságokból kellene fedezni a tervezet szerint. Mindez azt jelenti, hogy a bizottság abban válna érdekeltté, hogy minél több esetben és minél magasabb pénzbüntetést szabjon ki etikai vétség esetén, hogy biztosítani tudja saját működésének költségeit. Az ETT figyelmeztetést, megrovást, valamint pénzbírságot szabhat ki etikai vétség esetén, ami a mindenkori legkisebb kötelező munkabér havi összegének (jelenleg 296 400 forint) tízszerese lehet maximum.
A MOK egyébként évente tízmillió forintot kapott az állami költségvetésből éppen azért, mert ellátta az etikai eljárásokkal kapcsolatos feladatokat. Ha most ezt az összeget át is csatornázzák az ETT-hez (ennek egyelőre nincs nyoma), az nagyjából két adminisztrátor éves bérezésére és annak járulékaira lenne elegendő.
Az orvosi kamara másodfokon elenyésző számban szabott ki pénzbüntetést, ez évente néhány millió forintos bevételt jelentett csupán a köztestület számára, de volt olyan esztendő is, amikor nem történt ilyen büntetés, hiszen ezt jellemzően olyan esetekben rótták ki, ha az etikai vizsgálat során arra derült fény, hogy jelentős gazdasági előnyhöz jutott a panaszlott.
A rendelettervezet elkészítése az egészségügyben működő kamarákról szóló törvény februári, rapid módosítása nyomán vált szükségessé, amellyel eltörölték a kötelező orvoskamarai tagságot és elvonták a MOK-tól az etikai szabályozás és ítélkezés jogát. A MOK évente 700-1000 etikai panaszt vizsgált, az ügyekkel 27 területi, másodfokon az országos etikai bizottság foglalkozott. Az eljárások lefolytatását a döntésekben résztvevő 144 orvos mellett jogászok és ügyintézők is segítették, országszerte összesen 175-en. A folyamatban lévő panaszok és etikai eljárások iratait március 17-éig átadták az ezek elbírálására és lefolytatására kijelölt testületnek. Mivel azonban a vonatkozó kormányrendelet még nem készült el, jelenleg ex lex állapot van, azaz a MOK-nál már, az ETT-nél pedig még nem lehet etikai panaszt benyújtani.
Az ETT feladata az új etikai szabályok kidolgozása, a vonatkozó rendeletek csak azt követően jelennek meg, ha az új kódex elkészül – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón újságírói kérdésre. A miniszteri válasz annak tükrében is érdekes, hogy lapunk információi szerint egyelőre még a bizottságot sem sikerült felállítani, amely az új etikai szabályozást elkészítené.