Ultimátumot kapott Semmelweis napra a kormány

Szívüket adták az egészségügyi szakdolgozók a Semmelweis Napon hivatásukért és a magyar betegekért. Ezt szimbolizálta az a hatalmas hungarocell szív, amelyet a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) állított fel szerdán délután az Országház előtt a Kossuth téren, és amelyre ezrével helyezték el a vért szimbolizáló, piros festékkel töltött kémcsöveket az ápolók. Az a 4500-5000 ember, akik az ország minden tájáról a hivatásrend invitálására a Jászai Mari téren gyülekezett számos, a május 12-ei demonstrációról már ismert transzparenst tartva. Bár Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár éppen a demonstráció előtt egy nappal jelentette be, hogy nem lehet életpályamodellt bevezetni az egészségügyben, mert annak egységes megvalósítása a különböző foglalkoztatási jogviszonyok miatt lehetetlen, az „egészségügy jobbágyai” mégis életpályamodellt követeltek egy feliratban, míg mások azt kérdezték molinójukon: a hivatásunkból éljünk meg?

– Hátha mégis történik valami, hiszen az államtitkár másfél hónappal ezelőtt azt mondta, hogy mindenben igazunk van – válaszolta a Csongrád megyéből érkező, fekvőbeteg osztályon dolgozó ápolónő, amikor arról faggattuk: miért jött el újra, hiszen úgy tűnik, a májusi demonstráció után a legtöbb, amit a kormánytól várhatnak, az a 2012-13-as fizetés-kiegészítés alapbéresítése.

– Én megoldanám, hogy a politikusok ugyanazt az ellátást kapják, ami az átlag magyarnak jár – tromfolt kolléganője. – Aztán ehetnék a két szelet parizert a bögre teával, meg a répafőzeléket szójafasírttal!

Makóról és Hódmezővásárhelyről jöttek a kis csoport tagjai, akik a rekkenő hőségben a Kossuth tér egyik árnyékos sarkában, egy padon kerestek menedéket. Társaik a Margit híd pesti hídfőjétől a nagykörút és az Alkotmány utca érintésével vonultak a Parlament elé. Míg a tömegben a legtöbben zöld szalagot viseltek mellükön, néhányan feketét tűztek a szívük fölé, így a csongrádiak is.

 – Gyászban vagyunk – magyarázták, és elmondták azt is, többségük kórházban, több műszakban dolgozik, így az alapbéresítéssel, ha nem is sokkal, de valóban több lesz a fizetésük, de érkezetek olyanok is, akik a járóbeteg szakellátásban dolgoznak, így semmi nem jár nekik. Úgy érzik, az alapbéresítéssel kaptak is „ajándékot”, meg nem is. – Annyira tartanak bennünket, hogy még a miniszterünk sem jön el – jegyezte meg epésen másikuk, majd dőlt a panasz a betegellátás kilátástalanságáról, arról, hogy a kórháztól távol eső településekről csak nehézkesen jutnak el a betegek az orvoshoz, a betegszállítók leterheltek, mindenki rengeteget túlórázik. A májusi demonstrációt követően megindult a túlmunka kifizetése, de tartanak attól, hogy ez csak egyszeri eset volt, hiszen semmiféle garanciát nem kaptak arra, hogy ez a jövőben is rendszeresen megtörténik. – Nem is a kevés pénz a lényeg – mondják aztán egyetértően. – A fáradtság a legrosszabb, hogy soha nem tudjuk igazán kipihenni azt az extra terhelést, ami a létszámhiány miatt terhel bennünket.

Nem érdeklik a minisztert a sirámok

Nincs ünnepi hangulatban a magyar egészségügyi szakdolgozó Semmelweis Napon, mert rosszkedvű, fásult, és kiábrándult – mondta Irinyi Tamás, a MESZK Csongrád megyei területi elnöke. A Hősök teréről nem hallatszott el a Parlamentig a kiáltásuk, hiszen a májusi demonstráció után egy hónappal az egészségügyről szóló parlamenti vitanapon a kormánypárti képviselők meg sem jelentek, akik pedig ott voltak, mítoszokat regéltek. Az ott elhangzottakkal ellentétben siralmas a magyar egészségügyi szakképzés, és a magyar betegek gyógyulási esélyei messze elmaradnak az európai unió más országában élő állampolgárokéi mögött, legyen szó akár infarktusról, stroke-ról, vagy mellrákról – a gyógyulási esély nálunk a legrosszabb. Mindez pedig nem a szakdolgozókon múlik, hanem az egészségügyi rendszer hiányosságaiból ered.

„A parlamenti választás utáni politikusi eutanáziát gyógyítani kellene” – folytatta Irinyi Tamás, hozzátéve, ha nem lesz tényleges béremelés, az egészségügy kapuit be kell zárni. És eszerint cselekszik a MESZK, amelynek elnöksége a területi elnökök tanácsával közösen döntött arról, hogy felmondó nyilatkozatokat helyeznek letétbe a Magyar Rezidens Szövetség korábbi akciójából merítve az ötletet.

– Megbéníthatja az ellátást, ha több ezer szakdolgozó mondja fel egyszerre a munkaszerződését – mondta Balogh Zoltán, a MESZK elnöke, hangsúlyozva, alulról érkező kezdeményezést hagyott jóvá az elnökség. – Szándéknyilatkozatokat gyűjtünk itt a helyszínen, illetve területi szervezeteinken keresztül. Van olyan megye, ahonnan már most közel kétszáz nyilatkozat érkezett. Amennyiben szeptember 30-áig nem történik számottevő kormányzati intézkedés annak érdekében, hogy a szakdolgozók megkapják a MESZK 12 pontjában is követelt 50 ezer forintos béremelést, aktiváljuk a felmondásokat – magyarázta az elnök, aki később a színpadon arról beszélt, hogy a szakdolgozóknak ünnepelniük kellene a Semmelweis napon, ám erre most nincs okuk. Bár a 12 pontban megfogalmazott követeléseikből jó néhányban előrelépés volt, de a legfontosabb, a béremelés elmaradt. Mint fogalmazott, nem csak önmagukért, hanem a magyarok egészségéért is demonstrálnak a nemzet főterén.

Bár hívták, de kormányzati feladataira hivatkozva távol maradt Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a MESZK rendezvényéről. A felkérést a területért felelős államtitkárára, Zombor Gáborra delegálta, aki azonban tovább passzolta azt az államtitkárság egészségbiztosítási és finanszírozási főosztályvezetőjének. Így a MESZK petícióját, amely ebben az esetben egy felmondó nyilatkozat szövege volt, egy némaságra ítélt tisztviselő, Dublinszki-Boda Péter kényszerült átvenni, mert az átvételi mellé nyilatkozattételi jogot nem kapott.

– Ebben az évben nem szervez több megmozdulást a kamara, a mai demonstráció után már csak a tárgyalásokban látja a megoldást – mondta lapunknak Balogh Zoltán, értékelve a nap eseményeit. Úgy vélte, ez az erődemonstráció még szükséges volt ahhoz, hogy a döntéshozók lássák, ebben az ügyben még mindig meg tud mozdulni 4-5 ezer ember, ám az eredmények csak később mutatkoznak meg. Úgy látta, elkeseredett a csapat, de a kamara lehetőségei és eszközei korlátozottak, amelyeket kimerítettek. Elmondta azt is, levélben kereste meg Zombor Gábort azzal kapcsolatban, hogy a szakpolitikus egy tegnapi sajtóeseményen úgy nyilatkozott, azért nem vesz részt a MESZK rendezvényén, mert nem kapott meghívást. A levél tartalmáról az elnök egyelőre nem kívánt többet elárulni azt megelőzően, hogy az államtitkár azt olvasná, de jelezte, csütörtökön nyilvánosságra hozzák. Hozzátette azt is, a kamara nyitott mindennemű együttműködésre a szakdolgozókért tevékenykedő szervezetekkel.

Jobban jár a dolgozó, ha lemond a túlmunkáról

Néhány százan állnak fél hat körül a Nemzetgazdasági Minisztérium épületével szemben felállított Szegény Kórház és az átellenben épített színpad között, ahol éppen Sándor Mária, az ápolónők feketeruhás mozgalmát elindító nővér beszél Nagy Bandó András mellett.

– A mi ötletünk volt a felmondó nyilatkozatok letétbe helyezése, teljes mértékben támogatjuk a MESZK kezdeményezését – mondta lapunknak Kiss László, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke, aki az Őszintén az Egészségügyről Akció Szövetség József nádor téri rendezvényére várta a szakdolgozókat. A szervezők szerint 600-1000 ember érkezett a gyülekezőre, de később sokan a MESZK rendezvényén fellépő együttes koncertjére indultak, így megcsappant a létszám.

Az önként vállalt túlmunka lemondására szólítja fel a szakdolgozókat a FESZ, szintén szeptember végi határidővel. A MedicalOnline kérdésére az elnök kifejtette, a szakdolgozók számára ez nem jár törvényszerűen pénzveszteséggel. A szolgáltató ugyanis köteles kiállítani a betegellátáshoz szükséges munkaerőt – ma az önként vállalt túlmunkával pótolják az intézmények a hiányzó személyzetet –, és a munkaidő kiterjesztésével élhet. Ebben az esetben azonban magasabb díjat kell fizetnie a munkáltatónak, így a dolgozók is több jövedelemhez jutnak. A felmondó nyilatkozatokat a FESZ is várja, ügyvédük segítségével helyezik ezeket letétbe.

– Mindez klasszikusan szakszervezeti feladat egyébként – mondta Kiss László, hozzátéve, hogy ő személyesen is támogatja a kamara létezését, fontosnak tartja, hogy a MESZK saját hatáskörében eljárva végezze a feladatait, és bár a kötelező kamarai tagsággal szemben vannak fenntartásai, a köztestületet fontos szervezetnek tartja. Kérdésünkre, hogy joggal tartanak-e a szakdolgozók attól, hogy csak egyszeri eset a túlórák kifizetése, úgy reagált, a FESZ a garancia arra, hogy ezt a járandóságot a jövőben is megkapják a kollégák.

Valamennyi parlamenti párt egészségpolitikusát meghívta az akciószövetség a Parlament épületéhez szervezett éjszakai virrasztás idején megrendezendő politikai fórumra. Úgy vélik, a társadalomnak tudnia kell, hogy a pártok hogyan vélekednek az egészségügyi ellátásról, annak jelenéről és jövőjéről. A szervezet meghívását elfogadta a MSZP, a Jobbik, az LMP, a PM, és bejelentkezett a parlamenten kívüli MOMA. Kategorikusan elzárkózott a részvételtől a DK a Jobbikra hivatkozva. A nagyobbik kormánypárt nem reagált a meghívásra, ellenben a KDNP válaszában azt írta: eljött volna a fórumra, ha lenne egészségpolitikusa, de nincs.